Barion Pixel
Connect with us

Reményik Sándor

Reményik Sándor (Kolozsvár, 1890. augusztus 30. – Kolozsvár, 1941. október 24.) költő, a két világháború közötti erdélyi magyar líra kiemelkedő alakja.

Az életében több neves díjjal és elismeréssel kitüntetett Reményik a legutóbbi időkig viszonylag ismeretlen volt Magyarországon, mert őt és költészetét 1945 után – jórészt politikai megfontolásokból – évtizedekre száműzték a magyar irodalomból.

A költő – Reményik Károly építészmérnök és Brecz Mária, Kolozsvárt megtelepedett, dobsinai születésű szülők fia – 1890. augusztus 30-án született Kolozsvárott. Evangélikus elemi után középiskolai tanulmányait a kolozsvári református főgimnáziumban végezte. Felsőfokú tanulmányait ugyancsak Erdély fővárosában, a Ferenc József Tudományegyetem jogi fakultásán kezdte meg. Négy éven át volt hallgatója, azonban utolsó szigorlatát már nem tette le. A református kollégiumban, de főképp az egyetemen szövődtek kedves barátságai, többek között Olasz Lajossal és a későbbi híres íróval, Makkai Sándor református püspökkel. Velük később a kisebbségi életben újra találkozott, komoly nemzetépítő munkában. Költeményt először az Új Idők c. újság közölt tőle 1916-ban. 1918-tól állandó munkatársa az Erdélyi Szemlének, és 1921-ben az ő szerkesztésében indul meg az Erdélyi Szemléből átalakult Pásztortűz, amelyet a legnehezebb időben szerkesztett. Körülötte és a Pásztortűz körül alakult ki az erdélyi irodalom. Reményik Sándor életét egymásra hatóan két tényező határozta meg: kereszténysége és magyarsága. Az iskolában tanult történelmi és irodalomtörténeti anyaghoz járult a családi környezet, amelyben jellemet formálóan élt a negyvennyolcas szabadságharc eleven emléke. Édesanyja nemcsak szerette az irodalmat, hanem finom értője is volt.
A békediktátum kihirdetése után elhallgatott. A magányosság szigetére vonult. Ez a Reményik – a Végvári-versek után – szenvedő, törődő, halk hangú ember. Persze belső töprengéseit, legbelsőbb érzéseit is a nagy megrendülés élménye színezi. Szenvedésekben volt része, hónapokat töltött szanatóriumokban, és a húszas évek derekától úgy érezte, hogy népe felmorzsolódása is elkerülhetetlen.
De azért mindig az életet hirdette. Emberileg is nagy tett volt az élete: reménytelenül is csillagokkal népesítette be az erdélyi éjszakákat. Ha nem lesz többé iskolánk című verse több mint illusztráció, egy nép élniakarás-vágyának szimbóluma. Ez a Reményik Sándor már a transzszilvanizmus lírai képviselője volt. Számot vetett a kisebbségi létezéssel: mindig lesz, míg lesznek államok, amelyekben jelentős számmal élnek más nemzeti hagyományú népek. Verseiért és szenvedésekben tisztult életéért szerették őt értő kortársai. A formának nála nagyobb mesterei is voltak a magyar lírában, de nem volt senki, aki nála több gondolatot, érzést pendített volna meg Petőfin kívül. S túl a költészeten, magatartást is jelentett Reményik Sándor. Sorsvállaló volt. Ötvenegy éves korában, 1941. október 24-én Kolozsvárt halt meg. Városa mint a magyar nemzet halottját temette az evangélikus templomból. A Házsongárdi temetőben nyugszik. Sírkövén ez áll: „Egy lángot adok, ápold, add tovább.”
Pályája

Édesapja neves, vagyonos építészmérnök volt. Reményik Sándor középiskoláit Kolozsváron végezte, itt kezdte jogi tanulmányait is, de szembetegsége miatt ezt nem fejezte be. Hivatalt nem vállalt, örökségéből és az irodalmi tevékenységből élt. A költőt a lelkek építészének tartotta. Első kötetei (Mindhalálig, 1918; Végvári versek 1918-1921, 1921). E versei már korán népszerűséget biztosítottak számára. Lírája az 1920-as évekre forrott ki. Ekkorra versei a transzszilvanizmust tükrözik, erőteljesen érződik a költő humanista felfogása.
Alapításától, 1921-től fogva főszerkesztője volt a Pásztortűz folyóiratnak. Versei bővelkednek a természeti képekben, költészete nyitott a filozófiai kérdésekre, felbukkan benne a humor is. Verseiben nagyon fontos szerepet játszik a szimbolizmus. A Gondolatok a költészetről (Arad, 1926) c. tanulmánya a költői hivatás kérdéseit fejtegeti. Költészetét 1940-ben Corvin-lánccal ismerték el.
Reményik Sándort a személyes és történelmi szenvedésekben megtisztuló, példaértékű életéért, és az ebből az erőből kincsekként születő verseiért tisztelték kortársai. Formai szempontból voltak nála nagyobb mesterei is a verselésnek a magyar lírában, de kevesen voltak, akik ennyire természetes hangon tudtak volna annyi értékes gondolatot és nemes érzelmet közvetíteni, mint ő.
Verseit angol, cseh, francia, lengyel, német, olasz, román, svéd és szlovák nyelvre fordították le, összes verseit 2005-ben a Luther Kiadó, a Polis Kiadó és a Kálvin Kiadó adta ki két kötetben.

Dávid Gyula: Reményik Sándor Összes versei

*Reményik Sándor Összes versei* cím alatt négy kiadás látott eddig napvilágot. Az elsõ még a költõ életében, 1941-ben jelent meg, s az 1918-1940 közötti köteteiben megjelent verseket tartalmazta, a „Végvári versek” kivételével, amelynek újrakiadásához az akkor már „korszerûtlen versei”-vel vívódó TOVÁBB →

Babits Mihály: Az erdélyi költő

Erdély Reményik Sándort ünnepli, egy családias évforduló alkalmából; de ennek a költőnek ünnepe nem pusztán családi és erdélyi ünnep. Vagy ha az, mi is jelentkezünk, mint a családhoz tartozók. Reményik magyar költő. A magyar költő mind egy család. Akár innen, TOVÁBB →

Tüskés Tibor: Reményik Sándor emlékezete

Költészetét a legjobb szemű kritikusok méltatták: Németh László,Babits Mihály, Sík Sándor. Németh László írta: “Ha a társadalom alatt megnyílik a föld, a szakadékból költő ugrik elő.” Reményik a Trianon után megnyílt társadalmi és politikai szakadékból lépett elő. Hogy nevét és TOVÁBB →

Kántor Lajos: Malomkövek közt – álmok szőnyegén

Az ismert és az ismeretlen Reményik A több évtizedes elhallgatás, majd az épphogy-megszólítás és az utóbbi évek ünnepélyein divatba hozott lelkes kiállás szakaszai után – 2000-ben elodázhatatlan a korszerű Reményik-olvasat. Reményik Sándor, akit Németh László (1927-ben) és Babits Mihály (1940-ben) TOVÁBB →

Három találkozásom Reményik Sándorral

Sz. Szappanos Gabriella: Három találkozásom Reményik Sándorral Sokszor találkoztam vele. Büszkén állíthatom, azok közé tartoztam, akiket Reményik Sándor szeretett. Nem lehetett olyan sietős dolga, hogy pár perces beszélgetésre meg ne állott volna velem. Meghívott a Donáth úti lakásába, együtt játszottunk TOVÁBB →

Dávid Gyula: Reményi Sándor és Borberek

Több évtizeden át tartó elhallgatás, megbélyegzés után, az 1989-es romániai fordulatot követően Reményik Sándor költői hagyatékát ismét a megérdemelt megbecsülés veszi körül. Versei több kiadásban is közkézen forognak, elhangzanak ünnepi alkalmakon és alkalmaktól függetlenül. A szülőházat jelző emléktábláról végre eltűnt TOVÁBB →

Legeza Ilona: Reményik S. összegyűjtött versei

Az ún. “Helikon triász” – Áprily Lajos és Tompa Mihály mellett – Reményik Sándor a 20. század egyik legmeghatározóbb egyénisége volt. Életművének jellegére és jelentőségére nézve legtalálóbb Németh Lászlónak az a mondata, amely szerint “van nagyobb költője Erdélynek, mint ő, TOVÁBB →

Öröktűz – Reményik Sándor (1890-1941) portréja

„Én csak kis fatornyú templom vagyok,Nem csúcsíves dóm, égbeszökkenő, A szellemóriások fénye rámragyog,De szikra szunnyad bennem is: Erő.” Ha arra kérnének bennünket, hogy soroljunk fel olyan ismert vagy számunkra kedves magyar költőket, akik a XX. század elején alkottak, akkor valószínűleg TOVÁBB →

Reményik Sándor linkek

Rass Károly : Reményik Sándor Kristóf György : Reményik Sándor Reményik Sándor összes versei Reményik Sándor összes versei – hangoskönyvek Reményik Sándor idézetek Pomogáts Béla: Reményik Sándor és a Petőfi-kultusz IMRE László: Reményik Sándor vallásos lírája és a kisebbségi etika TOVÁBB →

Kántor Lajos: Templom és iskola

A Reményik-mítosz és az erdélyi valóság Statisztikák hiányában is biztosan állíthatjuk, pusztán tapasztalati alapon, hogy iskolai és egyéb erdélyi magyar ünnepségeken a kilencvenes években a leggyakrabban Reményik Sándor verseit szavalták. Valószínűleg az 1925-ben írt Templom és iskola vezet, de versenyben TOVÁBB →

Gróh Gáspár: Reményik Sándor 110 éve

Reményik Sándor versei évtizedekig hozzáférhetetlenek voltak, életmű az elutasítottság, elfelejtetettség és a szellemi dugárunak kijáró rajongás szélső pólusai közelében szunnyadozott. Mindkét véglet ugyanazt tükrözte: annak a néhány évnek a termésére utalt vissza, amikor Reményik a Végvári-ciklus verseit írta, és költeményeivel TOVÁBB →

Reményik Sándor-emlékház avatás Radnaborbereken

Reményik-emlékházat avatott a Kráter Műhely Egyesület 2007. szeptember 1-jén Radnaborbereken, Erdélyben. A megnyitó ünnepségen beszédet mondott Dávid Gyula irodalomtörténész, a kolozsvári Polis Kiadó vezetője, Turcsány Péter, a Kráter Műhely Egyesület elnöke, Bágyoni Szabó István író, a PoLíSz folyóirat főmunkatársa és TOVÁBB →

Reményik Sándor művei

Verseskötetei • Fagyöngyök (Kolozsvár, 1918.)• Mindhalálig (Kolozsvár, 1918.)• Csak így… (Kolozsvár, 1920.) MEK• Végvári versek (Kolozsvár, 1921.) MEK• Vadvizek zúgása (Kolozsvár, 1921.)• A műhelyből (Kolozsvár, 1924.)• Egy eszme indul (Kolozsvár, 1925.)• Atlantisz harangoz (Kolozsvár, 1927.)• Szemben az örökméccsel (Kolozsvár, 1930.)• TOVÁBB →

Sárközi György: Szemben az örökmécsessel

Reményik Sándor versei – Studium Reményik Sándor csaknem minden verse alkalmi költemény. Nemcsak arra gondolok, hogy például egy Petőfi-ünnepély, vagy Károli Gáspár-jubileum, vagy Bethlen Gábor halálának évfordulója, vagy egy régi templomépítő pap centennáriuma adják az alkalmat a belső megzendülésre, hanem TOVÁBB →

Pomogáts Béla: Az erdélyi költő

– A Reményik-kultusz felívelése és megtörése – Reményik Sándor költészetét már életében kultusz vette körül, és ez a költészet az erdélyi magyar irodalom történelmi kényszerűségel következtében létrejött (viszonylagos) önállósulása után igen gyorsan kanonizálódott. Költői fellépését követve olyan tekintélyes írók és TOVÁBB →

To Top