Connect with us

Magyar költőink

Születési évfordulósok 2012

70 éve született:Hajnóczy Péter író (1942-1981) 75 éve született:Parancs János költő, műfordító (1937-1999) 80 éve született:Bálint Tibor író író, műfordító (1932-2002)Szilvási Lajos író (1932-1996) 90 éve született:Fehér Klára író, újságíró (1922-1996)Komlós János író, újságíró, humorista (1922-1980)Nemes-Nagy Ágnes költő, műfordító, esszéíró TOVÁBB →

Halálozási évfordulósok 2012

5 éve hunyt el:Beke György író, újságíró, műfordító (1927-2007)Borzsák István klasszika-filológus (1914-2007)Csaplár Ferenc irodalomtörténész, művészettörténész (1940-2007)Gyurkó László író, újságíró (1930-2007)Kosáry Domokos történész, irodalomtörténész (1913-2007)Lakatos Menyhért író, költő (1926-2007)Lengyel Balázs író, kritikus, lapszerkesztő (1918-2007)Méhes György író, újságíró (1916-2007)Nagy Gáspár költő (1949-2007)Ördögh TOVÁBB →

Születési évfordulósok 2011

70 éve született:Gion Nándor író (1941-2002)Simonffy András író, újságíró (1941-1995)Tar Sándor író, költő (1941-2005) 75 éve született:Lázár Ervin író (1936-2006)Orbán Ottó esszéíró, költő, műfordító (1936-2002)Ratkó József költő, könyvtárigazgató (1936-1989)Székely Magda költő, műfordító (1936-2007) 80 éve született:Abody Béla író, kritikus (1931-1990)Eörsi TOVÁBB →

Halálozási évfordulósok 2011

5 éve hunyt el:Bada Dada (Tibor) előadóművész, költő (1963-2006)Bécsy Tamás irodalomtörténész, színháztörténész, esztéta (1928-2006)Bella István író, költő (1940-2006)Beney Zsuzsa tüdőgyógyász, író, költő, esszéíró (1930-2006)Bratka László író, költő, műfordító (1949-2006)Domokos Mátyás kiadói szerkesztő, kritikus, író (1928-2006)Faludy György költő, műfordító (1910-2006)Halász Péter TOVÁBB →

Születési évfordulós költők, írók – 2013

50 éve születettBada Dada (Tibor) előadóművész, költő (1963-2006) 60 éve születettCsengey Dénes író, politikus (1953-1991) 70 éve születettPetri György költő, műfordító (1943-2000) 75 éve születettSzilágyi Domokos erdélyi költő (1938-1976) 80 éve születettPáskándi Géza erdélyi író, költő (1933-1995)Sükösd Mihály író, újságíró TOVÁBB →

Halálozási évfordulós költők, írók 2013

5 éve hunyt elBálint Ágnes ifjúsági író, dramaturg (1922-2008)Csiki László író (1944-2008)Fejtő Ferenc franciaországi történész, író (1909-2008)Garai István költő, műfordító, latin költő (1915-2008)Gyurkovics Tibor író, költő (1931-2008)Kunszabó Ferenc író, újságíró, szociográfus (1932-2008)Mezei András író, költő (1930-2008)Osztojkán Béla író, költő, lapszerkesztő TOVÁBB →

Fejtő Ferenc

Fejtő Ferenc életútja Fejtő Ferenc (francia-magyar történész, kritikus, Széchenyi-díjas író, publicista)Eredeti nevén: Fischl FerencSzületési helye, ideje: Nagykanizsa, 1909.augusztus 31.Halálának helye, ideje: Párizs, 2008. június 2. Élete Apai nagyapját, a németajkú Fischel Fülöpöt 1849-ben hívták Csehországból Budapestre tipográfusnak. 1854-től a német TOVÁBB →

Karinthy Frigyes

Budapesten született 1887. június 25-én. Apja Karinthy József tisztviselő, anyja Engel Karolina; Frigyes a család ötödik gyermeke. 1893-ban meghal édesanyja. Anyjának korai elvesztése, az eleven szellemi környezet és Budapest világvárossá fejlődése meghatározó gyermekkori élménye. Testvérei, Etelka és Elza festőnövendékek, Emília TOVÁBB →

Márai Sándor

(1900-1989) Kassán született, 1900. április 11-én. Apja Grosschmid Sándor ügyvéd, a kisebbségi magyarság sorsáról írt könyvet az első világháború után. Öccse, Radványi Géza, a későbbi neves filmrendező a Valahol Európában alkotója. Gimnáziumi tanulmányait Kassán és Eperjesen végezte, majd a fővárosba TOVÁBB →

Petőfi Sándor

(1823-1849) Gyermek- és ifjúkora 1823. január 1-jén született Kiskőrösön. Apja, Petrovics István, mészárosmester, aki magyarul jól beszélt és írt. Anyja, Hrúz Mária szlovák anyanyelvű volt; mielőtt férjhez ment, cselédlány és mosónő. Alig két évvel később a család Kiskunfélegyházára költözött, s TOVÁBB →

Ignotus

Ignotus élete és művészete (1869-1949)  Nem sokkal Reviczky halála után, a kilencvenes évek elején szinte egyszerre három fiatal költő jelenik meg a magyar irodalom porondján, mintegy szerves folytatásaként mindannak, amit a fiatalon meghalt példakép kezdeményezett: szabadulást a provincializmustól, öntudatos magyar TOVÁBB →

Ady Endre

Gyermek- és ifjúkora Erdély északi részén, a Szilágyságban született, Érmindszenten, melyet ma Adyfalvának neveznek. Öntudatos, kálvinista kisnemesi családból származik, amely eredetét hét évszázadra vezette vissza. (A költő a honfoglaló „Ond vezér unokájá”-nak mondta magát a naiv, családi etimologizálás, az Ad-Od-Ond TOVÁBB →

Reviczky Gyula

Reviczky Gyula (1855-1889) Vajda János sokáig él, de csak halála után ismerik fel jelentőségét. Kiss József népszerű, sok mindenben a jövőt készíti elő, de mégis több köze van a múlthoz. Komjáthy Jenő látomásos modern költészetet teremt, de ezt még barátai TOVÁBB →

Radnóti Miklós

Radnóti Miklós (1909-1944) 1909. május 5-én született Budapesten. Születése édesanyjának, Grosz Ilonának és ikertestvérének életébe került. 1921-ben édesapja, Glatter Jakab is elhunyt. Ezután nagybátyja, Grosz Dezső neveltette. Budapesten tett kereskedelmi iskolai, majd gimnáziumi érettségit. 1927-28-ban a csehországi Reichenberg (Liberec) textilipari TOVÁBB →

Tersánszky Józsi Jenő

Tersánszky Józsi Jenő élete és művei évszámokban 1888. szeptember 13-án született Nagybányán. 1906-1907 Jegyzőgyakornokként dolgozik Szapáryfalván. 1910 A Nyugat február 16-i száma közli Firona című elbeszélését. 1911 Első elbeszéléskötetét A tavasz napja sütötte címmel a Nyugat Könyvtár sorozatában adja ki. TOVÁBB →

Weöres Sándor

Weöres Sándor élete (Szombathely, 1913. június 22. – Budapest, 1989. január 22.) költő, műfordító, drámaíró Szombathelyen látta meg a napvilágot 1913. június 22-én, mégis a cseri dombok tetején gubbasztó kis falut, Csöngét tekintette szűkebb hazájának, mivel itt, szülei otthonában töltötte TOVÁBB →

Komjáthy Jenő

Születésének helye, ideje: Szécsény, 1858. február 2. Halálának helye, ideje: Budapest, 1895. január 26. Komjáthy Jenő az oly sok tragédiával teljes magyar irodalom legtragikusabb sorsú költői közé tartozik. Egy sivár korszaknak alighanem a legnagyobb poétája, de még barátai közül is TOVÁBB →

Tompa Mihály

Magyar költő, a népi-nemzeti irodalmi irányzat egyik legjelentősebb képviselője, református lelkész. Születésének helye, ideje: Rimaszombat, 1817. szept. 28. Halálának helye, ideje: Hanva, 1868. július 30. Élete Elszegényedett nemesi családból származott. Apja csizmadia volt, anyja cseléd. 1821-ben meghalt az édesanyja, apja TOVÁBB →

Dsida Jenő

Ha verskedvelő ember Dsida-költeményeket olvas, hajlandó megfeledkezni mindenki másról, és el sem tudja képzelni, hogy egyáltalán lehet ennél szebb, finomabb, tökéletesebb költészet. Nem, nem volt válaszadó, nem volt irányt mutató, tömegeket helyes történelmi útra vezérlő lángelme, nem volt költészetével egyben TOVÁBB →

Arany János

1817. március 2-án született Nagyszalontán. Tizenhat éves koráig otthon nevelkedett; előbb szülei oktatták féltő gonddal kései gyermeküket, majd a helyi iskolában tanult és segédtanítóskodott. 1833 novemberében a debreceni kollégium főiskolai tagozatára került, tógátus diák lett, de egy év múlva anyagi TOVÁBB →

Juhász Gyula

Nagyon csöndes ember, nagyon csöndes költő volt, akinek visszahúzódó, félszeg magatartása mögött egy meg nem alkuvó férfi, egy szent eszméi iránt tántoríthatatlanul hű lélek húzódott meg, aki magában és költészetében összebékítette a hazulról hozott áhítatos hitet és a világ megértéséből TOVÁBB →

Vajda János

Édesapja 1828-tól a váli uradalmi birtok főerdésze lett, így ideköltöztette családját. Vajda költészetében később rendszeresen visszatérő motívumként jelentkezett a váli erdészlak, mint a gondtalan, boldog élet szimbóluma. A gimnáziumot a székesfehérvári cisztercitáknál végezte 1839 és 1843 között. Ezután Pestre került, TOVÁBB →

Kosztolányi Dezső

Vannak versolvasó emberek, akik a magyar költészet gazdag egészéből Kosztolányi Dezsőt szeretik legjobban; még olyan is akad, aki azt állítja, hogy ő a legnagyobb magyar költő. Vannak azután mások, akik azt mondják, hogy Kosztolányi költészete csupán egy szín a Nyugat-nemzedék TOVÁBB →

Tóth Árpád

Az elégia a líra műfajának az ókor óta ismert műneme: a szomorúság emelkedett hangú kifejezése, a bánat költészete. A XX. század legnagyobb magyar elégiaköltője Tóth Árpád. A szomorúság olyan egyértelműen jelenik meg költészete nagyobbik részében, mint keveseknél. Ez a bánat TOVÁBB →

Kondor Béla

A Képzőművészeti Főiskola festő majd grafika szakán tanult művész rendkívüli sokoldalúságát az is jelzi, hogy a legkülönbözőbb grafikai technikák alkalmazása mellett festményeket alkotott, verset s prózát írt, a fényképezésben új utakat keresett s orgonálni is kitűnően tudott. Művészete az avantgarde TOVÁBB →

Vas István

Született: 1910. szeptember 24. Meghalt: 1991. december 16. Mire az akkor 28 éves Vas Istvánnak harmadik verseskönyve, a ,,Menekülő múzsa” (1938) megjelent, már átment azokon a fejlődési mozzanatokon, amelyek kialakították költői arculatát és megalapozták gazdag életművének jellegét. A latinos kultúrájú, TOVÁBB →

Ratkó József

Született: 1936. augusztus 9. Meghalt: 1989. szeptember 13. József Attila-díj (1969) Szabó Lőrinc-díj (1971) SZOT-díj (1975) Váci Mihály-díj (1979) Szép Ernő-díj (1985) Iskoláit Pesterzsébeten kezdte, majd vidéken lelencgyerekként folytatta. Élt Vámosmikolán, Sándorfalván, Budaörsön, Miskolcon, Parasznyán, Erdőbényén, Hajdúhadházán, Tiszadobon, Nyíregyházán. Dolgozott TOVÁBB →

Pilinszky János

Született: 1921. november 25. Meghalt: 1981. május 27. Díjai: Baumgarten-díj (1947) József Attila-díj (1971) Kossuth-díj (1980) Pilinszky János 1921. november 27-én született Budapesten. Családjáról, eredendően szemérmes lévén, nem sokat beszélt, csak a fontosabb kötődésekről, például Bébiről, anyai nagynénjéről, aki ötévesen TOVÁBB →

Zelk Zoltán

(1906 – 1981) Díjai: Baumgarten-díj (1947) József Attila-díj (1951, 1974) Kossuth-díj (1949, 1954) A sáros, hepehupás Érmellék szűkösen élő paraszt-zsidó-cigány világában is a legszegényebbek közé tartozott az érmihályfalvai kis zsidó templom kántora. A család a Bihar megyei falu szélén málladozó TOVÁBB →

Nemes Nagy Ágnes

Budapesten született 1922. január 3-án, de családja Ugocsa megyéből származik, apja Halmiban volt ügyvéd. Szülei Trianon kapcsán – amikor a határon túlra került területekről a magyar értelmiség az anyaországba menekült – kerültek az országba. Ezután Budapesten élt, és a Baár-Madas TOVÁBB →

Csokonai Vitéz Mihály

(1773-1805) A debreceni világ messze volt a pest-budai világtól. A kálvinista cívisek a török időkben olyan sajátos függetlenséget valósítottak meg a maguk számára a magyar király, az erdélyi fejedelem és a szultán között, hogy némi kis túlzással városi köztársaságnak is TOVÁBB →

Vörösmarty Mihály

(1800-1855) Versolvasó, verskedvelő emberek közt számosan akadnak, akik, ha megkérdezik tőlük, kit tartanak a legnagyobb magyar költőnek, habozás nélkül válaszolják: ,,Vörösmartyt”. Jól tudjuk persze, hogy ilyen kérdés feltevésének semmi értelme sincs, hiszen arra a kérdésre, hogy ki a jó költő, TOVÁBB →

József Attila

(1905-1937) 1905-ben született Budapesten. Proletárcsalád és proletár környezet. Három éves koráig tartott a „jólét”. Ezután az apa hirtelen elhagyja a családot és letelepszik Temesváron, családot alapít és többet nem találkozik az első családjával. Az anyát nagyon megviseli ez a tragédia. TOVÁBB →

Nagy László

(1925-1978) Aki csak ismerte, annak a kedvesen mosolygó, ravaszkás tekintetű, megfontolt szavakkal szellemesen okos, gyakran szójátékos Nagylaci maradt az emlékezetében. Aki csak olvasta, annak képekben gazdag, népmesevilággal és képorgiás szürrealizmussal egyszerre közeli rokon, dallamosan hullámzó költészete marad mindörökké irodalmi kincstárában, TOVÁBB →

Tamkó Sirató Károly

(1905-1980) A soknyelvű Újvidéken született, ott volt iskolásfiú, egyforma biztonsággal tudott magyar anyanyelvén kívül szerbül, németül, és mire felnőtt az egyetemi évekig, már megtanult franciául is. Huszonöt éves korára Budapesten jogi doktorátust szerez és ügyvédjelölt lesz. A hazai avantgárd törekvések TOVÁBB →

Benedek Marcell

Benedek Marcell élete Benedek Marcell (Budapest, 1885. szeptember 22. – Budapest, 1969. május 30.) tanár, író és műfordító. Benedek Elek író fia. Benedek Marcell nagy múltú erdélyi família szülöttje volt. A Benedek család ezer szállal kapcsolódott az újabb magyar irodalom TOVÁBB →

Bertha Bulcsu

Bertha Bulcsu életrajza (1935-1997) Nagykanizsán született 1935. május 9-én. Édesapja tanító volt, édesanyja őt és két kisebb testvérét nevelte. Gyermek- és diákéveit Zalahalápon, Tapolcán, Nemeskeresztúron és Balatongyörökön töltötte. Keszthelyen érettségizett 1953-ban. Politikai okokból nem tanulhatott tovább. A Balaton mellett, Zala TOVÁBB →

Bornemisza Péter

BORNEMISZA PÉTER élete (1535-1584) 1541-ben, Szolimán szultán hódító dicsőségének évtizedeiben a törökök kardcsapás nélkül, csellel elfoglalták Budát s vele együtt környékét is, így a szemközti Pest városát. Ütközet, ostrom nem volt, de a szpáhik és janicsárok, ha már bent voltak, TOVÁBB →

Faludy György

Faludy György életrajza (1910-2006) 1910. szeptember 22-én született Budapesten. Édesapja vegyész, a felsőfokú ipariskola tanára volt. 1928-ban az Evangélikus Főgimnáziumban tett érettségi vizsgát, ezután 1928-1930-ban a bécsi, 1930-1931-ben a berlini, 1931-1932-ben a párizsi, végül 1932-1933-ban a grazi egyetemen tanult. 1933-1934-ben TOVÁBB →

Heltai Gáspár

HELTAI GÁSPÁR (1490(?)-1574) Az ezerötszázas évek első tizedében a bécsi egyetemen tanult egy Caspar von Heltau nevű erdélyi szász ifjúember. Ha nem is bizonyos, mégis valószínű, hogy azonos lehet azzal a német katolikus papból lett magyar protestáns íróval, aki Heltai TOVÁBB →

Kölcsey Ferenc

Kölcsey Ferenc élete Kölcsey Ferenc (Sződemeter, 1790. augusztus 8. – Szatmárcseke, 1838. augusztus 24.) magyar költő, politikus és nyelvújító. 1790. augusztus 8-án Sződemeteren (Közép-Szolnok megye), kálvinista középnemesi családban született. 1796-ban elveszti apját. Tanulmányait a Debreceni Református Kollégiumban kezdi. 1802-ben meghal TOVÁBB →

Petri György

Petri György (Budapest, 1943. december 22. – Budapest, 2000. július 16.) költő, műfordító, újságíró. 1943. december 22-én született Budapesten. A család eredete a történelmi Magyarország nemzetiségi sokszínűségét mutatja: szerb, zsidó kereskedők, bunyevác parasztok éppúgy akadnak ősei között, mint sváb, szlovák, TOVÁBB →

Reményik Sándor

Reményik Sándor (Kolozsvár, 1890. augusztus 30. – Kolozsvár, 1941. október 24.) költő, a két világháború közötti erdélyi magyar líra kiemelkedő alakja. Az életében több neves díjjal és elismeréssel kitüntetett Reményik a legutóbbi időkig viszonylag ismeretlen volt Magyarországon, mert őt és TOVÁBB →

Váci Mihály

Váci Mihály élete (Nyíregyháza-Ókisteleki szőlő, 1924. december 25. – Hanoi, 1970. április 16.) költő, műfordító. Nyíregyházán tanítóképzőt végzett, majd tanyasi iskolában tanított. A II. világháború idején segédszolgálatos katona volt, a háború után kollégiumi igazgató lett. Ifjúkorától betegeskedett (katonai szolgálat közben TOVÁBB →

BEJELENTKEZÉS

EDDIGI VERSEIM

MEGOSZTOTT VERSEK

VERSMONDÓK KÖZÖSSÉGE


Facebook

Évfordulós költő: Radnóti Miklós



Radnóti Miklós 1909. május 5-én született Budapesten, a mai újlipótvárosi Kádár utca 8.-ban, asszimilált zsidó családban. Születése édesanyja, Grosz Ilona (1881–1909) és utónevet nem kapott fiú ikertestvére életébe került.[9] Édesapja, Glatter Jakab (1874–1921) kereskedő (a kornak megfelelő szóhasználattal: kereskedelmi utazó) TOVÁBB →

Termékek

TOVÁBBI TERMÉKEK →

To Top