Connect with us

Radnóti Miklós

Radnóti Miklós
(1909-1944)

1909. május 5-én született Budapesten. Születése édesanyjának, Grosz Ilonának és ikertestvérének életébe került. 1921-ben édesapja, Glatter Jakab is elhunyt. Ezután nagybátyja, Grosz Dezső neveltette. Budapesten tett kereskedelmi iskolai, majd gimnáziumi érettségit. 1927-28-ban a csehországi Reichenberg (Liberec) textilipari főiskoláján tanult.

Ezután barátaival együtt indította az 1928 című folyóiratot. 1929-től kezdve már csak Radnóti néven publikált (megváltoztatva vezetéknevét). Első versei megjelentek a Jóság című antológiában és többek között a Kortárs, a Nyugat, a Népszava, a Szocializmus, a Munkás Kórus, a Munka és a Valóság című folyóiratokban. 1930 tavaszán Budapesten jelent meg első verseskötete, a Pogány köszöntő, a Kortárs kiadásában.

1930 őszén beiratkozott a szegedi Ferenc József Tudományegyetem bölcsészeti karára, magyar-francia szakra. Tanárai közül Zolnai Béla francia filológiát tanított, előadásai hívták fel Radnóti figyelmét az új francia lírára. Emellett különösen szerette országos hírű költő és tudós tanárát, Sík Sándort, aki újkori magyar irodalmat oktatott.

Második verseskötetének az Újmódi pásztorok éneke (1931) verseinek több mint a fele Szegeden keletkezett. A kötetet azonban elkobozták, Radnótit pedig izgatás és vallásgyalázás címén nyolcnapi fogházra ítélték, ezt Sík Sándor közbelépésére felfüggesztették.

Szegeden 1930 őszén nyomban kapcsolódik az akkoriban kibontakozó értelmiségi mozgalomhoz, a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának tizenöt tagja közé lép. Közülük a legismertebbek: Baróti Dezső irodalomtörténész, Berczeli Anzelm Károly költő és drámaíró, Buday György grafikusművész, Erdei Ferenc szociológus, Gáspár Zoltán publicista és kritikus, Hont Ferenc színházi rendező és teoretikus, Ortutay Gyula néprajztudós, Radnóti Miklós, Tolnai Gábor irodalomtörténész. Radnóti lelkesen vett részt a fiatalok tevékenységében, ő is járta a falvakat, ismerkedett az alföldi parasztság gondjaival. A mozgalom révén került szorosabb kapcsolatba a szocializmus eszméivel és a hazai munkásmozgalommal.

A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma kiadásában jelent meg Radnóti két verseskötete: a Lábadozó szél (1933) – amelynek egyik leghosszabb költeménye, az Ének a négerről, aki a városba ment önálló kötetként is napvilágot látott (1934) – és az Újhold (1935).

1931 július-augusztusában Radnóti Párizsban tartózkodott. (Később még két alkalommal járt ott.)

1934-ben bölcsészdoktorrá avatták, doktori értekezésének címe Kaffka Margit művészi fejlődése. Ezután készítette el francia szakdolgozatát, melynek tárgya a gyarmati egzotizmus a háború utáni francia irodalomban. Így szerezte meg 1935-ben a tanári oklevelet.

1935. augusztus 11-én házasságot kötött a szerelmes verseit már kora ifjúságától ihlető Gyarmati Fannival. Radnóti őt Fifinek becézte. Szerelmes verseit a Virágének című kötet tartalmazza.

1936-tól Budapesten élt, hiába volt tanári oklevele, katedrához mégsem jutott. Magánórák adásából, szerény tiszteletdíjakból tartotta fenn magát. Ebben az évben tette közzé a Nyugat a Járkálj csak, halálraítélt! című verseskötetét. 1937-ben Baumgarten-jutalmat kapott. 1938-ban újabb kötete jelent meg Meredek út címmel. 1940-ben adta ki Ikrek hava című prózai írását gyermekkoráról. Ezzel egy időben a Válogatott verseket, 1942-ben Naptár című rövid ciklusát jelentette meg.

Zsidó származása miatt 1940. szeptember 5. és december 18. között munkaszolgálatos volt Szamosveresmarton. 1942. július 1-jétől Margittán, Királyhágón, Élesden, majd a hatvani cukorgyárban, végül a fővárosban szolgált. A háborús cenzúra nem egy versének közlését törölte, így leginkább csak műfordításaival fordulhatott olvasóihoz. A fordítások javát az Orpheus nyomában (1943) című kötetben gyűjtötte össze.

1944. május 20-án ismét munkaszolgálatos lett. A német Todt-szolgálatnak a szerbiai Bor közelében felállított táborába, Lager Heidenauba hurcolták; rézbányában és útépítésen dolgozott. 1944. szeptember 17-én innen indították el utolsó útjára. Erőltetett menetben nyugat felé hajtották a beteg, kimerült, elkínzott munkaszolgálatosokat. Radnótit a Győr megyei Abda község határában 21 társával együtt 1944. november 9-én agyonlőtték.

Utolsó versei (bori notesz-a) viharkabátjának zsebében a tömegsírba kerültek. A még maga összeállította, de utolsó verseivel bővített kötete Tajtékos ég címmel jelent meg a Révai kiadásában, 1946-ban.

Az 1934 júliusától 1943 március közepéig vezetett Naplója nemcsak beszédes történelmi dokumentum, hanem teljes értékű irodalmi alkotás is.

(forrás: Mária Országa)

Radnóti Miklós költészete

Budapesten született, 1909. május 5-én. Eredeti neve Glatter Miklós. Születése anyjának és ikertestvérének az életébe került; 11 éves volt, amikor apja meghalt.Nagybátyja, Grosz Dezső gondoskodott róla, az ő kívánságára szerzett kereskedelmi érettségit 1927-ben, a csehországi Reichenberg (ma Liberec) textilipari szakiskolájában.Szerepelt TOVÁBB →

Radnóti költészetének korszakai

Művészete, korszakai: 1. Az avantgárd vonzásában:Pogány köszöntő (1930), Újmódi pásztorok éneke (1931), Lábadozó szél (1933) 2. Költészetének leegyszerűsödése:Újhold (1935) 3. Költészetének klasszicizálódása: Járkálj csak, halálraítélt (1936) Meredek út (1938) Idill és halál: Tajtékos ég (1946) Kevés olyan művész van, akinél TOVÁBB →

Eclogák

A háborús évek költői termésében összefoglaló szerepet töltöttek be az eclogák. A haláltudat korai szorongató megjelenésétől a lázadó harag ítélkező szigoráig merész ívet rajzoltak meg. Közel hét év egymást váltó félelmét és reményét fejezte ki a nyolc költemény, számot adva TOVÁBB →

A mártír költő: Radnóti Miklós

Az egyik legnagyobb magyar költő 1909-ben született Budapesten. Édesanyja belehalt a szülésbe, édesapja Miklós 11 korában hunyt el. Az árvát nagybátyja nevelte és taníttatta. Kereskedelmi szakiskolai végzettséggel beállt nevelője vállalatához, de igazán csak a költészet érdekelte. 1930-tól a szegedi egyetem TOVÁBB →

Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni hatvan éve némán ő

Zelk Zoltán, a régi barát prózában rajzolta meg a nő alakját, aki tizennégy éves kora óta Radnóti Miklós párja, támasza, vigasztalója és kilenc évig a hitvese volt: „Vele csak úgy lehetett beszélgetni, ha Miklós is az asztalnál ül. Nem szerénység TOVÁBB →

Markó Béla: Radnóti Miklós

Dobogj, dobogj csak, versem, mindhalálig s halál után is nőj a föld alatt, a férgeknek utálatos falat a hexameter, s dúsan lakomázik a kínzott testből valahány, időtlen időkig megmarad a keserű irónnal írt, ehetetlen betű, míg édes húsunk szétmállik a TOVÁBB →

Radnóti Miklós linkek

Radnóti válogatott versei

BEJELENTKEZÉS
EDDIGI VERSEIM
MEGOSZTOTT VERSEK
VERSMONDÓK KÖZÖSSÉGE


Facebook

Termékek

TOVÁBBI TERMÉKEK →

To Top