Connect with us

Faludy György

Faludy György életrajza
(1910-2006)

1910. szeptember 22-én született Budapesten. Édesapja vegyész, a felsőfokú ipariskola tanára volt. 1928-ban az Evangélikus Főgimnáziumban tett érettségi vizsgát, ezután 1928-1930-ban a bécsi, 1930-1931-ben a berlini, 1931-1932-ben a párizsi, végül 1932-1933-ban a grazi egyetemen tanult. 1933-1934-ben katonai szolgálatot teljesített, zászlósi rangot kapott, ezt később megvonták tőle.
Első versei a harmincas évek elején jelentek meg a Dénes Béla által szerkesztett Független Szemlében és a Magyar Hírlap című napilapban. 1937-ben adta közre Villon-fordításait, pontosabban átköltéseit, ezek zajos vitát okoztak, több kritikusa kétségbe vonta azt a jogát, hogy a francia költő szabad átköltése által a saját mondanivalóját és közérzetét szólaltassa meg.
1938-ban Párizsba utazott, ahonnan a német megszállás elől Marokkóba, majd 1941-ben az Egyesült Államokba költözött. A Szabad Magyar Mozgalom titkáraként és a mozgalom Harc című lapjának szerkesztőjeként tevékenykedett. 1943 és 1945 között három éven át szolgált az amerikai hadseregben, ennek következtében a csendes-óceáni hadszíntérre is eljutott. 1945 végén leszerelt, 1946-ban hazatért Magyarországra, a Népszava szerkesztőségében helyezkedett el. 1946-ban, tíz nappal feloszlatása előtt, tagjává választotta a Kisfaludy Társaság. 1950. június 14-én koholt vádak alapján letartóztatták, három évet töltött a recski kényszermunkatáborban. 1953-ban a tábor felszámolását követően szabadult, ezután műfordításaiból élt. 1953-ban feleségül vette Szegő Zsuzsa újságírót, akivel már letartóztatása előtt kapcsolatban állt. Az 1956-os forradalom idején az Írószövetségben és a megújult Népszavánál tevékenykedett, a szovjet invázió után nyugatra menekült. Párizsban, majd Londonban és angliai kisvárosokban élt.
1957 és 1961 között az emigráns Irodalmi Újság szerkesztője volt. 1963-ban felesége meghalt. 1964-ben Firenzében, 1965-ben Málta szigetén élt, végül 1967-ben a kanadai Torontóban telepedett le. 1968-ban a New York-i Columbia, 1971-ben a New Jerseyben lévő Montclair Egyetem, majd a philadelphiai egyetem tanáraként dolgozott. Még ebben az esztendőben visszatért Torontóba, ennek egyetemén a közép-európai irodalomról tartott előadásokat. 1972-ben a torontói egyetem díszdoktorává avatták. 1975-ben a quèbeci Bishop University-n tartott előadásokat.
Tagja volt az Ötágú Síp című rövid életű amerikai magyar irodalmi folyóirat szerkesztőbizottságának, 1986-1989-ben a chicagói Szivárvány című folyóirat szerkesztőségének. Ezek mellett munkatársa volt az Irodalmi Újság, a Látóhatár-Új Látóhatár, a Menora című folyóiratoknak, a bécsi Magyar Híradónak, az amerikai emigráns Népszavának, a Haifai Szemlének, a Montevideóban kiadott Tárogatónak és más nyugaton megjelenő magyar lapoknak. Rendszeresen írt könyvismertetéseket a Toronto Star című angol nyelvű újság számára. 1988-ban hazalátogatott, 1989 márciusában hazatért, Budapesten telepedett le.
1990-ben a Magyar Köztársaság Zászlórendjével, 1994-ben Kossuth-díjjal tüntették ki.
2006. szeptember elsején hunyt el.

Forrás: pim.hu

Faludy György: Drága Attila, írjál már egy verset!

  Faludy György József Attiláról a Kilátónak Múltkor is kérdezte valaki, hogy mikor ismertem meg. Mikor? Hát tudom is én. Mikor ismertem meg Jóska bácsit, az unokatestvéredet? Nem néztünk az órára, amikor egy úri költő berobogott. Attila magányos volt. Akik TOVÁBB →

Faludy György: Óda a magyar nyelvhez

            Most, hogy szobámban ér az est setétje te jutsz eszembe, Szent Gellért cselédje s ajkad, melyről az esti fák alól először szólt az ének magyarul. Arcod mongol emléke rég ködös de titkunk itt e TOVÁBB →

Fried István: Faludy György viharos évszázada

Az 1980-as évszámra keltezi a följebbi sorokat a jelenleg legidősebb, de alkotókedvét, világra tártságát, életszeretetét tekintve az (igazi!) fiatalok közé számítható poéta, a sokat olvasó, a sokfelé és messzire bolygott, a sokféleképpen szerető – és mindezekből verset csiholó Faludy György. TOVÁBB →

Pomogáts Béla: Faludy György kilencven esztendeje

Faludy György egy alkalommal arról beszélt, hogy tizenhat éves korában olvasta Camille Flammarion, múlt századi francia csillagásznak egyik könyvét. Ez a munka a huszadik század kivételes csillagászati eseményeit jelentette be a többi között. Eszerint teljes napfogyatkozásra 1944-ben az Ausztráliától nyugatra TOVÁBB →

Faludy György bibliográfiája

Önálló kötetek Heinrich Heine: Németország. Faludy György átköltésében. Kolozsvár. 1937. Korunk, 102 p. = 2. kiad. Bp. 1945. François Villon balladái. Bp. 1937. Officina, 96 p. = 34. kiad. Bp. 1988. Magyar Világ, 94 p.   A pompeji strázsa. Versek. TOVÁBB →

Faludy György linkek

François Villon balladái – Faludy György átköltésében Digitalizált szövegek Szakirodalom Faludy: Pokolbeli víg napjaim-Legeza Ilona könyvismertetője  

Faludy György: Pokolbéli víg napjaim (részlet)

Magyar Világ Kiadó Kft., 1989, 327-351. oldal Húsz napot töltöttem a kistarcsai internálótábor egyik hermetikusan elzárt osztályán, az úgynevezett szűrőben. Itt a rabok rendszerint néhány hétig tartózkodtak: aztán kerültek csak át a tulajdonképpeni táborba. Az emeletes priccsekkel telezsúfolt szűk kis TOVÁBB →

BEJELENTKEZÉS
EDDIGI VERSEIM
MEGOSZTOTT VERSEK
VERSMONDÓK KÖZÖSSÉGE


Facebook

Termékek

TOVÁBBI TERMÉKEK →

To Top