Vissza a New York Kávéházba

Visszaköltöznek a színészek a New York falai közé, mivel újra elindítja programsorozatait az egykor a kultúra fellegváraként működő neves kávéház. Így a művészetkedvelő közönség ismét rendszeresen találkozhat kedvenc színészeivel.

A budapesti patinás kávépalota asztalainál egykor gazdag üzletemberek és bohém művészek is remekül megfértek, kik a maguk területe szerint csoportosultak külön páholyokba. Ott beszéltek először készülő darabokról, olykor még szerződések is köttettek a patinás falak között.

Most – a Boldog békeidők szellemében – újra színházszerető közönség ülheti körbe a „nyewyorkos” asztalokat, hogy havonta, egy-egy vasárnap délután kedvelt színészeivel közösen gondolkodva fejtsen meg műhelytitkokat.

A New York Kávéház, Színészpáholyával lehetőséget ad a színészekkel való találkozásra, akiket szinte mindannyian ismerünk és szeretünk, de máshol aligha van mód a velük való közös beszélgetésre.

A Színészpáholy házigazdája Csomós Éva, aki április 29-én elsőként Bodrogi Gyulát, a Nemzet Színészét, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművészt, rendezőt köszönti a vendégek előtt. Azt ígéri, izgalmas témák: allűr és alázat, primadonnák és bonvivánok, legendás barátságok és rivalizálások is terítéken lesznek.

Az április 29-én, 15 órakor kezdődő programra a belépőjegy 2500 Ft-os áron a helyszínen váltható, ami a műsorra vonatkozó részvételen túl egy kávé és egy sütemény árát is tartalmazza.

A Színészpáholy házigazdája Csomós Éva, aki április 29-én elsőként Bodrogi Gyulát, a Nemzet Színészét, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművészt, rendezőt köszönti a vendégek előtt. Azt ígéri, izgalmas témák: allűr és alázat, primadonnák és bonvivánok, legendás barátságok és rivalizálások is terítéken lesznek.

A New York-palota Budapest VII. kerületében, az Erzsébet körút 9-11. szám alatt álló volt biztosítótársasági székház, ma New York Palace Hotel néven luxusszálloda. A Nagykörút egyik legjellegzetesebb, legimpozánsabb épülete. Egyúttal művelődéstörténeti jelentőségű épület: a földszintjén berendezett New York kávéház az 1900-as években itt alakult irodalmi és művészi asztaltársaságok, kávéházi szerkesztőségek révén vonult be a magyar kultúrhistóriába.

A palota felépítésére egy amerikai biztosítótársaság, a New York Life Insurance Company adott megbízást Hauszmann Alajosnak, aki Korb Flóris és Giergl Kálmán közreműködésével tervezte meg az 1894. október 23-án megnyitott négyemeletes, eklektikus stílusú palotát és a földszintjén helyet foglaló kávéházat. A külső szobrok és szobordíszek, a kávéházi portált koronázó tizennégy faunalak Senyey Károly műve.

Az állami tulajdonban lévő épületet az 1990-es rendszerváltást követően egy évtizeden keresztül nem tudta értékesíteni az állam. Végül 2001 februárjában az olaszországi Boscolo csoport vette meg, amely az épület teljes felújítása után, 2006. május 5-én nyitotta meg 107 szobás luxusszállodáját, illetve a földszinten az egykori pompát idéző New York kávéházat.

Az épület felújítását 2007-ben Europa Nostra medállal tüntették ki.

Az épület átadásával egy időben nyílt meg a földszinten a historizáló berendezésű New York kávéház. Pazar belső tere szintekre és több, egymástól csavart oszlopokkal elkülönített térre tagozódik. A bejáratnál szökőkút várta a vendégeket, a termekben velencei csillárok függtek. A karzatra vezető lépcsőt bronzszobrok díszítették, a mennyezetfreskók pedig Mannheimer Gusztáv és Eisenhut Ferenc munkáját dicsérték. Volt külön női szála („Hölgyterem”), ezenkívül egy-egy játék- és biliárdterem („Mélyvíz”) is.

A cigány- és katonamuzsikát adó zenés kávéházat eredetileg előkelő, tehetős vendégeknek nyitotta a tulajdonos Steuer Sándor, de csakhamar a főváros legnépszerűbb találkozóhelye lett. Korabeli pesti anekdota szerint a megnyitó napján pesti bohémek a Dunába dobták a kávéház kulcsait, hogy az éjjel-nappal nyitva legyen. Irodalmi kávéházi rangját azonban csak akkor nyerte el, amikor 1900-ban Harsányi Adolf és fivére vette át a New York vezetését. A legendás főpincér, Reisz Gyula ingyen „kutyanyelvet” (hosszúkás jegyzetpapírt) és itatót is felszolgált az irodalmároknak. A kávéház tulajdonosai lexikonokat, alapkönyveket hozattak a kávéházba, előfizettek a legfontosabb hazai és külföldi lapokra, ezenfelül pedig a pincében hordószámra állt az antracéntinta.

Hamarosan kialakultak az irodalmi és művészi asztaltársaságok. Itt volt az írók és újságírók Otthon Köre. A Pesti Napló asztalánál ült Bródy Sándor, Nagy Endre és Kemény Simon. A karzaton foglaltak helyet a későbbi nyugatosok Osvát Ernő, Heltai Jenő, Herczeg Ferenc, Ignotus és Ady Endre vezetésével, de 1908-tól pár évig itt is szerkesztették a folyóiratot (később áttették törzshelyüket a Centrál kávéházba). Molnár Ferenc, Krúdy Gyula, Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső és Karinthy Frigyes itt írták meg első zsengéiket. Az ún. veseasztalt ülték körbe a kor irodalomesztétái, kritikusai Szomaházy István vezetésével. A képzőművészek által „Nyehó”-nak hívott kávéházban járt össze 1907 után a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre (MIÉNK) Szinyei Merse Pál vezetésével, sőt, Herman Lipót vagy Szigethy István a New Yorkban is állították ki műveiket. Az 1910-es években a színházi és a filmes szakma is megtalálta a kávéházat: a New York asztaltársaságainak egyikéhez tartozott a később filmes világkarriert befutó Korda Sándor és Kertész Mihály, de komponált a New York asztalainál Kacsóh Pongrác és Huszka Jenő is. Itt indította el és szerkesztette Korda Sándor az első magyar moziújságot, a Pesti Mozit, amelybe Karinthy, Kosztolányi, Gábor Andor és Somlyó Zoltán is írt cikkeket. A közeli színházak társulatai itt tartották premier- és jubileumi bankettjeiket, de itt volt a nagy színész-asztaltársaság is Újházi Ede és Beöthy László „elnökletével”.

1913-ban a Harsányi fivérek átadták a kávéházat új bérlőknek, de az többször is gazdát cserélt, és az első világháborút követően irodalmi rangja is megkopott, a legtovább a képzőművészek maradtak hűek a New Yorkhoz. 1920-ban Tarján Vilmos vette át az üzemeltetést, akinek vezetése alatt a játéktermek helyén az arisztokráciát vonzó étterem-bárt alakítottak ki, és a kávéház a fővárosi éjszakai élet egyik központjává vált. A helyiséget még fényűzőbbé alakíttatta, és a melegkonyhás bárba csak estélyiben volt szabad a belépés. Ezzel párhuzamosan kibérelte a közeli Royal Orfeumot, de feltételeiben vendégcsalogató fogásként szerepelt, hogy az orfeumi főidomár köteles reggelijét fókája társaságában a New York kávéházban elkölteni. Az intézményben Berkes Béla cigányzenekara szolgáltatta a muzsikát, a bárban magyar és külföldi dizőzök léptek fel. Tarján az üzlet fellendítése érdekében nem idegenkedett a meglepő reklámfogásoktól sem: 1925-ben egy hónapra szerződtette az afroamerikai Eddy South dzsessz-zenekarát. A rendőrséget kellett kivezényelni a New Yorknál kialakult tolongáshoz, akkora érdeklődést keltett a néger embert soha nem látott pestiek körében az új attrakció.

Miután Tarján 1936-ban csődbe ment, a kávéházat áprilisban átadta, de az egyre kevésbé látogatott, s a második világháborúban megsérült intézmény 1947-ben bezárta kapuit. Ezután sportszerüzletként és IBUSZ utazási irodaként funkcionált, majd 1954-ben Hungária étterem néven újra megnyitotta ajtait a vendégek előtt. A fenntartók a hajdani kulisszák között igyekeztek újrateremteni irodalmi kávéház jellegét, de a New York kávéház századfordulós fénykora már nem tért vissza. Az 1990-es években itt ülésezett rendszeresen a 2000 című folyóirat szerkesztősége.

A Kávéház nemcsak színházi, de költészeti programmal is előrukkolt. Juhász Ferenc költő volt az első vendége a New York Irodalmi Páholy elnevezésű estsorozatnak, amelynek keretében a tervek szerint negyedévente a magyar irodalom kiemelkedő alkotóival és azok barátaival találkozhat a közönség. A költészeti sorozat házigazdája a Magyar Versmondók Egyesületének irodalmi alelnöke, Turczi István költő, műfordító.

(forrás: színház.hu, wikipedia, vers.hu)