Hírek
Ők a VII. Nemzeti VERSeny győztesei
Tóth Benedek Ernő (Budapest) Bujtor-díjas versmondó nyerte az egész hétvégén tartó VII. Nemzeti VERSenyt a Nemzeti Színházban. A Magyar Versmondók Egyesülete és a színház közös szervezésű programján nyolc hónapon át versengtek a jelentkezők, versmondással és megfilmesített versekkel. Az élő szuperdöntőt a helyszínen és a Facebookon is követhették a nézők.
A kétnapos, maratoni versmondás és a vetített versklipek hatalmas repertoárt kínáltak azoknak, akik a Nemzeti Színházban vagy a képernyők előtt, a Facebookon követték a Nemzeti VERSeny élő döntőjét. A háború és a béke költészete elementáris erővel zúdult a nézőkre, a legkülönbözőbb, gyakorta megrázó klipek és szavalatok formájában. Sokan választották a születési évfordulós költők közül Illyés Gyula és Nemes Nagy Ágnes verseit, de elképesztően sok kortárs vers is elhangzott, sok esetben a nagyközönség számára kevésbé ismert költők remekei közül.
Rátóti Zoltán, a Nemzeti Színház stratégiai igazgatója a szuperdöntő megnyitóján saját, legutóbbi személyes történetét mesélte el a költészettel. Hamvas Béla egyik próféciája az aranykori hagyományokkal kapcsolatban az volt, hogy az emberek hajdan újság helyett verseket fognak olvasni. Ezen felbuzdulva másfél hónappal ezelőtt elhatározta, hogy esténként nem híreket böngész majd a telefonján, hanem verseket olvas költőktől.
Lutter Imre, a Magyar Versmondók Egyesületének elnöke beszédében kiemelte: maga sem gondolta volna, hogy a XXI. században megéljük azt, hogy háború van körülöttünk, nyakunkba szakad egy világméretű energiaválság, felrobbannak az árak körülöttünk és rég nem látott módon nehéz lesz az élet. Mindeközben – ahogy fogalmazott – „nekünk feladatunk, mert szükséges is, hogy az ember lelkét is megtartsuk, ugyanis az, ami körülöttünk történik, nem túlélhető, ha nincsen legalább olyan erős hite az embernek önmagában, mint a külső tényezők erejében.” Ebben a vers segít, mert válaszokat ad, s egyáltalán, segít feltenni azokat a kérdéseket, amikkel nem akarunk, vagy nem merünk szembenézni.
A zsűritagok folyamatosan értékelték a látott produkciókat és filmeket: Bakos-Kiss Gábor színművész, Barta Ágnes színművész, Lutter Imre előadóművész, költő, Szabó László kommunikációs szakember és Wiegmann Alfréd rendező egymásnak adták a szót, nem ritkán élénk szakmai eszmecserét folytatva az épp látott előadás kapcsán. Végül a versklipeket Szabó László, a versmondásokat Wiegmann Alfréd értékelte átfogóan. Mindketten hangsúlyozták a az érezhető sokszínűséget, a videoklipek komoly színvonalbeli emelkedését, a versben gondolkodás fontosságát és a modernkori ember szellemiségét.
Az abszolút győztes Tóth Benedek Ernő budapesti versenyző lett, aki Nemes Nagy Ágnes versének klipje mellett Szabó Lőrinc: Ha itt maradt belőled egy sugár és Lázár Ervin: A város megmentése című szerzeményét tolmácsolta. A dobogó második fokára Horváth Péter lovasberényi, szintén visszatérő versenyző állhatott, aki Nemes Nagy Ágnes: Ház a Marson című költeményét filmesítette meg, Gyóni Géza: Csak egy éjszakára és Fövényi Sándor: Hétköznapi lázadás című verseit mondta el. A harmadik helyezett egy fiatal versenyző, a 16 éves, ceglédi Sallai Dóra lett, ugyancsak Nemes Nagy Ágnestől választva verset a klipjéhez, a Betegség című versfilm mellett Ady Endre: Megöltem egy pillangót és Endrész Alíz: A jobb oldali ajtó című verseket hallhatta tőle a közönség.
Versklipjéért különdíjban részesült az első helyezett, Tóth Benedek Ernő, és két határon túli versenyző: Deák Gellért Gedeon (Kovászna, Románia) Ady Endre: Emlékezés egy nyár-éjszakára és Galusz Áron (Zenta, Vajdaság-Szerbia) Szabó Lőrinc: Különbéke című versének feldolgozásáért. A versmondás különdíját vehette át Lázár Panna (Hévíz) és Sümeghy Laura (Szeged).
A versenyzők mindegyike arany, ezüst és bronz fokozatú oklevelet kapott, ami a pillanatnyi előadások teljesítményének szólt, hiszen az elmúlt hónapokban három fordulón keresztül, több száz versenyző közül kerültek be a döntőbe a szakmai zsűri és a közönség szavazatai alapján.
A Magyar Versmondók Egyesülete és a Nemzeti Színház hét évvel ezelőtt azzal a szándékkal hívta életre a Nemzeti VERSenyt, hogy újszerű, innovatív megoldásokkal segítse a költészet térhódítását, s hogy az online fordulók révén lehetővé tegye a versenyzést a versmondással és versklipekkel a világ minden részén. Ez láthatóan működik is, évről évre többen és még színvonalasabb, minőségi filmekkel és versmondással jelentkeznek anyaországi és külhonban élő versenyzők. Idén is jelentkeztek versenyzők Székelyföldről, Erdélyből, a Vajdaságból, Felvidékről, Kárpátaljáról, de szerte Nyugat-Európából is. A program védnöke Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója volt, a műsort Baranyi Lia versmondó vezette. Az előadások visszanézhetők a Magyar Versmondók Egyesülete és a Nemzeti VERSeny Facebook oldalán, a döntős versklipek pedig a Nemzeti VERSeny YouTube csatornáján:
https://www.youtube.com/watch?v=Kd7YRNGpIiY&list=PLX_7vp_oZBeLBRSAE7v3ctdIJDpVPyk6N
A fotók Eöri Szabó Zsolt munkái.
