Átadták a Radnóti-díjakat

A költői életműért járó Radnóti-díjat Turczi István Prima Primissima és József Attila-díjas költő, író, műfordító, a Parnasszus költészeti folyóirat alapító főszerkesztője, a PEN Club elnöke, a Költők Világkongresszusának alelnöke kapta. A kitüntetéssel több évtizedes, jelentős költői munkásságát, a zsidó sors és a holokauszt emlékezetének megjelenítését, a magyar költészet intézményes és nemzetközi szolgálatát, valamint a versmondás iránti elkötelezettségét ismerték el. Az életműdíj odaítélésének egyik legfontosabb szempontja, hogy az alkotó legalább három évtizedes, önálló poétikai teljesítménye miként kapcsolódik a közösségi sorskérdésekhez, a történelmi traumák feldolgozásához és Radnóti Miklós humanista, erkölcsi örökségéhez.

A fiatalabb költőnemzedék számára adományozható Radnóti-díjban Székelyhidi Zsolt költő, író, zenész részesült. Az elismerést költészetének az emberi létezés kérdéseire, a kulturális emlékezetre és az erkölcsi problémákra irányuló érzékenységéért ítélték oda. A díj ebben a kategóriában azokat a kortárs költői teljesítményeket ismeri el, amelyek művészi értékük mellett társadalmi érzékenységükkel és humanista szemléletükkel is kapcsolódnak Radnóti szellemi örökségéhez.

Huzella Péter Kossuth-díjas zeneszerző, énekes előadóművész a magyar költészet zenei népszerűsítéséért, kiemelkedő zeneszerzői és előadóművészi pályájáért, valamint a versmondás és a verszene képviseletéért vehette át a kitüntetést. A Kaláka együttes egykori tagjaként, majd önálló alkotóként évtizedek óta a magyar verséneklés meghatározó alakja. Munkásságában a költői szöveg és a zene egymást erősítve szólal meg, klasszikus és kortárs szerzők műveit juttatva el újabb közönségrétegekhez.

Szennik Éva irodalomszervező, kommunikációs szakember, a Magyar Versmondók Egyesületének szervezési és kommunikációs alelnöke a versmondás terén végzett értékmegőrző, tehetséggondozó pedagógiai munkájáért részesült Radnóti-díjban. A korábban Ki viszi át a Szerelmet kitüntetéssel is elismert szakember évtizedek óta dolgozik a versmondó mozgalom szervezésén, a fiatal tehetségek felkutatásán és felkészítésén. Meghatározó szerepet vállal a nyári Színház- és Versművészeti Táborok szervezésében, az orfűi Horizont-idéző ParkMotel, Verspark és Rendezvényközpont kulturális programjainak koordinálásában, valamint a költészet televíziós és médiabeli népszerűsítésében.

A kitüntetésekről a Radnóti Miklós Emlékbizottság és Irodalmi Társaság dönt, amely az 1971-ben létrehozott szervezet szellemi munkájának folytatásaként a Magyar Versmondók Egyesületében működik. Tagjai Sütő Csaba András költő, irodalomtörténész, Szemes Péter irodalomtörténész, kritikus, Pataki András rendező, Wiegmann Alfréd rendező, Bakos-Kiss Gábor színművész, elnöke Lutter Imre előadóművész, költő.

Horváth Péter lovasberényi versmondó lett a győztese a Radnóti Miklós Vers- és Prózamondó Versenynek, amely a Kárpát-medence elmúlt két évben legjobban szereplő nem hivatásos versmondóit hívta előadni, ezzel elnyerte a versmondásért járó Radnóti-díjat. A „győztesek versenyén” a sokéves pályafutással rendelkező előadó mellett az ifjúsági kategóriában a vajdasági Szabadkáról érkező Vanger Gréta érdemelte ki a Radnóti-diplomát.

A Magyar Versmondók Egyesülete kétévente adományozott Ki viszi át a Szerelmet kitüntetését Pásti József (Ikervár) és Csizmazia Ferencné (Szekszárd) kapta a versmondás népszerűsítéséért, valamint a tehetségkutató versmondó versenyek több évtizedes szervezői munkájáért. Az elismerés azoknak a szakembereknek szól, akik a versmondó előadóművészet társadalmi rangjának növeléséért, megújításáért és pedagógiai szerepének erősítéséért végeznek kiemelkedő munkát.

Több mint fél évszázad Radnóti szellemi örökségének szolgálatában

A Radnóti-díjat 1971-ben alapították, és azóta a magyar költészet, a versmondó előadóművészet és az irodalmi kultúra egyik jelentős szakmai elismerésévé vált. Korábbi kitüntetettjei között olyan meghatározó alkotók és személyiségek szerepelnek, mint Nagy László, Juhász Ferenc, Kormos István, Ágh István, Tolnai Ottó, Ferencz Győző, Devecsery László, Radnóti özvegye, Gyarmati Fanni, valamint Lily Ebert holokauszt-túlélő és Jávori Ferenc Fegya Kossuth-díjas zeneszerző. A díjazottak sokszínűsége is mutatja, hogy a Radnóti-díj egyszerre ismeri el az alkotói életművet, az előadóművészi teljesítményt és a költészet értékeinek továbbadását.

A díj névadója, Radnóti Miklós a huszadik századi magyar irodalom egyik legmegrendítőbb sorsú alkotója. A zsidó származása miatt többször munkaszolgálatra hurcolt költő utolsó verseit a háború és az üldöztetés körülményei között írta. A bori munkatáborból indított erőltetett menet során született költeményei, köztük a Razglednicák, a magyar irodalom és a holokauszt emlékezetének kivételes dokumentumai. Radnótit 1944 november elején, Abdánál huszonegy társával együtt meggyilkolták. Utolsó verseit a háború után, exhumálásakor megtalált notesze őrizte meg az utókor számára.

A győztesek versenye és a költészet élő hagyománya

A XXVI. Radnóti Költészeti Biennálé november 6-án a Győri Nemzeti Színház Padlásszínházában, Bakos-Kiss Gábor színházigazgató és Wiegmann Alfréd egyesületi alelnök köszöntőjével, majd Lutter Imre költő, előadóművész és Varga Gábor zongoraművész Béke, borzalom című Radnóti-verskoncertjével kezdődött. Az előadás Radnóti szerelmi líráját, a háború borzalmait és az emberi méltóság megőrzésének kérdéseit állította középpontba, a versek és a zene sajátos párbeszédében.

Radnóti költészetének különös ereje abban rejlik, hogy a történelem embertelenségével szemben is képes volt megőrizni a személyes érzések, a szerelem, az otthon és az emberi méltóság nyelvét. Verseiben a halál közelsége és az élethez való ragaszkodás, a kiszolgáltatottság és a belső szabadság egyszerre van jelen. Ez a humanista, erkölcsi következetesség adja a róla elnevezett biennálé és a díj szellemi alapját is. A megemlékezések a győri önkormányzattal közösen zajlottak. Az emlékhelyek, a tömegsír és Melocco Miklós szobrának felkeresése a biennálé egyik legfontosabb szellemi gesztusa: a versmondás ünnepét összekapcsolja a történelmi emlékezettel, és arra figyelmeztet, hogy a költészetben megőrzött emberi sorsok nem választhatók el a történelem valóságától.

A Radnóti jelen időben című költészeti beszélgetésen Fűzfa Balázs irodalomtörténész, Sütő Csaba András költő, irodalomtörténész és Turczi István költő, író, műfordító Lutter Imrével közösen vizsgálták, miként él tovább Radnóti szellemi és költői öröksége a kortárs magyar irodalomban. A beszélgetés középpontjában az állt, hogyan válhat egy nyolcvankét éve meggyilkolt költő életműve ma is eleven irodalmi és társadalmi párbeszéd részévé.

A győri biennálé hagyományának különösen fontos része a Radnóti halálának helyszínéhez kapcsolódó megemlékezés. A résztvevők ezúttal is felkeresték az abdai egykori tömegsír emlékhelyét, valamint Melocco Miklós Radnóti-szobrát, ahol közös koszorúzással tisztelegtek a költő és a holokauszt áldozatainak emléke előtt.

A XXVI. Radnóti Költészeti Biennálé november 6-án indult a Győri Nemzeti Színház Padlásszínházában, Bakos-Kiss Gábor színházigazgató és Wiegmann Alfréd egyesületi alelnök köszöntőjével, Lutter Imre költő, előadóművész és Varga Gábor zongoraművész Béke, borzalom című Radnóti-verskoncertjével. A biennálé egyik legrégebbi és legfontosabb hagyománya a „győztesek versenye”, a Radnóti Miklós Vers- és Prózamondó Verseny, amelyen a versenyzőknek Radnóti Miklós költészete mellett a klasszikus és kortárs magyar irodalom műveiből is készülniük kellett. A produkciókat Radnóti-díjas művészek értékelték: Lutter Imre zsűrielnök mellett Havas Judit előadóművész, irodalomtörténész, Wiegmann Alfréd rendező és Király Erika előadóművész. A felnőtt kategóriában második lett Vajda Noa Pálma, harmadik Szalma Antónia, mindketten vajdaságiak, az ifjúsági kategória második helyén Hegyi Hunor, harmadik helyén Ladányi Viola végzett.

A biennálé idén az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójára, valamint a rendszerváltás történelmi és erkölcsi örökségére is külön figyelmet fordított. A Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium által támogatott Egy mondat a zsarnokságról elnevezésű verseny az 1956-os forradalom 70. évfordulójára emlékezett, a Nemzeti Kulturális Alap által támogatott Túl a kordonokon című versmondó verseny pedig a rendszerváltás előtt tisztelgett, mindkettő a szabadság, az elnyomás, az ellenállás és a történelmi felelősség kérdéseit állította középpontba. A különböző nemzedékek előadásában megszólaló költemények arra is rámutattak, hogy a szabadság és az emberi méltóság kérdései nem zárhatók egyetlen történelmi korszakba. Ezeken a versenyeken a felnőttek között Mizsei Milli, Pelikán Péter, Kiss Judit, az ifjúsági kategóriában Ladányi Viola, Kurucz Kenéz és Schvarzkopf Lujza Hanna végzett az élen.

A Magyar Versmondók Egyesülete által szervezett XXVI. Radnóti Költészeti Biennálét Győr Megyei Jogú Város, a Győri Nemzeti Színház és a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium támogatta.

Képgaléria