Elhunyt Hajdu Ferenc költő, író

Hajdu Ferenc 1956. április 10-én született. Takács Tibort, Keszthelyi Rezsőt és Marsall Lászlót vallotta tanítómestereinek, de sokat jelentett számára Nagy Gáspár és Tandori Dezső barátsága is. Első önálló verseskötete Ketten vagyunk, mindig ketten címmel 1982-ben látott napvilágot a Magvetőnél. Ezt követte Ablakból a fák című kisregénye (1985), majd Az igény teljessége című, irodalmi tanulmányokat magába foglaló gyűjteménye (1988). Későbbi pályáját is a műfaji sokszínűség jellemezte, írt verset, regényt, mesét, a Magyar Rádió felkérésére számos hangjátékot. Az 1980-as évektől művei több antológiában is szerepeltek. (Szép versek [1985]; Mindenfélékből Pantheont [1997].) Angol nyelven (Gyukics Gábor és Michael Castro tolmácsolásában) a Pembroke Magazin (USA, 1999) és az Apalachee Review 50 (USA, 2011) közölte műveit. 1988-ban elnyerte a Móricz Zsigmond-ösztöndíjat, majd 1989-ben a JAK-ösztöndíjat. Kulturális munkásságáért 1999-ben Pest Megye Művészetéért Díjban részesült. Hajdu Ferenc Törökbálint egykori alpolgármestere, önkormányzati képviselője volt, s ebben a minőségében sokat tett a közösségépítésért. Fontos szerepet játszott többek között a Törökbálinti Városőrség megalakulásában és Törökbálint himnuszának megszületésében. Hajdu Ferencet Törökbálint Város saját halottjának tekinti.

2026. november 6-án, pénteken 15 órakor helyezik örök nyugalomra a Törökbálinti Városi Köztemetőben.

Emlékét kegyelettel megőrizzük!

Forrás: Magyar Írószövetség