Károlyi Mihály szobrát Tisza Istváné, Kossuth Lajosét a Batthyány-kormányé, József Attiláét Andrássy Gyula miniszterelnöké válthatja fel a budapesti Kossuth téren, ha tartja magát a kormány ahhoz, hogy a tér átépítésénél az “1944 előtti képzőművészeti arculat” rekonstruálására törekszik.
Bár idén júliusban a Fidesz-KDNP még egyhangúan utasította el a Jobbik javaslatát, melyben Károlyi Mihály szobrának eltávolítását kérték, mára viszont a kormánypártok is magukévá tették a szélsőjobboldal által hazaárulónak és Trianon egyik felelősének tekintett volt miniszterelnök szobra eltávolításának ötletét. A Kossuth tér átrendezését lehetővé tevő, idén nyáron elfogadott határozati javaslat egyik benyújtója, a fideszes L. Simon László a Népszabadságnak nyilatkozva azt is elmondta: a Kossuth-szobron kívül Károlyi Mihály és József Attila szobra is elkerül a térről.
Kövér László egyébként már tavaly júniusban, a Magyar Hírlap és az Echo Tv közönségtalálkozóján ígéretet tett arra, hogy “négy év múlva már nem fog a mostani helyén állni a Károlyi-szobor.” L. Simon László arra számít, hogy a jelenleg a téren álló Kossuth szoborért cserébe Dombóvár “felajánlja”, hogy visszaszállíthatják Budapestre az 1973 óta náluk elhelyezett Horvay-féle szoborcsoport, amely a Batthyány-kormányt – köztük annak pénzügyminiszterét, Kossuth Lajost – ábrázolja és 1927-től 1952-ig állt a téren. A dombóváriak viszont megtartanák a szobrokat, és ennek érdekében aláírásgyűjtésbe is kezdtek.
A Kossuth tér rekonstrukcióról szóló parlamenti határozat értelmében 2014. május 31-éig cserélik le a Parlament előtti szobrok nagy részét. Emellett a határozat nemcsak arról rendelkezik, hogy az eddig fővárosi tulajdonú, “sétatérré” alakítandó terület állami tulajdonba és az Országgyűlés kezelésébe kerül, hanem arról is, hogy a ciklus végére ki kell költöztetni a Parlament épületéből a Miniszterelnökséget, így megszűnne az “kommunista államfelfogás maradványának tekinthető kényszer-társbérlet”, ami a végrehajtó hatalmat a törvényhozás épületében helyezi el.
Megírtuk, Orbán már 2002-ben, első ciklusa végén beköltözött volna a budai Várba, de a tervet keresztülhúzta pártja választási veresége. A költözésről a jelek szerint azóta sem tett le: Zumbok Ferencet nevezték ki tavasszal a budai Vár rekonstrukciójáért felelős kormánybiztosnak. Az első Orbán-kormány idején ő felelt a kormányfő hivatalának kiszemelt Sándor-palota átalakításáért, a fideszes I. kerület által megrendelt friss építészeti koncepcióban pedig az szerepel, a Várban helyezhetnék el az Alkotmánybíróságot és a Miniszterelnökséget.
Mélygarázs is lehet
A Kossuth tér átépítése miatt ismét felvetődött a tér alatti mélygarázs megépítésének szükségessége – ezúttal állami beruházásban. Ennek egyébként már régen lészen kellene lennie, legalábbis még a Gyurcsány-kormány idején született megállapodás szerint a kormány valamint a fővárosi és az V. kerületi önkormányzat közösen megvalósította volna a beruházást. Két éve már úgy volt, hogy az 500 férőhelyes mélygarázs és az új park is elkészül, mire Magyarország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztét, ám ebből nem lett semmi. Előbb az V. kerület hátrált ki a fejlesztésből, most pedig a kormány sajátította ki a projektet.
