75 éves lenne Lázár Ervin

Május 5-én lenne 75 éves Lázár Ervin Kossuth-díjas író, Berzsián, Dideki, Dömdödöm, Mikkamakka, Ló Szerafin és számos más, méltán népszerű mesealak megálmodója.

Budapesten született, de szülőföldjének a Tolna megyei Alsórácegrespusztát tekintette, ahol családja 1938 és 1951 között lakott. Szekszárdon érettségizett, majd az ELTE bölcsészkarán, újságíró szakon tanult, később magyartanári diplomát szerzett.

1956-ban Nyíregyházára, majd néhány vargabetű után Pécsre került, s az 1959-ben megindult Esti Pécsi Napló című lap munkatársa lett. Közben írásai jelentek meg a Dunántúli Naplóban is, s egy ideig a Jelenkor szerkesztője volt, itt jelent meg első novellája.

Első meseregényét, A kisfiú meg az oroszlánok című könyvet a Móra Könyvkiadó jelentette meg 1964-ben, s néhány évvel később nagy sikerű tévéfilm is készült a Bruckner Szigfrid nevű oroszlán és egy kisfiú különös barátságának történetéből.

1965-ben az Élet és Irodalomhoz került tördelőszerkesztőnek, 1971-ig volt a lap munkatársa, ezt követően szabadfoglalkozású író lett.

Első novelláskötetét Csonka csütörtök címmel a Szépirodalmi Kiadó jelentette meg (a Magvetőnél azzal utasították vissza írásait, hogy úgy rosszak, ahogy vannak, de legfőképpen életidegenek). Ettől kezdve felváltva írt meséket és felnőtteknek szóló novellákat, valamint hang- és bábjátékokat.

Írásaira jellemző egyedi, a valóságot egyszerre a gyermek és a felnőtt szemszögéből szemlélő látásmódja, sajátos humora, nyelvének játékossága, ötletes szócsavarásai.

1973-ban jelent meg a Buddha szomorú című novellás, valamint A hétfejű tündér című mesekötete.

1979-ben látott napvilágot egyik legnépszerűbb műve, a Berzsián és Dideki, amelyben a főhősök nevét Fruzsina leányától “kölcsönözte”, e meseregényéért 1982-ben Andersen-diplomával tüntették ki.

Ugyancsak nagy sikert aratott A Négyszögletű Kerek Erdő című kötete, amelynek ötletes nevű szereplőiben a felnőtt olvasók könnyen ráismerhettek bizonyos embertípusokra, a különböző helyzetekben megnyilvánuló emberi magatartásformákra.

A könyv 1986-ban megkapta az Év Könyve jutalmat, amelyet 1989-ben, majd 1996-ban a Bab Berci kalandjai és a Csillagmajor című kötetek is elnyertek.

A Franka cirkusz címmel 1990-ben jelent meg hangjátékainak gyűjteményes kiadása. Lovak, kutyák, madarak és A manógyár című kötetei elnyerték az Év Gyermekkönyve kitüntetést.

Szegény Dzsoni és Árnika című meséjéből mozifilm is készült, s a Csillagmajor című novelláskötet három elbeszélése alapján készült A porcelánbaba című film. Bogármese címmel Zsófi lányával közösen írt mesekönyvük is megjelent.

1989-től ismét különböző irodalmi folyóiratoknál töltött be állást, 1995 és 1998 között a Magyar Írószövetség elnökségének tagja volt. A Magyar Művészeti Akadémia 1994-ben választotta tagjai sorába.

Munkásságáért 1974-ben József Attila-díjat, 1990-ben Déry Tibor-jutalmat, 1992-ben Soros-életműdíjat, 1996-ban Kossuth-, 1998-ban Magyar Művészetért, 2005-ben pedig Prima Primissima Díjat kapott.

Budapesten halt meg 2006. december 22-én.