Kormányzati hadjárat indul a hallgatók ellen

Tizenkét egyetem marad Magyarországon a mostani 29 helyett egy, az [origo] birtokába került koncepció szerint, amelyről az oktatási államtitkár már egyetemi vezetőkkel is egyeztetett. Az [origo] információi szerint felszámolnák a felsőoktatási helyek közel felét, néhány szakon, például a jogász- és közgazdászképzésben pedig korlátoznák a diákok számát, több felsőoktatási intézmény támogatásából teljesen kivonulna az állam a koncepció szerint.

A jelenlegi 29 állami egyetem és főiskola helyett csak tizenhatot működtetne tovább a kormány egy, az átdolgozott felsőoktatási koncepcióhoz készült, az [origo] birtokába került dokumentum szerint. Az egyetemi-főiskolai struktúra átalakítása a Széll Kálmán-terv miatt szükséges. A márciusban bemutatott reformcsomag három év alatt, összesen 88 milliárd forintot vonna ki a felsőoktatásból. Ezt több más intézkedés mellett az [origo] kormányzati körökből származó értesülései szerint a jelenlegi 29 állami fenntartású intézmény számának drasztikus csökkentésével érné el a kormány.

Többek között ennek a lehetséges megvalósítására kért javaslatot a miniszterelnök néhány hete Hoffmann Rózsa oktatási államtitkártól azon a kormányülésen, amelyen az oktatási államtitkár és a tervezet is éles bírálatot kapott Orbán Viktortól (erről szóló korábbi cikkünket itt olvashatja). Az oktatási államtitkár információink szerint a múlt héten már egyeztetésre hívta annak a 12 egyetemnek a rektorát, amelyek az [origo] birtokába jutott koncepció szerint megmaradnának. Részt vett a találkozón a Nyugat-Magyarországi Egyetem, a Pannon Egyetem, a Pécsi, a Debreceni, a Miskolci és a Szegedi Tudományegyetem, a Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az ELTE, a SOTE, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a gödöllői Szent István Egyetem vezetője. Az [origo] úgy tudja, hogy nem volt a meghívottak között – vagyis a jelenlegi elképzelés szerint nem tartja meg önállóságát – a közgazdászképzésben legtekintélyesebbnek számító budapesti Corvinus Egyetem.

“Nem fogja kimondani a kormány”

Az [origo]-nak név nélkül nyilatkozó, az egyeztetésen részt vevő intézményvezetők szerint az oktatási államtitkár nem fűzött magyarázatot az ésszerűsítési elképzelésekhez. Szerintük Hoffmann Rózsa többször jelezte, hogy nem végleges terveit, csak “formálódó elképzeléseit”, illetve “az átalakítás egy lehetséges verzióját” ismertette.

Az egyetemek vezetőivel szóban ismertetett elképzelés szerint a fent felsorolt 10 egyetemen kívül csak a 2012-től elindítani tervezett Nemzeti Közszolgálati Egyetem, valamint az öt jelenlegi, művészeti képzést nyújtó intézmény (a Képző, az Ipar-, a Zene-, illetve a Színművészeti Egyetem, valamint a Táncművészeti Főiskola) összevonásából megalakuló, egységes művészeti egyetem működne állami finanszírozással.

A tíz mostani állami főiskolából négy maradhatna a tervek szerint: a tanár- és tanítóképzés centrumává váló Egri és a Nyíregyházi, valamint a Budapesti Gazdasági Főiskola és egy egyelőre meg nem határozott központú kelet-magyarországi intézmény. A megmaradó intézmények listáján nem szereplő egyetemek, illetve főiskolák karainak egy része beolvadna a megmaradók valamelyikébe. A Corvinus karait például az ELTE, a Szent István Egyetem és a Műegyetem venné át a terv szerint.

Azokat az intézményeket, amelyek az integrált struktúrába nem férnek bele, az állam nem finanszírozza tovább a terv szerint. Beolvadhatnak valamelyik megmaradó intézménybe, vagy magánegyetemként működhetnek tovább. “A harmadik lehetséges út, hogy megszűnnek. Ezt azonban a kormány nem fogja így kimondani, hiszen egy vidéki kisvárosban roppant népszerűtlen dolog lenne megszüntetni a helyi főiskolát. Sokkal egyszerűbb, és a felelősséget is lerázza magáról a kormány, ha piaci folyamatokra hivatkozva elengedi a kezüket” – mondta az egyeztetésen részt vevő rektorok egyike.

Kordában tartani a közgazdászokat

“Olyan ez, mint a temetőáthelyezés: sok érdeket sért, és viszonylag kicsi a belső támogatottsága” – mondta a koncepcióról az [origo]-nak egy vezető kormánypárti politikus, aki szerint a felsőoktatási intézményrendszer ésszerűsítése konfliktust okoz majd heteken belül. Az átalakítások irányáról az egyeztetés több résztvevője szerint annyi hangzott el a beszélgetésen, hogy csökkenteni kell a felsőoktatás Budapest-központúságát, illetve a fővárosi egyetemek elszívó hatását, emellett azokon a területeken, ahol túlképzés van, koncentrálni kell az oktatást.

A szakonkénti felvételi keretszámok frissítésén és munkaerő-piaci szempontokat figyelembe vevő ésszerűsítésén túl felvetődött például, hogy a jelenleginél kevesebb intézményben képezzenek például jogászokat, de ugyanígy kordában szeretnék tartani az agrár-, a kommunikációs és a közgazdászképzéseket is.

Bár megfelelő mértékű ésszerűsítéssel az [origo] által megkérdezett rektorok is egyetértettek, az államilag támogatott képzésekre felvehetők keretszámának csökkentését aggályosnak nevezték. Az egyeztetés résztvevői szerint a beszélgetésen az hangzott el, hogy a keretszámok az idei csaknem 54-ről jövőre 40 ezerre, 2014-ig pedig 30 ezerre csökkennének. “Ez a várható differenciálás ellenére is kihatással lenne a műszaki és természettudományos képzésben tanulók létszámára is, ami évek óta mindig a munkaerőpiacilag kívánatos szint alatt marad, a szakemberhiány egyes területeken pedig már az ágazat működését veszélyezteti” – mondta az [origo]-nak egy nagy vidéki egyetem vezetője.

Egy, az [origo] birtokába került terv szerint megmaradó nagy vidéki egyetem rektora sem ért egyet a lehetséges átalakítással, ő a “kezelhetetlen méretű konglomerátumok miatt” hangoztatta fenntartásait. Egy másik, szintén vidéki intézmény vezetője pedig azt sérelmezte, hogy gyorsan vonná ki a kormány a forrásokat a felsőoktatásból, még az előtt, hogy meg lehetne lépni az egyébként is szükséges strukturális ésszerűsítéseket. “Hosszú távú finanszírozási problémákat még soha az életben nem oldottak meg összevonással. Sőt, néhány évig sokkal inkább viszi a pénzt, mint hozza, gondoljunk csak a kényszerű telephelyváltásokra, összebútorozásokra, költözésekre vagy épp a feleslegessé váló alkalmazottak végkielégítésére” – sorolta aggályait egy nagy fővárosi egyetem vezetője, aki szerint sokkal inkább az intézmények profilját kéne letisztítani, illetve egyértelműsíteni.

Az [origo]-nak nyilatkozó egyetemi vezetők szerint problémát jelent az is, hogy a koncepció alakításában a következő hetekben az intézmények lobbipotenciáljának lesz a legnagyobb szerepe.