Személyesen Móricz Zsigmond

Bemutatták a Móricz Zsigmond naplóiból készülő sorozat most megjelent második kötetét. Az 1926 és 1929 közötti időszakot átfogó könyvet a Petőfi Irodalmi Múzeum gondozta. Cséve Anna, a kötet szerkesztője az MTI-nek elmondta, hogy a 83. Ünnepi Könyvhétre megjelent Naplók 1926-1929 című könyv „megrázóan személyes vallomásokra” épül, egy „rendkívül érzékeny” Móricz Zsigmondot ismerhet meg belőle az olvasó.

Felidézte, hogy az előző naplókötet súlyos magánéleti problémákkal zárult: féltékenységében öngyilkos lett Móricz Zsigmond felesége, Holics Janka, miután az író beleszeretett a Búcsúkalász című színművében a róla mintázott feleséget alakító színésznőbe. Az író Simonyi Máriát 1926-ban feleségül is vette.

Magánéleti és közéleti érdeklődés jellemzi Móricz Zsigmond naplóit, noha az írás kiindulópontja meglehetősen személyes természetű – fogalmazott Cséve Anna, aki úgy vélte, a naplóírás ekkor a lelki problémák feloldását szolgálta. Ebbe a krízisnaplóba szövődik bele az író munkanaplója, amelyben műveiről gondolkodik az alkotó.

„Kevesen tudják, hogy Móricz Zsigmond 1929-ben kijelentette, szakítani akar a regényírással, és drámaíró lesz” – mutatott rá a szerkesztő, aki a naplók „beszélgetős” jellegét hangsúlyozta: az író saját írógépével folytatott párbeszédet.

Móricz döntésében az is szerepet játszhatott, hogy írni akart egy drámát Simonyi Máriának – vélekedett Cséve Anna, megjegyezve, hogy Móricz Zsigmondot valószínűleg az is a színművek felé terelte, hogy szeretett volna nagyobb közönséghez szólni. „A Nem élhetek muzsikaszó nélkül című műve nagy siker volt, mintegy 130-szor játszották 1929-ben” – tette hozzá a szerkesztő, aki felidézte azt is, hogy az író már debreceni kollégistaként is alkotott a harmadik műnemben. „Közben azért megírta a Forró mezők és az Úri muri című regényeit, de tény, hogy egyre több színdarabot ír” – magyarázta Cséve Anna.

Rippl-Rónai József: Móricz Zsigmond (Forrás: Wikimedia Commons)

A most megjelent kötet eleje még magánéleti problémákról szól, ugyanakkor megismerkedhetünk egy szervező, kapcsolatokat teremtő Móricz Zsigmonddal is – ismertette a könyvet Cséve Anna, utalva az író olasz, felvidéki, kárpátaljai, erdélyi útjaira, amelyeken számos alkalommal találkozott a közönséggel.

A szerkesztő az MTI-nek elmondta: a naplókiadással régi terv vált valóra, a vállalkozással meg kellett várniuk, mire előkerülnek a magántulajdonban lévő kéziratok.

„Lánya, Móricz Virág könyveiben számos naplórészletet megjelentetett, viszont hiányoztak a kéziratok. Tudtuk, hogy lappanganak valahol” – idézte fel a sorozat indulását Cséve Anna. Szerinte a teljesség hiányára utal a többes szám a címben: mivel Móricz Zsigmond naplóinak többségét különálló papírlapokra írta, elképzelhető, hogy újabb és újabb részletek kerülnek elő – magyarázta a szerkesztő, hozzátéve, hogy az 1942-ig ívelő sorozatot hatkötetesre tervezik.

(forrás: Nyelv és Tudomány)