Szabadság kontra irodalom

A New York Times blogján megjelent interjúban Orsós László Jakab, a negyven ország száz íróját bemutató World Voices fesztivál kurátora beszélt munkájáról és az írástudók mint aktivisták szerepéről.

Orsós László Jakab cigány származású, írja a New York Times blogjának riportere az interjú bevezetőjében, zárójelben pedig megjegyzi, hogy Orsós maga sem érti, miért lenne a “roma” kifejezés politikailag korrektebb. A rendező, újságíró Orsós tavaly szeptemberben vette át a New York-i Pen American Center megbízását a World Voices fesztivál szervezésére, melyet április 25-e és május 1-e között rendeznek az Egyesült Államokban.

Orsós kikéri magának, hogy művészeti adminisztrátorként tartsák számon kurátori pozíciójában; a tengerentúli Magyar Kulturális Központ néhai igazgatója szerint egy fesztivál megrendezése is ugyanolyan alkotói folyamat, mint az írás: “Őszintén úgy gondolom, hogy a művészetnek számos formája létezik. Nem kiszolgálom a művészetet, hanem alkotok ennek a fesztiválnak a megteremtésével”. Orsós az egyik legjelentősebb amerikai irodalmi eseménynek új értelmet szeretne adni. Míg elődje, Salman Rushdie az irodalmat mint hidat szerette volna felhasználni kultúrák és nemzetek között, addig Orsós az írás mesterségének jelentőségével szembesítené a közvéleményt ez alatt a pár nap alatt. “Itt az ideje, hogy abbahagyjuk a szerénykedést” – mondja, hozzátéve, hogy “a világ lejtmenetének idején” az értelmiségiek és újságírók feladata aktivistává válni fontos kérdésekben.
A magyar kortárs irodalomról ugyanakkor nincs túl jó véleménye Orsósnak, aki szerint a szovjetek hatalma alatt sokkal gazdagabb volt a magyarok íráskultúrája: “Együtt lélegeztünk az irodalommal, de mára ez teljesen megváltozott. A szabadság nem tesz jót az irodalomnak” – fejti ki, hisz szerinte az elnyomás és a fájdalom kevésbé nyilvánvaló manapság hazankban, ezért elszegényedik az írói kifejezésmód. A kortárs írók közül Nádas Pétert emeli ki, akinek külföldön most megjelenő 1500 oldalas nagyregényét (Párhuzamos történetek, 2005) mesterműként említi.

A World Voices fesztiválon 40 ország száz íróját ismerheti meg a New Yorkba látogató, magaskultúrára éhes közönség. Az irodalom mindennapi jelentőségére kivételes gesztussal hívják fel a figyelmet a szervezők: az esemény helyszínéül szolgáló Standard hotel szobáinak éjjeliszekrényében nem a Bibila hever, hanem egy-egy kortárs mű.