Reflektorfényben: Latinovits Zoltán

„Aki verset mond, költővé kell növekednie” – áll a Latinovits-díj hátoldalán az idézet, magától a színészkirálytól. Közel negyven középiskolás és harminc felnőtt állt színpadra június első hétvégéjén a Latinovits Zoltán Művelődési Házban. 16. alkalommal rendeztük meg az országos vers-és prózamondó versenyt, amely hagyományához híven az ország legjobb versmondóit várja a rangos megmérettetésre.

Idén is magas színvonallal büszkélkedhettünk. Vannak visszajáró versenyzők, akik évről évre szeretnék átadni a versekről való elképzelésüket, valamint bizonyítani a zsűrinek és a közönségnek a fejlődésüket. Viszont minden évben érkeznek új szereplők, akiknek talán még nehezebb helytállni az ismeretlen körülmények előtt. Siófoktól Debrecenig, Győrtől Kisvárdáig mindenhonnan érkeztek nevezők 14 éves kortól egészen 89 éves korig.

A zsűri elnöke 16 éve, idén is Kiss László volt, a Magyar Versmondók Egyesületének elnöke, a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus vezető főtanácsosa, valamint a Latinovits Alapítvány elnöke. Idén újra köszönthettük Linka Ágnest, a Magyar Rádió szerkesztőjét, Halmos Klárát, a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságának kulturális főmunkatársát. Először köszönthettük a zsűriben Tóth Zsóka előadóművészt, akit a versmondás értékelésében saját tapasztalatai is segítettek, valamint Ficsor Miklós nyugalmazott tanárt, költőt. A közélet és a kultúra minden szegmenséből érkező zsűritagok jól kiegészítették egymást, így született meg a végeredmény. Császár Bíró Lilla esemény-beszámolója a Versmondók Blogján olvasható.