Átadták a 2022. évi Radnóti-díjakat

Hagyományosan Radnóti kivégzésének évfordulójához igazítva rendezte meg a Magyar Versmondók Egyesülete a Radnóti Biennálét, idén először a Győri Nemzeti Színházban. A rendezvény végén a díjátadó gálán elsőként a szakmai pedagógiai és mentori munkáért járó Radnóti-díjat adta át Lutter Imre elnök és Pataki András szakmai alelnök, közművelődésért felelős helyettes államtitkár a díjazottnak, Bakos-Kiss Gábor színművésznek. Pataki András Nagy László versével köszöntötte a kitüntetettet, Lutter Imre pedig méltatásában elmondta: a színész-rendező hosszú ideje aktív résztvevője a tehetségkutatásnak és tehetséggondozásnak. A Latinovits Emlékmű Alapítvány nyári szakmai műhelye mellett a Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Karának tanára, jelenleg is a MATE Kaposvári Campus Rippl-Rónai Művészeti Intézetének osztályvezető tanára, egyetemi adjunktusa. A Nemzeti Színház és a Magyar Versmondók Egyesülete közös versmondó és versklip versenye, a Nemzeti VERSeny létrehozásánál is ott bábáskodott, mint ahogy ítészként és mentorként közreműködik a Regösök húrján általános iskolai versmondó versenyén, a Kaleidoszkóp VersFesztiválon, és számos országos és települési versmondó versenyen, találkozón. A Magyar Versmondók Egyesületének elnökségében, mint oktatási alelnök tevékenykedik, és alkotói munkájával elkötelezett a színház- és a pódiumművészet következő generációjának nevelésében, oktatásában, a költészet és a versszínház szakmai kiteljesedésében.

Radnóti Biennálé

A Radnóti Biennálé központi programja a XXVII. Radnóti Miklós Vers- és Prózamondó Verseny volt. Az esemény rangját jelzi, hogy ide csak a Kárpát-medencei és az országos vers- és prózamondó versenyek győztesei kapnak meghívást, kétévente, ráadásul több mint fél évszázada. Idén a Radnóti-díjat előadóként Tóth Benedek Ernő kapta.

Radnóti Miklós fajsúlyos, az emberi sorstörténet egyik legmeghatározóbb leíró, alkotó lírájának képviselője bonyolult, és a maga emberségben rendkívül egyszerű és emblematikus költészetének tolmácsolásában élen járni épp annyira nehéz, mint amennyire könnyűnek tetsző dolog. Az ő szellemi és lélektani öröksége a klasszikus és kortárs, élő költészet képviselői nyomán is fontos és hagyományteremtő előadói attitűdöt kíván. A felnőtt versmondók között a 2022. évi előadói Radnóti-díjas a fenti szakmai és emberi követelmények nyomán mind előadói magatartásában, mind eszköztárában, mind emberi hangvételű, érzelmes tolmácsolásában képes eleget tenni – ezt már Tóth Zsóka előadóművész mondta laudációjában, amikor a verseny eredményeit ismertetve bemutatta az idei előadói díjazottat, aki több mint másfél évtizede az országos versmondó versenyek rendszeres résztvevője, éllovasa. Sikerrel szerepelt a Nemzeti VERseny, a Szabó Lőrinc, József Attila, Latinovits Zoltán és Radnóti Miklós emlékére szervezett versenyeken, találkozókon, és legutóbb a Bujtor István Filmfesztivál versfilmes kategóriájának fődíját is elnyerte. Tóth Benedek Ernő egyedi hangvételű előadó, az előadóművészetben új utakat kereső, gondolkodó, bátor kísérletező. Prezentálni képes az értelem és érzelem megjelenését, versválasztásában sokszínű, atmoszféra-teremtő képességgel bír.

Radnóti-diploma

A 16 és 21 év közötti korosztály versmondó társadalmában sokan mondanak jól verset. Ám kevesen képesek érzékenyen és érvényesen hozzányúlni és tolmácsolni a klasszikus és a kortárs költészet reprezentatív alkotóinak verseit, amelyek meghatározzák mind a társadalmunk, mind az egyén életében jelentős eseményeket, a múltból jövő és jövőt meghatározó fordulópontokat, sors íveket, sorsfordító momentumokat. Erre volt képes Petrov Kata Panna, aki a 2022. évi Radnóti-diploma átvevője. A lélek kitárulkozásával, az emberi ész felfogóképességével, az emberi szív nyitottságával, a közösségre nyitott figyelemmel és modern, az emberi lélekbe hatoló érzékenységgel képes rámutatni a létünk pillanatnyi momentumain túllépő, valóban fontos értékrendszerünkre. Hangzott el a díj átadásakor.

Radnóti Miklós mártírhalálával és költészetével, a klasszikus és az élő költők erejével a jelen emberének mutat utat egy jobb világba, növekvő és fokozódó előadói magatartásával. A Radnóti-díj átvételével a díjazottak elköteleződnek a magyar költészet ügye mellett, versmondásukkal, előadói, mentori és szervezői tevékenységükkel vállalják, hogy gazdagítják a magyar kultúra egyedi formai és tartalmi világát.

A Biennálé résztvevői ellátogattak Abdára, Melocco Miklós Radnóti-szobrához, ahol verssel, beszédekkel és koszorúzással emlékeztek meg a kivégzett költőről. Itt a Magyar Versmondók Egyesülete nevében Lutter Imre, Pataki András, Tóth Zsóka és Wiegmann Alfréd koszorúzott.

Radnóti-díj

A Radnóti-díjat 1971-ben alapította a Radnóti Miklós Emlékbizottság és Irodalmi Társaság, amit költőknek, illetve versmondóknak, valamint versmondókat felkészítő tanároknak, irodalom-népszerűsítő személyeknek ítélnek oda, a Magyar Versmondók Egyesületével karöltve. A díj célkitűzései között a mártír költő emlékének ápolásán túl a kortárs magyar költészet támogatása, népszerűsítése, valamint az irodalmi alkotók munkájának segítése is szerepel. A Győrben megrendezett országos versenyen minden második év novemberében két kategóriában ítélnek oda Radnóti-díjat: az előadói díj az ország legjobb felnőtt amatőr vers- vagy prózamondóját, a pedagógus díj az irodalmat népszerűsítő, köztiszteletben álló személyt illeti. A Radnóti-díjasok sorában találjuk a költő özvegyét, Gyarmati Fannit, aki Lutter Imrével egyszerre vehette át 2012-ben a kitüntetést, az előadóművészek között Mohai Gábort, Marjai Virágot, Mélykuti Ilonát, Hajvert Ákost, Tóth Zsuzsannát, Havas Juditot, Tóth Zsókát és Popper Ferencet is.