Meghalt Nádasdy Ádám

Nádasdy Ádám 1970-ben szerzett diplomát az ELTE angol–olasz szakán. Két évig volt gimnáziumi tanár, majd 1972-től 2018-ig az ELTE angol nyelvészeti tanszékén tanított, 1997-től 2003-ig tanszékvezető volt. 2012-ben egyetemi tanárrá nevezték ki, 2017-től professor emeritus. Elvégzett két egyetemi szakjának nyelvén, az angolon és az olaszon kívül még franciául, osztrák édesanyja révén pedig anyanyelvi szinten németül is beszélt.

Több kötetben jelentek meg versei. 1990-ben Déry Tibor-jutalommal, 1993-ban Robert Graves-díjjal, 2000-ben Füst Milán-díjjal tüntették ki. 2003-ban megkapta a Budapestért díjat „a magyar nyelvről való korszerű, tudományos igényű gondolkodás terjesztésében végzett eredményes munkájáért és műfordításaiért”, valamint a Szépíró-díjat, 2005-ben pedig a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díjjal jutalmazták „költői és bátor szellemű műfordítói munkásságáért”. Színdarab-fordításait – köztük Shakespeare-drámákat – több színház játszotta. 2016-ban jelent meg Dante Isteni színjátékáról készített fordítása. Pokol-fordítását korábban részletekben közölte a Műút folyóirat.

A fotó Turczi István könyvbemutatóján készült.

2019-ben jelent meg kötete, amelyben mai magyar nyelvre ültette át prózában a Bánk bán eredeti szövegét, ami már a maga korában is régiesnek hatott, helyenként – épp a verselés miatt – mesterkéltnek, mondatai olykor döcögősnek. Hasonló – az eredeti szöveg mellett mai magyarra ültetett, magyarázattal ellátott – kiadásban jelent meg 2022-ben a Csongor és Tünde, 2023.ugusztusban pedig Az ember tragédiája hasonló prózai fordítása.

Nádasdy Ádámmal legutóbb 2024 nyarán adott  interjút a 444. hu-nak. Akkor jelent meg új verseskötete a könyvhétre, aminek megnyitó ünnepségén beszédet is mondott. A Billeg a csónak című kötet mellett akkor beszélgettünk vele az angol nyelv változásairól, a magyar klasszikusok „újrafordításáról”, melegség és írás kapcsolatáról, Petőfiről és az életnél-halálnál általánosabb kérdésekről.

Forrás: 444.hu

Borítókép: Facebook/Török András