Hírek
Az erdélyi irodalom jövője
A magyar irodalom közösségteremtő erejéről, az erdélyi kulturális örökség megőrzéséről és a kommunista múlt feltárásának szükségességéről is szó esett a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány csütörtök esti kolozsvári díjátadó gáláján.
Szálinger Balázs, Vermesser Levente és Papp-Sebők Attila vehette át idén a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány irodalmi elismeréseit, amelyeket csütörtök este adtak át a kolozsvári Bulgakov Irodalmi Kávéházban rendezett ünnepi gálán.
A Méhes György születésének 110. évfordulója alkalmából megszervezett eseményen három kategóriában díjazták a magyar irodalom kiemelkedő alkotóit, az alapítvány pedig összesen mintegy 9 ezer euró értékben osztott ki elismeréseket.
A gálán a kolozsvári kulturális élet számos ismert szereplője jelen volt, hogy közösen tisztelegjenek a magyar irodalom értékteremtő személyiségei előtt.
Az est házigazdája és szervezője, Simó Ágnes Tekla, a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány titkára köszöntőjében felidézte: Méhes György 2002-ben kapott Kossuth-díját nem személyes célokra fordította, hanem az erdélyi magyar irodalom támogatását és a fiatal tehetségek felkarolását szolgáló díjalap létrehozására ajánlotta fel. Mint fogalmazott, az ebből kinövő kezdeményezés az elmúlt több mint két évtizedben meghatározó intézménnyé vált az erdélyi magyar irodalmi életben.
Fotó: Orbán Orsolya
Az irodalom közösséget teremt, nyelvet őriz és jövőt épít
Nagy Elek, Méhes György fia és az író szellemi örökségét továbbvivő alapítvány létrehozója ünnepi beszédében hangsúlyozta: a szervezet küldetése hosszú távú, biztos hátteret teremteni a magyar kultúra, különösen a határon túli magyar irodalom támogatásának. Mint fogalmazott, a kezdeményezés nem csupán az emlékezést szolgálja, hanem „élő felelősségvállalást” is jelent az erdélyi magyar szellemi örökség továbbadása érdekében.
„Az erdélyi irodalom szellemi öröksége arra kötelez bennünket, hogy ne csak őrizzük, hanem tovább is adjuk azt a hitet, amely szerint az irodalom közösséget teremt, nyelvet őriz és jövőt épít” – fogalmazott. Hozzátette: a 110. évforduló egyszerre kínál alkalmat a tisztelgésre és megerősítést arra, hogy a megkezdett munkát könyvkiadással, kutatással, valamint a magyar irodalom támogatásával tovább kell vinni.”
Személyes hangvételű felszólalásában Erdélyhez és Kolozsvárhoz fűződő kapcsolatáról is beszélt. Mint fogalmazott, minden alkalommal hazatérő emberként érkezik a városba, miközben édesapjától azt a szemléletet örökölte, hogy az erdélyi magyarság szolgálata egyszerre kötelesség és erkölcsi feladat.
Beszédében felidézte: a Méhes György Irodalmi Díj 2002-ben indult útjára, majd hosszabb előkészítő munka után 2022-ben hozták létre a Méhes György – Nagy Elek Alapítványt. Erre azért volt szükség, hogy ne csupán a már elismert alkotók részesüljenek támogatásban, hanem a fiatal tehetségek előtt is megnyíljon a kiteljesedés lehetősége.
A jövőbeni tervekről szólva hangsúlyozta: kiemelt figyelmet szeretnének fordítani az olvasáskultúra erősítésére, mivel a digitális korszakban egyre nagyobb kihívást jelent megszerettetni a fiatalokkal az irodalmat.
Nagy Elek arra is kitért, hogy történészek bevonásával átfogó kutatási program indult az erdélyi magyar írók és a Securitate kapcsolatának feltárására. Mint fogalmazott, a kommunizmus évtizedeinek működését és az akkori irodalmi közeg viszonyait azért szükséges alaposan megvizsgálni, mert a múlt feltárása nélkül nem lehet hiteles jövőt építeni.
Nagy Elek szerint az alapítvány célja hosszú távú és stabil hátteret biztosítani a magyar kultúra, különösen a határon túli magyar irodalom támogatásához
Fotó: Orbán Orsolya
Kutatási program indult az erdélyi magyar írók és a Securitate kapcsolatának feltárására
Amint arról korábban a Krónika is beszámolt, a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány kuratóriuma átfogó kutatási program elindításáról döntött az erdélyi magyar írók és a Securitate kapcsolatának feltárása érdekében. A program kidolgozására történészekből álló munkacsoport kapott felkérést.
Az alapítvány tavaly júliusban közölte: a Méhes Györgyöt érintő sajtóvisszhang nyomán szükségesnek tartják, hogy tudományos alapossággal vizsgálják meg az író életútjának vitatott szakaszát, valamint a korszak irodalmi és kulturális közegének működését.
Ennek részeként 2024 szeptemberében együttműködési megállapodás született az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány között. A többéves kutatási program célja a második világháború utáni erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet történeti hátterének feltárása, különös tekintettel a CNSAS levéltárában őrzött dokumentumokra.
Mint ismert, 2024 nyarán az Átlátszó.ro tényfeltáró portál közölt dokumentumokra épülő cikket arról, hogy Méhes György együttműködött a kommunista titkosszolgálattal. A portál szerint az írót először az 1950-es években szervezték be, majd a hetvenes évek közepétől ismét kapcsolatba került a Securitatéval.
Balázs Imre József irodalomtörténész akkor a Krónikának úgy nyilatkozott: az író kollaboráns múltjának feltárása nem változtat Méhes György irodalomtörténeti jelentőségén, ugyanakkor fontos különválasztani az életmű esztétikai értékét és a szerző személyével kapcsolatos történeti tényeket.
Borítókép: Idén Kolozsvár adott otthont a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány irodalmi díjainak átadóját
Fotó: Orbán Orsolya
Forrás: kronika.ro
