Emlékszobát alakítanak ki Gyurkovics Tibor költő, író, publicista tiszteletére Mosonmagyaróváron. Az emlékhelyet a négy éve elhunyt művész személyes tárgyaival, megjelent köteteivel és képzőművészeti hagyatékának értékes darabjaival rendezik be, megnyitását születésnapjára, 2012. december 18-ára tervezik.
Az emlékszoba létrehozására a Hansági Múzeum kétmillió forintot különített el idei költségvetéséből, a helyi Múzeum Alapítvány pedig három millió forintot nyert erre a célra a Magyar Művészeti Akadémia pályázatán. Az évek óta körvonalazódó elképzelés megvalósítását az önkormányzat és a művész családja is támogatja – mondta Szentkuti Károly, az alapítvány elnöke az MTI-nek.
Az emlékszobában felállítják az alkotó íróasztalát, írógépével és más egykori tárgyaival együtt, amelyeket munka közben használt. Családi fotók elevenítik fel kapcsolatait írótársaival és a művészvilág más képviselőivel. Forgatókönyvek, súgópéldányok, ruhák és egyéb kellékek idézik majd fel színházi munkásságát, verseskötetek adnak ízelítőt költészetéből. Több verséhez képzőművészeti alkotások kötődnek, ezekre a kapcsolódásokra is ráirányítják a figyelmet az enteriőr berendezésénél. Az emlékhely interaktív irodalmi játékokat is kínál majd a látogatóknak. Az emlékszoba december 18-án, az író születésnapján nyílik a Cselley-házban, abban a műemléképületben, amely több évtizede ad otthont Gyurkovics Tibor orvos nagybátyja képzőművészeti hagyatékának. Ez a kollekció egyebek között Székely Bertalan, Munkácsy Mihály, Szinyei Merse Pál, Csók István és Rippl-Rónai József munkáit tartalmazza. Az író Gyurkovics fontosnak tartotta, hogy a nagybátyja hagyatéka és az általa összegyűjtött kollekció egy helyen legyen. Az ő gyűjteménye, a 20. századi festők és szobrászok munkáit felvonultató gazdag anyag halála után került Mosonmagyaróvárra.
Gyurkovics Tibor Budapesten, azon belül pedig Rákosfalván született és nevelkedett. 1942-1948 között a budapesti piarista gimnáziumba járt. Itt érettségizett le 1950-ben. Polgári származása miatt nem vették fel sem az orvosi, sem a jogi egyetemre, és a színiakadémia sem fogadta be.
Néhány hónapig a BESZKÁRT-nál dolgozott normásként, éjszakai műszakban, majd szeptemberben felvették a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolára. Annak elvégzése után, 1953-1955 között pszichológusi oklevelet szerzett az ELTE BTK-n. Szakdolgozatát József Attila értékelésének a verseiben megnyilvánuló szinesztéziájáról írta. 1955-1957 között a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola előadója. 1956-ban a főiskola forradalmi bizottságának elnöke lett, ezért később meghurcolták és elvesztette az állását is. Egy évig kisegítő iskolai tanárként dolgozott Kőbányán, majd 1958-1960 között vezető pszichológus volt egy gyermekgondozóban. 1960-1968 között volt az Országos Ideg- és Elmegyógyintézetben pszichológus. Itteni tapasztalatai számos regényében és versében megjelentek.
1968-tól írásaiból kezdett élni, bár voltak más kötöttségei is. A Pest Megyei Bíróság igazságügyi szakértője volt 1966-1970 között, 1988-1992 között a veszprémi Petőfi Színház dramaturgja, 1989-1991 között az Új Idő szerkesztőbizottsági tagja. 1991-től a Lyukasóra című tévéműsor állandó résztvevője, 1992-től a Lyukasóra című folyóirat alapítója és szerkesztő bizottsági tagja volt. 1991-1995 között a Magyar Írókamara társelnöke, 1992-től a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke, 1994-ben a magyar labdarúgó-válogatott pszichológusa, 1995-től a Magyar Írók Egyesületének elnöke.
Verseket 15 éves kora óta (1946) írt, első verseit Hárs László közölte a Népszavában. A Vigília 1958-as májusi számában Rónay György mutatta be költeményeit. Első mesterei és példaképei Weöres Sándor és Pilinszky János voltak. Első verseskönyve 1961-ben jelent meg. 49 kötete jelent meg. A versek mellett regényeket, elbeszéléseket, lírai esszéket, színműveket és publicisztikát is írt, ezért nevezték őt ketten is – Szeghalmi Elemér és Hernádi Gyula – a magyar irodalom pentatlonistájának, illetve öttusabajnokának.
2008. november 16-án hajnalban, 76 éves korában halt meg. Egyik utolsó nyilvános fellépése az akkori Kaleidoszkóp VersFesztivál közönségtalálkozóján volt a Merlin Színházban. A Magyar Versmondók Egyesülete és tagszervezete, az Északkelet-magyarországi Regionális Versmondó Egyesület által kiadott Kaleidoszkóp Könyvsorozat egyik legértékesebb kötetét, a Lánctáncot lektorálta.
A költő 131 darabos képzőművészeti gyűjteménye a mosonmagyaróvári Cselley-házba került, abba a városba, amely orvos nagybátyja képzőművészeti kollekcióját, a neves Gyurkovich-gyűjteményt őrzi, ez is részét képezi majd az emlékszobának.
(Forrás: MTI, wikipedia, vers.hu;
fotók: PIM, Index)