Egy polihisztor életműve

A polihisztor Határ Győző költészetét az életmű egészének kontextusában vizsgálták egy szombati konferencián, amelyet az 1956-ban Angliába emigrált és 2006-ban ott elhunyt író, költő, filozófus emlékére tartottak. A rendezvényre az író szülővárosában, Gyomaendrődön került sor.

A konferencia egyenes folytatása volt az Írók Alapítványa, a Magyar Versmondók Egyesülete és Gyomaendrőd Önkormányzata által meghirdetett és október 26-án megrendezett Határ Győző Versmondó Versenynek, amellyel a szervezők szeretnének  hagyományt teremteni, egyszersmind előkészíteni Határ Győző Kossuth-díjas költő, író, bölcselő születésének 100. évfordulóját, amely 2014-ben esedékes. A cél az emléknapokkal, hogy a versszerető közönség erre az ünnepre már minél szélesebb körben ismerje Határ Győző költészetét, és mind gyakrabban kerüljenek bemutatásra versei, prózái, színművei.

A Kossuth-díjas művész születésének évfordulója alkalmából rendezték meg az emléknapok folytatását. Mezey Katalin, a kezdeményező Írók Alapítványának elnöke a konferencia után elmondta, hogy számára is érdekes felismeréseket hozott a költőről elnevezett városi könyvtárral közösen szervezett rendezvény, amelyen a drámai, prózai, lírai és bölcseleti műveket egyaránt alkotó, 99 évvel ezelőtt született Határ Győző költészetét járták körül. Míg Kabdebó Lóránt a költői pályakezdés időszakáról, addig Szakolczay Lajos a “pályája delén”, 1970-ben kiadott Hajszálhíd című, válogatott verseket tartalmazó kötetről tartott előadást, amelyből kiderült, hogy a versekben magként felbukkanó témák később más jellegű műveiben teljesedtek ki.

Fotó: hu.wikipedia.org

G. Komoróczy Emőke a kései költészetet mutatta be, rámutatva arra, hogy a 2006-ban elhunyt Határ Győző számára a halállal való szembenézéskor született alkotások jelentették az igazi költészetet, ekkor írta legbensőségesebb, ugyanakkor legelvontabb verseit. Emellett a konferencián felidézték sokoldalú személyiségét – az építészmérnök végzettségű művész zenei és festőtehetség is volt – , valamint az 1956-os szerepvállalása után emigrációba kényszerült író életútját is.

Mezey Katalin szólt arról is, hogy bár emigrálása után egészen a rendszerváltozásig szinte a nevét sem lehetett kiejteni, Határ Győző a fiatalabb író-, költőgenerációk számára sem volt ismeretlen. Ez annak volt köszönhető, hogy a művész folyamatosan figyelemmel kísérte a magyarországi könyvkiadást, recenziói a Szabad Európa Rádióban és a BBC kulturális műsoraiban voltak hallhatók. “Egy végtelenül szerető, gondoskodó, értékelő tekintetként volt jelen, aki elfogulatlanul figyelte a magyar irodalom újdonságait és alakulását” – jellemezte a külföldről a magyar nyelv és a magyar alkotók közelébe vágyó költőt az alapítvány elnöke.

Határ Győző Angliában első köteteit maga készítette el, ő maga szedte, tördelte, majd bekötette azokat, kinyomtatta és elküldte barátainak. Miután elszakadt Magyarországtól, csak a BBC-ben és a Szabad Európa Rádióban hallható zenei, színházi, képzőművészeti és önbeszámolói, valamint könyvbemutatói révén tartott kapcsolatot a hazai irodalommal és az anyaországgal.

Gyémánt László: Határ Győző portréja (Forrás: pim.hu)

Mint azt Mezey Katalin egy korábbi interjúban megfogalmazta, Határ az egyik legnagyobb formátumú költője, írója, gondolkodója volt a 20-21. századi magyar kultúrának. Sokrétű lírai életművében visszatükröződnek a 20. század modernista irányzatai, és jelentős alkotóerővel bíró költészetet hagyott maga után a legklasszikusabb kötött formákban, dalformákban, illetve a nyugat-európai versformákban.