Decemberig tart a Latinovits kiállítás

A kiállítás a Latinovits-legendán áttörve, életének adatait ismertetve, az alkotás minden gyötrelmével, örömével, bánatával küzdő, teremtő ember alakját próbálja megidézni a színész alakját – írja a múzeum közleménye.

Latinovits Zoltán életét alapvetően meghatározta, hogy édesapját nem ismerte. De megszabta neveltetése, édesanyjához, nevelőapjához és a Gundel-családhoz kötődő szoros kapcsolata is. A színészi pályára Bajor Gizi bátorítása irányította; mérnöki tanulmányait pedig édesanyja kívánságára fejezte be.

(fotó forrása: papageno.hu)

A Ruttkai Évához fűződő olthatatlan szerelme összefonódik a Vígszínház Rómeó és Júlia előadásával; s több filmszerepében visszaköszön a merész tervek bűvöletében élő, örökké elégedetlen, szókimondó értelmiségi, amilyen ő maga is volt. Származása, génjeiben hordozott finom eleganciája Szinbád megformálásában segítette, ám megakadályozta abban, hogy belesimuljon az 1960-as, 1970-es évek színházi világába, alkalmazkodni tudjon a szocializmust építő hatalom művészi célkitűzéseihez.

(Ruttkai Éva és Latinovits Zoltán, forrás: Fidelio.hu)

A kiállítás felidézi azt a társadalmi környezetet, melyben a meg nem értett művész létezett. Bár voltak támogatói és szövetségesei, az ellenfelek nagyobb táborba tömörültek. Hivatalos levelek, szerződések, kritikák, újságcikkek reprezentálják, hogyan szűkült egyre keskenyebbé művészi tevékenységének színtere, hogyan akadályozták a váteszhajlamú küldetéses embert, akinek Ködszurkáló című kötetében olvasható vallomásai, vádjai, illetve a művészet értelmét kutató írásai egy nyughatatlan lélek belső vívódásairól tanúskodnak.

A tárlat Latinovits Zoltán előadóművészi tevékenységét is bemutatja, melyet a színész nemzetépítésnek tartott, s ennek szellemében állította össze önálló estjeit. A múlt költőivel kortásaihoz szólt. De a nemzetépítés gondolata mindennapjait kitöltve színházideálját is meghatározta. A hatalom ezért mindent elkövetett, hogy művészi tevékenységét ellehetetlenítse.

Forrás: papageno.hu