Lemezen is megjelenik a Szekszárdi Gitárkvartett Babits Mihály verseit saját kompozíciókkal kiegészítő műsora, amelyet 2012. december 8-án mutattak be a szekszárdi Babits Házban.
A CD-n Rubányi Anita tolmácsolásában Babits több korai költeménye szerepel, köztük a Mindenek szerelme, az Esti kérdés, a Hunyt szemmel című vers, és helyet kapott az Aliscum éjhajú lánya című, szekszárdi ihletésű, kevésbé ismert lírai monológ is.
A szövegeket jellemzően világzenei kompozíciók kísérik, amelyekben felbukkannak mediterrán, spanyol dallamok, népzenei, könnyűzenei motívumok is, és elsősorban a versek hangulatát érzékeltetik – mondta a kvartett vezetője. A két év alatt számos előadást megért műsort, amelyet a Magyarországi Német Színházban rögzítettek, az együttes 2010-ben a költő születésének 127. évfordulójára állította össze.
Az együttes előadási darabjai között reneszánsz, barokk, klasszikus, romantikus és kortárs gitárművek, különböző népek hagyományos dallamai – spanyol, dél-amerikai, ír, skót, magyar – egyház- és könnyűzenei feldolgozások, valamint saját kompozíciójuk találhatók.
Babits Mihály 1883. november 23-dikán Szekszárdon született.Költészete évtizedek óta a magyar líra élvonalában áll. Értelmi gazdagság, sokszínűség és csiszolt verskultúra jellemzi. Korai éveiben a személytelen líra meghonosítására törekedett, erkölcsi felelősségtudattól áthatott, személyes arculata – erős érzelmi hatás egyidejű megjelenésével – inkább csak a háborús évektől jellemzi lírájának egy részét. Fortissimo című verséért – amelyben az első világháború tombolásának meg nem akadályozása miatt Istennel is pörbe szállt – vallás elleni vétség címen indítottak ellene eljárást; ugyanakkor művei sokaságában vall közvetetten vagy közvetlenül is alapjában katolikus világszemléletéről. Elmélyült gondolkodása érvényesült részben filozófiai tárgyú esszéiben és az európai irodalom áttekintésében. Kísérletező készsége hagyományos és modern törekvések ötvözeteit nyújtó prózai írásaiban is megnyilatkozott. Legértékesebb prózai műve a Halálfiai című családregény. Eltérő korokból, s több nyelvből való fordításai – melyek alkalmanként az önkényességnek, illetve az önálló alkotásnak is teret adnak – líraiakon kívül drámai műveket is magukba foglalnak; kiemelkedő alkotása Dante: Isteni színjátékának tolmácsolása és az Amor Sanctus. Másképp újította meg a magyar költészetet is, távol állt tőle a prófétai magatartás, sokkal inkább a gondolati filozófiai mélység jellemezte költészetét. A század-elő legműveltebb magyar írója, a Nyugat írói körében poéta doctus (tudós költő).
Klasszicista lírikus, nagyra becsülte a kulturális hagyományt, de szüntelenül új versformákkal próbálkozott. Egyaránt biztonsággal kezelte az antik versmértéket, a hangsúlyos magyaros ritmust, és a modern mértékes verselést is. Költészetére mégis tárgyias-intellektuális megközelítési mód jellemző. Fiatal korában l’art pour l’art vádja érte, azonban ez igaztalan vád volt, mert formakultúrája nem művészet a művészetért, hanem művészet az emberért.