Ady-kézirat került elő!

Elveszettnek hitt Ady-kéziratot kapott az Országos Széchényi Könyvtár: a Májusi zápor után című vers eredeti kéziratával gazdagodott a gyűjtemény. Az 1908-ban írt verset Diósady Levente, az Ady család egyik Kanadában élő leszármazottja, a torontói egyetem emeritus professzora adományozta a könyvtárnak.

A kéziratot az Országos Széchényi Könyvtár a Múzeumok éjszakája programsorozat keretében június 20-án nyíló kiállításán mutatja be.

_{Ady Endre Májusi zápor után című versének kézirata – MTI Fotó: Czimbal Gyula}

A Májusi zápor után című Ady Endre-vers elveszettnek hitt eredeti kéziratát mutatták be Budapesten, az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) csütörtökön. Baróthy Zoltán, a könyvtár kézirattárának munkatársa elmondta: a dokumentum irodalomtörténeti jelentőségét részben az adja, hogy a költeménynek eddig csak nyomtatott verzióit ismerték. Mint fogalmazott, az 1908 tavaszán született kézirat valódi ereklye a modern magyar irodalom születésének időszakából.

„Ady legszebb élethimnusza”, írta a Májusi zápor után című versről Vezér Erzsébet 1977-es monográfiájában. Az 1908-ban keletkezett verset az abban az évben induló Nyugat folyóirat június 1-jén megjelenő száma közölte két másik Ady-vers társaságában.

Az eddig elveszettnek hitt kézirat értékét mutatja, hogy az e verssel együtt megjelenő másik Ady-mű, a Léda ajkai között kézirata a Központi Antikvárium 2001-es árverésén 5 millió forintért kelt el.

A műtárgy kalandos úton, a tengerentúlról, Kanadából érkezett az OSZK-ba: az ott élő Diósady Levente – a költő unokahúgának, Ady Mariskának az unokája – az ottawai magyar nagykövetet bízta meg azzal, hogy a családjukban nagy becsben őrzött relikviát juttassa vissza az anyaországba, és ott méltó helyet találjon számára. (Diósady Levente édesapja az a Diósady Pál, akinek Ady Endre 1913-ban örömmel vállalta el a keresztapaságát, és aki 1956-ban hagyta el Magyarországot, és telepedett le Kanadában.) Dr. Pordány László, aki 2014 őszéig volt nagykövet Ottawában, végül az Országos Széchényi Könyvtárat választotta ki erre a célra, ő juttatta el a kéziratot Budapestre.

A kéziratot megőrző Ady Mariska (Ady unokahúga, balról a második)
és családja

Az Országos Széchényi Könyvtár e jelentős kézirat köré külön kiállítást rendez, amely a 2015-ös Múzeumok Éjszakája programsorozat keretében nyílik 2015. június 20-án este 18.30-kor, és július 12-ig lesz látogatható.

A nagy utat megtett kézirat mellett a tárlaton látható lesz egy, a Májusi zápor utánnal együtt megjelenő másik vers, az Ádám, hol vagy? kézirata is (a vers címe eredetileg a Jön az Isten volt), valamint több, a vers keletkezése és fogadtatása szempontjából fontos eredeti levél, emellett Ady dedikált fotói, továbbá a versnek helyet adó kötet, Az Illés szekerén Ady által dedikált példányai is (köztük egy Lédának szóló ajánlással). A kiállítás külön foglalkozik Ady Endre és Ady Mariska kapcsolatával: az utóbbi az egyetlen a kiterjedt Ady-rokonságból, aki – a 20. század első felének költőgéniuszát leszámítva – irodalmi ambíciókat próbált kibontakoztatni (kötetei jelentek meg, és előbb Szilágy megyei, később országosan is jegyzett folyóiratokban publikált verseket).

Az oltalmazó Csucsa – Ady és Csinszka a Boncza birtokon

A Májusi zápor után autográfjának felbukkanása jó alkalom volt a filológiai kutatásra is a szöveg keletkezési helyét illetően. A korai Ady-szakirodalom (elsősorban Bölöni György nyomán) úgy tekintett a versre, hogy azt a költő 1908 májusának végén Párizsban írta, és benne idealisztikus színben tünteti fel a mű témájául szolgáló érmindszenti világot, az ottani paraszti világ romlatlanságát. Később Kovalovszky Miklós felveti ugyan, hogy a vers keletkezésének helyszíne sokkal inkább lehetett maga Érmindszent – ez esetben a táj és a májusi természet leírása során Ady valós élményeire hagyatkozott, ez pedig a mű teljes értelmezését átírhatja.

Mi utal arra, hogy Érmindszenten, és mi arra, hogy Párizsban íródott a vers?

A „S csókolt minden az ég alatt” címet viselő kiállítás e kérdéseket is felveti, és a kéziraton árulkodó jelek felől közelítve, illetve Ady életének 1908. májusi kronológiáját rekonstruálva próbál választ, bizonyítékokat találni.

A kiállítás mottójául választott sorok kétségkívül a kézirat eredetiségét igazolják: Ady a Nyugatból ismert verzióhoz képest később alig-alig változtatott a vers szövegén, a 3. versszak két utolsó sorában azonban a „táncolt” szót „csókolt”-ra cserélte, a vers így jelent meg 1908 végén Az Illés szekerénben, ez pedig arra utal: biztosan nem későbbi másolatról van szó. Külön érdekesség, és Ady zsenijét, költői tudatosságát mutatja, hogy ez az aprócska változtatás a szöveg talán legerősebb sorait eredményezte.

_{Baróthy Zoltán irodalomtörténész, az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárának munkatársa Ady Endre Májusi zápor után című versének kéziratával – MTI Fotó: Czimbal Gyula}

_{Ady Endre Májusi zápor után című versének kézirata – MTI Fotó: Czimbal Gyula}

(forrás: MTI, OSZK)