A nagy ÍRodalom nagyja: Yeats

150 éve született William Butler Yeats Nobel-díjas ír költő, drámaíró, a 20. századi irodalom egyik legjelentősebb alakja. Alaposan átgondolt, megmunkált rendszert alkotott, melyhez az alapot a teozófiai, rózsakeresztes, kabbalisztikus hagyományból, a keresztény és hindu tanokból vette át.

Életútja

Dublin külvárosában, Sandymountban született, azonban gyermekkorát Sligoban töltötte. Édesapja, John Butler Yeats kezdetben ügyvédnek tanult, ám végül elismert festőként munkálkodott. Már fiatalon megérintette az ír függetlenségi harc, hiszen családjának anyai ága elkötelezett Anglia-párti család volt, akik szerint Írországnak a brit korona alá kellene tartoznia. Apja viszont már az Ír Szabad Állam megalakulását szorgalmazta. Művészetek iránti érdeklődéshez szülei jócskán hozzájárultak, apja preraffaelita ábrázolásmódja és a később ugyanehhez az irányvonalhoz kapcsolódó költők befolyásolták Yeats költészetét. Édesanyja pedig megismertette az ír mondavilággal, ami később fő témájává vált kiterjedt szimbólumrendszerének. 1884-ban iratkozott be egy dublini művészeti iskolába (Metropolitan School of Art). Itt írta meg első verseit, amelyet már a város egyetemi lapja, a Dublin University Review is közölt. 1889-ben jelent meg első önálló kötete, a The Wanderings of Oisin and Other Poems, amely magyarul az Osszián bolyongásai címmel jelent meg.

Yeats 1932-ben

1922 júniusában tört ki az ír függetlenségi háború a britek ellen. Yeats a nemrég megalakult ír kormány mellé áll, akik Dublinban egy állandó lakást biztosítanak a számára. Később aztán szenátorrá választották az ír Parlamentbe. 1923-ban tüntették ki irodalmi Nobel-díjjal „a poétikájáért, mely egy igen művészi formában fejezi ki egy egész nemzet lelkületét”. Érdekesség, hogy Yeats leghíresebb, és legjobban elismert köteteit a Nobel-díj átvétele utáni években írta, mint A torony (1929) vagy A csigalépcső és más versek (1933). A húszas évek közepe táján megromlott egészsége, így 1929-ig maradt szenátori tisztségben az ír Parlament tagja. Ezt követően orvosi tanácsra számos telet töltött Olaszországban és Franciaországban. 1939-ben egészségi állapota ismét elszólította Írországból, és a francia Riviérára utazott, mely útja az utolsónak bizonyult, ugyanis január 28-án a franciaországi Roquebrune-Cap-Martin városában elhunyt. A második világháború kitörése miatt földi maradványait azonban csak 1948-ban szállították Írországba, Drumcliffbe, ahol újratemették. Sírján egyik utolsó versének (A Ben Bulben alatt) sorai olvashatók:

Életet, halált
Nézz hidegen.
Lovas, tovább!

Költészete

Már kora ifjúsága során nagy célt tűzött ki maga elé, ő lesz nemzetének nagy költője. Húszas évei elején fogalmazódott meg benne a mondat: „Hammer your thoughts into unity”, azaz „Kovácsold gondolataid egységbe”, ezért tudatosan kezdte felépíteni életművét. Alaposan átgondolt, megmunkált rendszert alkotott, amelyet a Látomás (Vision) című munkájában közölt. Az alapot teozófiai, rózsakeresztes, kabbalisztikus tanokból, Hegel filozófiájából, valamint a keresztény és hindu eszmerendszerből vette át.

A Nagy Kerék

Yeats az úgynevezett „maszkok” tanát alakította ki, melynek lényege, hogy az extrovertált művésznek nem szabad maszkot öltenie, az introvertáltnak viszont meg kell találnia az ideális maszkot. A személyiség és maszk kettősségének nagy szerepe van a kidolgozott rendszerében. Yeats a létezést mint egy Nagy Kereket (Great Wheel) ábrázolta. E kerék a holdfázisok szerint huszonnyolc fázisra tagolódik. Az első ebben az újhold, melyet tökéletes objektivitás, passzivitás jellemez, az igazság fázisa. Ezzel szemben helyezkedik el a tizenötödik fázis, a telihold, melyet tökéletes szubjektivitás jellemez, a szépség fázisa. A Nagy Kerék az óramutató járásával ellentétesen forog, és minden lélek, minden civilizáció, valamennyi fázison áthalad. A fázisoknak külön nevei vannak, melyekhez Yeats egy-egy személyt ír le, így a tizennyolcadik az érzelmesség fázisa (Goethe), a tizenharmadik az érzékiség (Baudelaire). Önmagát (Dantéval és Shelleyvel együtt) a tizenhetedik fázisba sorolja, a démonikus emberhez. Az első és a tizenötödik tiszta típust képvisel, amelyeknek nincs emberi megfelelője. A Nagy Kerék kétezer év alatt fordul egy történelmi ciklusnyit, minden egyes ciklus spirálisan a Nagy Évhez adódik, amely ötvenhatezer évig tart.

A kúpok modellje

A Nagy Kerékhez kapcsolódik egy másik modellje, melyen két, csúcsával spirálisan egymással szembeforgó kúp (gyre), ezek csúcsai az ellentétes kúp középpontját érintik. Elsődleges (Primary Gyre) és Ellentétes (Antithetical Gyre) kúpokról beszélünk. Az elsődleges kúp jellemzői a moralitás, objektivitás, anyag, tér. Az ellentétes kúp megfelelői az esztétikum, a szubjektivitás, a szellem, és az idő. A spirálisan forgó kúpok keresztmetszetei mindkettőből tartalmaznak különböző jellemzőket, ezért nincsenek tisztán szubjektív vagy objektív, csak érzelmeik vagy értelmük által irányított emberek, a korszakokat ellentétek írják le. Yeats egész költészetének vázat adott a fentebb leírt modell. A kúpok modelljét például inkorporálta a Második eljövetel című versébe, ismétlődő motívumokkal.

„Turning and turning in the widening gyre
The falcon cannot hear the falconer;
Things fall apart; the centre cannot hold;
Mere anarchy is loosed upon the world,
The blood-dimmed tide is loosed, and everywhere
The ceremony of innocence is drowned;
The best lack all conviction, while the worst
Are full of passionate intensity.”

„Mind tágabb körökben kering, s ha szól már,
nem hallja a sólyom, mit mond a solymár;
széthull minden; már nem tart a közép;
a földet anarchia dúlja szét,
vérszín ártatlanság áldozata megfúl;
hitehagyott a jó, s a rosszakat
a meggyőződés szenvedélye fűti.”

(Ferencz Győző fordítása)

Hatása

Csak három példa, melyek Yeats más művészetekre gyakorolt hatását is igazolják.

Marilyn Monroe Ulyssest olvas

Ezekből az első a kortárs irodalmi kánon része, hiszen James Joyce Ulyssesének (1922) első (Télemakhosz) fejezetében rögtön egy Yeats idézetbe botlunk (Who Goes With Fergus?), melyet Stephen Dedalus gondolataiban fedezünk fel:

Feje egy pillanatra újra megállt a felső lépcsőfoknál, a tetővel egy vonalban.
– Ne rágódj ezen egész nap – mondta. – Következetlen vagyok. Hagyd ezt a bánatos borongást. Feje eltűnt, de lefelé ereszkedő hangjának zsongása kizengett a feljáró nyílásán:

Borongni elfordulva kár
Szerelem bús rejtelmein
Mert Fergusé a bronzszekér.

(Gula Marianna, Kappanyos András, Kiss Gábor Zoltán, Szolláth Dávid fordítása)

1986-ben jelenik meg az akkor már nagy népszerűségnek örvendő angol alternatív-indie zenekar, a The Smiths harmadik nagylemeze a The Queen is Dead, amely mindmáig a zenetörténet egyik legjobbnak vélt albuma. Az ezen szereplő ötödik szám címe Cemetry Gates, melyben Morrissey megidézi Yeats „szellemét” is.

„A dreaded sunny day
So I meet you at the cemetry gates
Keats and Yeats are on your side
While Wilde is on mine”

Cormac McCarthy regénye, a Nem vénnek való vidék, majd a Coen testvérek által ebből készített film is Yeats Hajózás Bizáncba című versének első sorát kölcsönzi, amely így szól Jékely Zoltán átírásában:

„Vénnek nem jó e táj. Az ifjak itt
egymás nyakán, a fán a madarak
– halandó népség – zengik dalaik…”

(szerző: Nagy László, forrás: Manda)