Barion Pixel
Connect with us

75 éve halt meg Kipling

Hírek

75 éve halt meg Kipling

Hetvenöt éve, 1936. január 18-án hunyt el Rudyard Kipling Nobel-díjas angol író, költő, A dzsungel könyve című ifjúsági regény szerzője. Világviszonlyatban is meghatározó szerző volt.

Az indiai Bombayben (Mumbai) született 1865. december 30-án, hatéves korában nővérével együtt Angliába küldték tanulni. Egy tipikus angol fiúiskola, a United Service College diákja volt, élményeiről A három kópé címmel megjelent regénye tanúskodik.

1882-ben visszatért Indiába, s újságíróként körbeutazta a hatalmas országot. Ekkor kezdődött szépírói munkássága is, versei és elbeszélései jelentek meg különböző lapokban. Első verseskötetét 1886-ban publikálta, majd két év alatt hét novelláskötete is napvilágot látott. Változatos témájú, erőteljes stílusú művei hamar népszerűvé tették Angliában is, ahová 1889-ben tért vissza. Ebben az évben feleségül vett egy amerikai nőt, akivel az Egyesült Államokba, Vermontba költöztek. Itt építették fel Naulakha névre keresztelt otthonukat, amelyet az író gyakorta az ő „bárkájaként” emlegetett. Itt születtek meg 1894-95-ben azok a regények – A dzsungel könyve, majd az Új dzsungelkönyv -, amelyek Kipling számára meghozták a világhírt. Népszerűségüket növelték a különböző feldolgozások is, így az 1942-es, Korda Zoltán rendezte mozifilm és a Walt Disney-féle rajzfilmváltozat is. Nálunk a Pesti Színházban megy évek óta telt házzal a műből készült musical, amelynek fülbemászó dallamait Dés Lászlónak, szellemes szövegét pedig Békés Pálnak és Geszti Péternek köszönhetjük.

Kipling 1898-tól kezdve egyre több időt töltött Afrikában, ahol barátságot kötött Cecil Rhodes-szal. E barátság hatására egyre jobban felerősödött militarista meggyőződése, a fehér angolszász faj felsőbbrendűségének hite, aki uralkodik a „csekélyebb, törvény nélkül való népeken”, őrzi a világ rendjét, miközben vaskézzel birodalmat épít és kormányoz. Az effajta gondolkodásmódot tükröző művei miatt Kipling rendkívüli népszerű volt a századforduló és az 1910-es évek Angliájában, s elismertségét fokozta az 1907-ben neki adományozott irodalmi Nobel-díj is. 1910-es verseskötetében jelent meg a Ha… című költeménye, amely a BBC egy 1995-ös közvélemény-kutatása szerint minden idők legkedveltebb angol verse.

Az I. világháború idején népszerűsége csökkenni kezdett, ő maga is egyre inkább visszavonult. Az 1918-at követő időszakban visszatért az újságíráshoz, s miután szert tett egy saját automobilra is, beutazta egész Angliát, úti élményeiből számos cikket jelentetett meg. Még életében, 1927-ben megalakult a Kipling Társaság, amely munkásságának feldolgozását, megismertetését tűzte ki céljául, s a mai napig is kiadja a The Kipling Society Journal című lapot.

Utolsó éveit szinte teljes visszavonultságban élte, 1936. január 18-án bekövetkezett halálát agyvérzés okozta. Halála után nem sokkal jelent meg szemérmes hangvételű önéletrajzi írása Something of Myself (Valamit magamról) címmel. Sírja a Westminster apátság úgynevezett költő sarkában található.

 

Continue Reading
You may also like...

További Hírek

  • Hírek

    Hozd el a versed és elmondom!

    By

    Hozd el a versed és elmondom! – így szól a felhívás a Nemzetközi Könyvfesztivál október 1-jén, vasárnap délelőtt 11-kor zajló programjára, ahol egyszerre találkozhatnak az érdeklődők Lutter Imrével és Grecsó Krisztiánnal. Lutter...

  • Hírek

    16 éve halt meg Polcz Alaine

    By

    A háború borzalmai egész életén nyomot hagytak, mégis maradandót alkotott 

  • Hírek

    Térey János regényéből film lehet

    By

    A Káli holtak mozgóképes adaptációjának jogát Csáky Attila producer vásárolta meg, így várható, hogy a közeljövőben film készül a 2018-ban megjelent műből, amely Térey János első prózaregénye volt.

  • Hírek

    Fecske Csaba Illyés Gyula-díjat kapott

    By

    A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagozati díjátadóján Fecske Csaba költő "Illyés Gyula-díj – a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi-díjában" részesült. Szívből gratulálunk az elismeréshez!

  • Hírek

    szabadakarat

    By

    A reformkor első „celeb párja”, Petőfi Sándor x Szendrey Júlia különc szokásait, egymásnak jutott két évük felfokozott érzelemvilágát, a véleményformáló szerepük jelentőségét húzza meg tengelyül és mesél köré egy térben és időben...

To Top