Barion Pixel
Connect with us

“Radnótiról így nem lehet…”

Hírek

“Radnótiról így nem lehet…”

A József Attila Kör visszaadja a szervezetnek megítélt kétmillió forintot, mert úgy látja, a kormány holokauszt-megemlékezése nem néz szembe a történelmi felelősséggel és nem méltó az áldozatokra való emlékezés idejéhez.

A JAK szerint a Szabadság téri szobornak az árnyékában lehetetlen az emlékév szellemi alapvetéseinek mottóját is adó Radnóti Miklósról beszélni.

A fiatal írókat és kritikusokat tömörítő József Attila Kör (JAK) is csatlakozott a holokauszt 70. évfordulójára tervezett állami megemlékezés-sorozat bojkottjához, szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményük szerint nem kívánják felhasználni a Civil Alap 2014-től elnyert 2,2 millió forintot, amelyből a vészkorszakot életműve centrumába állító költő, Székely Magda pályájáról szóló konferenciát kívántak megrendezni, illetve egy beszélgetéssorozatot, amelynek tárgya terveik szerint a művészet, a művészeti oktatás és az emlékezetpolitika viszonya volna.

Indoklásuk szerint a holokauszt „hetvenedik évfordulója a történelmi felelősséggel való szembenézés és az áldozatokra való méltó megemlékezés ideje a magyar kultúrközösség minden tagja számára” és „a megbízott szakmai intézmények munkája, illetve az új köztéri alkotások szimbolikája e feladatnak kell, hogy eleget tegyen, a felelős intézményvezetők elmúlt hetekben tett nyilatkozatai azonban nem ebbe az irányba mutatnak”.

Külön kifogásolják ők is a német megszállás emlékére „a Szabadság térre tervezett emlékművet, s azt, hogy e szobortervezetet semmiféle nyílt társadalmi és szakmai vita nem előzte meg, az erre szánt pénzeket pedig nyilvános pályáztatás helyett egy átláthatatlan döntési folyamat során osztották ki (…) Ennek a szobornak az árnyékában viszont lehetetlennek tűnik többek közt az emlékév szellemi alapvetéseinek mottóját is adó Radnóti Miklósról beszélni”.

A Szabadság térre tervezett német megszállás emlékmű

„A hivatalos állami emlékezetpolitika olyan kontextust teremtett, amelyet idegennek tartunk a Magyar Holokauszt Emlékév és a szervezetünk által képviselt elvek szellemiségétől” – zárul a JAK állásfoglalása. A szervezettől kapott információ szerint a tervezett programokat meg akarják tartani, a visszautasított állami pénzt civil források felkutatásával próbálják meg kipótolni.

A József Attila Kör közleménye:

“A holokauszt a magyar történelem mérhetetlen súlyú tragédiája. Hetvenedik évfordulója a történelmi felelősséggel való szembenézés és az áldozatokra való méltó megemlékezés ideje a magyar kultúrközösség minden tagja számára. A megbízott szakmai intézmények munkája, illetve az új köztéri alkotások szimbolikája e feladatnak kell, hogy eleget tegyen. A felelős intézményvezetők elmúlt hetekben tett nyilatkozatai azonban nem ebbe az irányba mutatnak. Kifogásoljuk továbbá a Szabadság térre tervezett emlékművet, s azt, hogy e szobortervezetet semmiféle nyílt társadalmi és szakmai vita nem előzte meg, az erre szánt pénzeket pedig nyilvános pályáztatás helyett egy átláthatatlan döntési folyamat során osztották ki.

A JAK Holokauszt Emlékévre tervezett programjainak célja a történelmi emlékezetnek a jelenlegi társadalmi felelősségvállalás felőli közös újragondolása. Úgy véljük, kortárs művészeket képviselő szervezetként lényeges feladatunk a múlt hiteles feldolgozását elősegíteni. Ennek a szobornak az árnyékában viszont lehetetlennek tűnik többek közt az Emlékév szellemi alapvetéseinek mottóját is adó Radnóti Miklósról beszélni.

A hivatalos állami emlékezetpolitika tehát olyan kontextust teremtett, amelyet idegennek tartunk a Magyar Holokauszt Emlékév és a szervezetünk által képviselt elvek szellemiségétől. A JAK éppen ezért úgy döntött, hogy csatlakozik a többi visszalépő pályázó mellé, s nem kívánja felhasználni a Civil Alap – 2014 pályázatán elnyert pénzösszeget.

Az Emlékév eredeti céljait változatlanul szem előtt tartjuk, és tervezett programjainkat továbbra is fontosnak tekintjük, ezért megpróbálunk más forrásokat találni, hogy ezeket feltétlenül megrendezhessük.”

Budapest, 2014. február 11.
József Attila Kör Irodalmi Egyesület


Korábban a Magyar Ellenállók és Antifasziszták Szövetsége csatlakozott a Mazsihisz által vasárnap bejelentett bojkotthoz, s visszautasította a holokausztpályázatra a magyar kormánytól kapott kétmillió forintot ameddig a kormány politikájában érdemi váltást nem tapasztal – tájékoztatta a STOP.hu-t Hanti Vilmos, a MEASZ elnöke. A MEASZ tervezett holokauszt-megemlékezéseit szintén önállóan igyekszik megvalósítani.

Radnóti Miklós

A szervezet a Szabadság térre tervezett emlékmű kapcsán idézi az Ellenállók Nemzetközi Szövetségének német főtitkára, dr. Ulrich Schneider levelét, amelyet a magyar kormánynak írt: “…a tervezett emlékmű nem az áldozatokra történő megemlékezés, hanem a fasiszta Horthy-rendszer rehabilitációja, mivel ez az emlékmű minden magyart közös áldozatnak mutat be, a fasiszta nyilas párt követőit is. Egy ilyen terv része azoknak a lépéseknek, amelyek rehabilitálják a Horthy-rendszert és tagadják a múlt század 30-as-40-es évekbeli magyarországi antifasiszta ellenállást. A tervezet kinyitja az ajtót a történelem meghamisítása és a történelem újra írása előtt, ami látható a magyar katonákra történő megemlékezéskor, akik az SS vagy a német hadsereg, a Wehrmacht soraiban harcoltak 1945 tavaszán a szövetséges erők részét alkotó felszabadító szovjet hadsereg ellen. A Fidesz-kormány ezzel azt jelzi, hogy nincs valódi tartalmi távolsága az újfasiszta Jobbik és más szélső-jobboldali csoportok között…” – áll a közleményben.

Holokauszt-áldozatok

A Mazsihisz, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének rendkívüli közgyűlése elsöprő többséggel (76 igen, 3 tartózkodás, 2 nem) fogadta el, hogy a jelenlegi körülmények között nem vesz részt a holokauszt-emlékév kormányzati programjain.

A délután kiadott határozat „megállapítja, a magyar holokauszt-emlékév kapcsán kialakult vitában a kormány oldaláról nem történt érdemi előrelépés, az elmúlt években negatív irányba fordult emlékezetpolitikai gyakorlat nem változott, megismert tervek nem veszik figyelembe a holokauszt borzalmaitól szenvedettek érveit és érzékenységét”.

A közgyűlési határozat arra kéri Orbán Viktort, hogy állítsa le a Szabadság térre tervezett emlékmű felállítását, mert „annak szimbolikája jelentős mértékben hozzájárul a nemzeti felelősség elhárításához”, közéleti-szakmai megnyilvánulásai miatt mentse fel Szakály Sándort a Vertias Intézet éléről, illetve „állítsa le a józsefvárosi projektet (Sorsok Háza), mert történelemfelfogása a mai napig ismeretlen a Mazsihisz szakemberei számára, a projekt vezetője pedig érdemben nem működik együtt a Mazsihisszel”.

Tordai Péter alelnök, Heisler András elnök, Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató

Tordai Péter, Heisler András, Zoltai Gusztáv (fotó: MTI)

A közgyűlés megállapította, hogy „a Mazsihisz akkor tud részt venni a »Holokauszt 2014« kormányprogram folyamatában és abban az esetben fogja felhasználni az elnyert támogatásokat, ha a magyar kormány a holokauszt emlékezetével és feldolgozásával kapcsolatos gyakorlatán jelen határozatunk figyelembevételével változtat”.

A közgyűlést követő sajtótájékoztatón Heisler András, a Mazsihisz elnöke elmondta, hogy semmiképp nem akarják, hogy piaci alkudozásnak tűnjön a kompromisszumkeresés. A határozat konkrét kifogásokat sorol fel, ebben várnak konkrét lépéseket a miniszterelnöktől. Arra a kérdésre, hogy mikor várható Orbán Viktor megnyilvánulása a tárgyban, az elnök Lázár János csütörtöki szavait idézte: „a miniszterelnök rövidesen válaszol”. Ennél többet nem tudott mondani.

Heisler hangsúlyozta, hogy miként minden évben, a Mazsihisz az idén is megemlékezik a mártírjairól, idén ötvenhárom helyen tartanak megemlékezést, függetlenül a kormányzati forrásoktól. A kormánytól (a Civil Alaptól) kapott pályázati támogatásokat illetően az elnök elmondta, ha ezeket nem veszik igénybe, akkor megvalósításukért gyűjtést rendeznek.

A Mazsihisz elnöke kijelentette: „Ennek a konfliktusnak a legfontosabb közéleti hozadéka számunkra az, hogy a különféle zsidó szervezetek, a civilek és az értelmiség beállt a Mazsihisz mögé. Olyan mértékben mutatott egységet a magyarországi zsidóság, amilyen véleményem szerint a háború óta nem volt.”

Heisler elmondta, hogy továbbra is abban bíznak, a kormány változtat álláspontján, továbbra is nyitottak javaslataikra, ám a felsorolt kérésekkel kapcsolatban legfeljebb a Sorsok Háza-beruházás lehet vita tárgya, de semmiképpen nem a mostani koncepció mentén, a jelenlegi vezetéssel.

(forrás: stop.hu, Népszabadság, Magyar Narancs
archív fotók: Tudástár (Holokauszt Emlékközpont)

Continue Reading
You may also like...

További Hírek

  • Hírek

    Kulka János lett a Nemzet Színésze

    By

    Kulka János Budapesten született 1958. november 11-én, Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Ma a március 30-án elhunyt Tordy Géza helyére választották meg...

  • Hírek

    Kovács András Ferenc Költészeti Díj

    By

    A 2000 eurós pénzjutalommal járó Kovács András Ferenc Költészeti díjat évenként egyszer adják át a szakmai kuratórium döntése alapján.

  • Hírek

    A költészet élmény, segítség, menedék

    By

    Lutter Imrét versek keltik, s versekkel fekszik – számára minden egyes nap a költészet ünnepe. Zelk Zoltán gyerekverseivel érkezett meg a költészet Lutter Imre életébe, aki már nagyon fiatalon ráébredt arra, hogy...

  • Hírek

    ÚJ HELYEN, KESZTHELYEN!

    By

    Új helyen, Keszthelyen rendezi meg 2024. augusztus 22-től 25-ig a Bujtor István Filmfesztivált a Latinovits Emlékmű Alapítvány és a Magyar Versmondók Egyesülete. A sokszínű fesztivál a filmes kínálat és a vörös szőnyegen...

  • Hírek

    Megdöbbentő történeteket őriznek a falak

    By

    A mai napig őrzi Ady Endre emlékét az a budapesti ház, ahol haláláig élt legendás költőnk. Az első emeleti, erkélyes lakás a pesti Veres Pálné utca 4-6. szám alatt található, és legfőbb...

To Top