Petőfi, a rocksztár költő

Az ötlettel, hogy Petőfi Sándor születésnek 200. évfordulójára készüljön egy különleges produkció, Lutter Imre kereste meg Illés Gabriellát, majd az alkotófolyamat során kiforrta magát a történet, hogy a költő és Szendrey Júlia kapcsolatára épülő mű szülessen, s mindketten a modern és emberközeli Petőfi-kép és zenei világ mellett tették le voksukat. De milyen is az a formabontó kép? A produkció hátterét próbálta felderíteni a vers.hu.

„A „szabad akarat” nem csupán, mint a reformkor alapvető mozgatórugója jelenik meg, de az előadás befogadója, a nézők számára is egy üzenet, hogy az idősíkon előre és vissza ugráló jelenetekből, a próza és a zenés műfajok elegyéből mindenki szabadon, önmaga állítsa össze a történetet, amiben a gyakorta megjelenő videók, a pixelesen összerakott díszletek és a prózai részek és a karakteresen elváló műfajú zenei betétek adhatnak kapaszkodót. A szabadakarat>>>> egy olyan, újszerű színházi élményt kínál, melynek végén mindenki a saját maga által által kiválasztott üzenetet viheti majd haza” – ezt Illés Gabriella, az előadás producere mondja, aki hozzáteszi: nagy megtiszteltetés az idén 10 éves TulipánTündér Produkció számára, hogy a Petőfi Sándor bicentenáriumi emlékévében lehetőséget kaptak az Nemzeti Kulturális Alaptól a történet színpadi feldolgozására. A TulipánTündérhez egyébként megannyi népszerű produktum köthető, elég csak a Broadway látványvilágát idéző ÁLOMUTAZÓ színházi showra, a Szabó Győző droggal folytatott küzdelmeiről szóló TOXIKOMA filmre, vagy éppen a TV2-n futó Hazatalálsz c. napi sorozatra gondolnunk. A cég koprodukciós partnere a MySpace Produkció, amely a Bujtor István Filmfesztivál szervezőjeként és a Sorok között Lutter Imrével című műsor gyártójaként éppúgy jelen van, mint a Magyar Nemzeti Levéltár levélpedagógiai részlege vagy a Hortobágyi Deportáltak Emlékhelye szakmai kialakításánál.

„A társadalom általánosnak mondható, hagyományos Petőfi-képe kifejezetten a harcos költő ábrázatát mutatja, aki a forradalom lelke, aki persze vándorszínészkedett, leginkább a 48-as események előkészítésével foglalkozott, karddal az oldalán járta nap mint nap az utcákat, s a nép fiaként, vidéki parasztgyerekként autentikusan fogalmazta meg János vitéz történetét. Megírta a Nemzeti dalt, el is szavalta a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, de jó bordalai is vannak, nyilván szeretett koccintgatni, ám ott volt mellette Júlia, aki jó volt múzsának, de visszahúzta, s kicsit tán frigid is volt, de megvarrta a kokárdáját, igaz, Petőfi halála után rögtön férjhez is ment a lelketlen teremtés. Nos, ez mind tévhit, urbánus legenda, hiedelem” – mondja Lutter Imre Radnóti- és Bánffy-díjas előadóművész, költő, producer, a Magyar Versmondók Egyesületének elnöke, aki hosszú ideje próbálja elhessegetni a hamis Petőfi-képzeteket és megmutatni, hogy milyen is valójában a költőre aggatott díszek mögötti arc.

A reformkor első „celeb párjaként” aposztrofálja a szabadakarat>>>> című előadás Petőfi Sándort és Szendrey Júliát, akik egymás iránti szenvedélyükkel nemcsak a költő szerelmes életművét alapozták meg, de – röpke páréves kapcsolatuk alatt – különc szokásaik, felfokozott érzelemviláguk, véleményformáló magatartásuk és szerepük miatt saját koruk ikonjaikká is váltak. Az előadás pedig a két idol, a nyilvánosság előtt zajló kapcsolat két szereplőjének örök modernségét is megmutatja, miközben a nyilvánvaló főszereplő most is Petőfi, a vívódó hős. A nagy dilemmák és ambivalenciák, mint hogy karddal vagy tollal kell-e harcolni a szabad Magyarországért, vagy a gyönge fizikum mögül előtörő vasakarat és a lelkesedésből fakadó fáradhatatlanság, az ingadozó lelkiállapotok és az emberi kapcsolatokban is megnyilvánuló szélsőségesség, mind jelen van az előadásban. Szoborállítás helyett ez abban az értelemben mindenképp tabudöntés, hogy nem távolról szemlélt történelmi alakkal találkozik a néző, hanem egy húsvér fiatalemberrel, aki naponta megküzd a felé támasztott elvárásokkal, dühbe gurul és kinyitja a száját, élvezi a népszerűséget és a szerelmet, követi és felforgatja a konvenciókat. Ez az aspektus érdekelte kezdettől fogva Lutter Imrét, vagyis az, hogy megmutassák, ez a Sándor nevű srác most is él, most is fiatal. Ezt láthatják és hallhatják a nézők október 21-én és 22-én, két dupla előadásban.

„Ma Petőfit a társadalom jórészt a hazáért harcolt, kétszáz éve nem létező történelmi személyként látja, aki az utcanévtáblák, köztéri szobrok, intézmények arca, névadója. Azt a Petőfit, aki Júliával Pesten lakást bérel, együtt él Jókai Mórral, extrém viselkedésével, sokszor ellentmondást nem tűrő gondolkodásával meg is botránkoztatja a polgárságot, tud hiú lenni és sztárként járni a város utcáit, vagy azt a Júliát, akinek nincs ínyére a főzés, szoknya helyett nadrágot ölt vagy Petőfi mellényét veszi magára, Petőfitől függetlenül is mesterien ír verset, szóval ezeket az embereket nem sokan ismerik. Azt szeretnénk, ha két fiatal kapcsolata, két modern ember, modern költészete és világlátása egyszerre bontakozna ki a maga eredetiségében és a XXI. század képében” – árulja el Lutter Imre.

A karakterábrázolás azonban nem épp egyszerű koncertszínházi formában, csak akkor, ha a dramaturgiával szorosan együttműködik a zene, és persze elképesztően jók a szereplők. Ami itt, a szabadakarat>>>>-ban azért dupla kihívás, mert egyszerre van színpadon két Petőfi és két Júlia, az egyik páros énekes, a másik színészi megjelenítője a két főszereplőnek, s az énekesnek színésszé kell válnia, a színésznek reflektálnia kell a zenére. A darab egyik prózai főszereplője Staub Viktória színművész, aki 2018-ban még alig kezdte el a színművészetit, máris szerepet kapott az Aranyélet harmadik évadában, aztán óriásit alakított A játszma című krimiben, legutóbb pedig A Király című sorozatban láthattuk. A prózai Petőfit pedig Tóth Mátyás ifjú színművész alakítja, akinek alternatív színházi kezdeményezések, bábos projektek, klasszikus nagyszínpadi előadások és nemzetközi filmes munkák határozták meg eddigi pályáját. A darab énekes főszereplői, Júlia szerepében Schoblocher Barbara, a Blahalouisana együttes egyik alapítója és kezdetektől fogva frontember-énekese, Petőfit pedig Ember Márk énekli, aki a főiskola alatt és után a Vígszínházban, majd később a Tháliában játszott. A Grund – vígszínházi fiúzenekar énekese, és a Pál utcai fiúk musical-ben az idősebb Pásztor alakítója. A további szerepekben ott találjuk Mertz Tibort, Ruzsik Katát, Kiss Péter Balázst és Száraz Dénest is.

A darab írója és rendezője, Almási-Tóth András szerint, aki Vámos László-díjas színházrendező, és számos zenés színpadi mű fűződik íróként és rendezőként is a nevéhez, a szereposztás nem pusztán színházi, de zenei értelemben is magában hordozza az Y és Z generáció ízlését, érdeklődését és érzelmi találkozásának lehetőségét. A történetmesélés során markáns karakterrel, egy újhullámos zenei vonallal jelennek meg a mai, fiatal generáció kommentjei, két olyan előadó tolmácsolásában, mint AKC Misi (Vellinger Mihály)  a magyar trap egyik legismertebb arca, rapper, producer és dalszerző is egyben, valamint Filo (Fuchs Benjamin) a magyar underground zenében már jól ismert előadó.

Mindezt persze csak úgy lehetett elérni, hogy a produkció zenei vezetője pontosan tudta, hogyan nyúljon hozzá az anyaghoz. Az Erkel Ferenc és Bartók-, Pásztory-díjas Bella Máté társszerzőként Jancsó Gábort (Blahalouisana) és Furák Pétert (Follow the Flow) kérte fel maga mellé, a dalszövegeket Hujber Szabolcs, Artisjus-díjas dalszövegíró jegyzi. Bella Máté zenei producer szerint “A darab zenei világa egyfajta “Gen Z koktél”, melyben a mai pop-rock és alternatív rock friss hangzása és az újhullámos magyar rap tökéletesen megfér egymás mellett.  A szabadakarat>>>> tehát a legfiatalabb generáció zenei nyelvén meséli el Petőfi Sándor és Szendrey Júlia történetét, mégis generációkon túlmutatva mindenkihez szól és kísérletet tesz arra, hogy új arculatával kiterjessze a magyar zenés színház műfaji kereteit”.

 „A közismert énekesek színpadi jelenléte, a koncertszerű előadásmód kiragadja a sztorit a hagyományos színházi előadások, musicalek konvencióiból. A fizikai színház kifejező eszközeinek segítségével egy olyan színpadi szövetet hoz létre, amiben ugyan fellelhető az átélhető emberi történet, de a jelenetek ritmusa sokkal közelebb áll a mai fiatal generáció vizuális kultúrájához, az Insta- és Tik-Tok videók tempójához és látványvilágához” – mondja Almási-Tóth.

A koncertszínház térben és időben is szabadon mozog. A három idősíkon, különböző helyszíneken játszódó cselekmény (1849 júniusától 1850 nyaráig, 1839-1841-ig és 1848 júliusától 1849 júniusáig) legfőképp arra keresi a választ, ki vagy kik felelősek azért, hogy a lánglelkű, de gyenge fizikumú költőt újra meg újra a csatatéren találjuk. A darab dramaturgja Szokolai Brigitta, a díszlet és látvány Rajcsányi Balázs, Bass Awards silver és bronze díjas díszlettervező munkája, a jelmeztervező Kiss Márk, aki 2022-ben az „év Stylistja” volt. A darab koreográfusa pedig a Harangozó Gyula-díjas koreográfus, táncművész, Kulcsár Noémi.

A csak néhány napra tervezett „pop-up produkció” hivatalos bemutatója 21-én és 22-én volt a fővárosi Erkel Színházban. A siker, a közel hatezer néző vastapsa azt jelzi, Hamarosan kiderül képesek vagyunk tényleg magunkénak tekinteni a kétévszázad távolából is kortársként közénk érkező Szendrey Júliát és azt a Petőfit, aki ünnepelt sztár, de az önkifejezés mellett legalább annyira önkereső huszonéves, mint bármelyik mai fiatal.