Nagyszabású bemutató: Lutter Imre új kötete

A Zalán Tibor lektorálásában megjelenő könyv minden eddiginél mélyebben mutatja meg a szerző világképét, emberről és társadalomról gondolt attribútumait, a szerelem, a család, a gyermekkor és az elmúlás kötelékeit. A kötet az Athenaeum kiadó gondozásában lát napvilágot, akárcsak a Ha szeretsz… című verses interjúkötet korábban.

A könyvbemutató szórakoztató esztrádműsor keretében zajlik a Budapesti Operettszínház Kálmán Imre Teátrumában, az egykori Moulin Rouge misztikus falai között, 2024. december 3-án, kedden este 6 órától. A zenés versesten fellép Király Linda, Kálid Artúr, Zalán Tibor és Lutter Imre, a kötet ajánlói közül jelen lesz Koltai Róbert és a recenziók egyikét készítő Wiegmann Alfréd is. Az előadás műsorvezetője: Szily Nóra, jegyek már kaphatók: https://www.tixa.hu/test-es-tudat-20241203

“Ha valaki nem bírja tovább a csendet,

vagy épp a káoszban szeretne rendet,

de látja, hogy békét nem teremthet,

ne csodálkozz, ha megír egy verset.”

írja a kötetet olvasva Bródy János, aki mellett Koltai Róbert, Király Linda és a magyar származású holokauszt-túlélő, Lily Ebert mondatai olvashatók az ajánlások között. Az Auschwitz-birkenaui haláltáborba vezető utat megörökítő, Lily Ebertnek ajánlott Lutter Imre-vers végső formájában ebben a kötetben kapott helyet, amelyről a világszerte ismertté vált asszony ezt monda: “Hogy hogyan tudta ezt így kifejezni, azt nem is értem. Én próbáltam írni hetekig, hónapokig, nem sikerült nekem. Nem éreztem, hogy vissza tudom adni a negyedét is ennek az érzésnek. Hogy mit éreztünk valójában… Ezt kéne mindenütt tanítani, semmi mást.” A könyv borítóján a nemzetközileg elismert Győrfi András festőművész festménye a test és tudat kapcsolatát ábrázolja, a kötet három fejezetét is (Test/tudat, Tudat alatt, Lélektől végletig) Győrfi illusztrálta.

Lutter Imre Bánffy- és Radnóti-díjas művész, akit sokan, sokféleképp ismernek – a tévéképernyőről, versmondásairól, tömegeket vonzó kulturális megmozdulásairól –, szerzőként, szerkesztőként több tucat könyvet jegyez, saját verseinek ez a második gyűjteménye. Más, mint az előző, a Jelenlét, mégis egyfajta folyatása annak. Az emberi érzések, a fizikai és a szellemi jóllét együttállása, vagy épp feloldhatatlannak tűnő ellentmondása mozgatja írásait. Innen a cím, s innen a belső fejezetek tagolása. „Ha az Olvasó úgy dönt, hogy szembenéz magával és a világgal, akkor itt az idő és lehetőség elmélyedni a versekben. Mert akár a teljes kötetben, akár versenként is, belátható közelségbe kerül az univerzum, és beláthatatlan távolságba a vágy. Vagy épp fordítva. Test és tudat. És e két szó között ott az élet, a szerelem, a gondolat, a felismerések, a kárhozat és a felelősség. Mindeközben csak egy valami biztos: >A dolgok változnak. A vers örök.<“ – írja az Athenaeum a könyvről ás szerzőjéről.

Zalán Tibor szerint „Lutter megengedi magának, hogy „alkalmi költő” legyen, abban az értelemben, hogy akkor ír, arról és úgy, ahogy a pillanatnyi megszólítottsága megkívánja. Folytatja a már korábban elkezdett kísérletét: egyik oldalon a mindennapok forgácsait hogyan lehet költészetté alakítani, másik oldalon, a költészet klasszikus témáit és megszólalási formáit hogyan lehet a huszonegyedik század elvárásaihoz frissíteni. Szerencsés kézzel és szívvel megújítja a mára lassan már feledésbe merülő családi költészetet. De ő kerüli az idillt, és a test és kapcsolat öregedéséről és törődéséről is mer mesélni; a szerelem elmúlása utáni második szerelmet Radnóti-szerű finomsággal és pontossággal kezeli és ábrázolja – lélektől végletekig. Ez feltétlenül poétikai nóvum a huszonegyedik század első negyedében! Ahogy a házastársi zsörtölődés is új elem a magyar költészetben – az együttélés lehetetlenségének a dilemmája és feloldhatatlansága.”

Wiegmann Alfréd kiemeli: „szájára csak úgy tolulnak, tódulnak a szavak, szinte kiáltoznak, hogy hahó, itt vagyunk („dalló szájú boldogok”), megmutatunk téged és világodat, megmutatjuk az olvasó világát, újra értelmezzük, elszörnyülködünk és elámulunk és… emlékeztetünk a szeretetre, és a hűségre, és megkeressük a szerelem eufóriáját.”

A december 3-i nagyszabású könyvbemutató előadáson Kálid Artúr és Lutter Imre közösen tolmácsolják a verseket, Király Linda pedig az elhangzó szövegekre reflektálva énekel. A kulisszákról Szily Nóra lebbenti fel a fátylat, miközben Zalán Tibor József Attila-díjas költő, mint a könyv lektora beszél költői párhuzamokról, Wiegmann Alfréd pedig értékel. Az esemény közösségi oldala itt található: https://fb.me/e/2owvQc6mw

Részlet a kötetből:

Harmónia

Elállt az eső, s én boldog vagyok
Felhőtlen kacagnak a csillagok
Rád dereng az égről a holdvilág
Árnyéka illatos orgonaág

Mindketten tudjuk, az ősz közeleg
S behúzódnak lassan az emberek
Újra kopogtat a hűvös eső
Testünkből elszáll a régi erő

Pléden egy szentjánosbogár dereng
Foltos kottánk hangjegye néma csend
Csak fogom a kezed, és hallgatok
Belőlünk születnek a dallamok