Móra F. szerelmi tízparancsolata

Móra Ferenc eddig még sosem publikált szerelmi tízparancsolatát posztolta Facebook-oldalán Nyáry Krisztián. A tíz pontot az író 54 évesen írta utolsó szerelmének, a 31 éves Kalmár Ilonának, vagyis Kicának, Nyáryhoz a nő egyik rokonától került.

Móra és Kica 1932 nyarán, egy esős nyári napon találkoztak először Balatonföldváron. Kapcsolatuk másfél évig, az író haláláig tartott, ám az író felesége, Walleshausen Ilona, és Kica közelgő házassága, majd később férje Horváth István miatt titkolniuk kellett. Az eredeti dokumentum itt található.

Nyáry szerint:

• Móra szövegezte
• ekkor már egy éve tartott a viszonyuk
• Tit= róla mintázta az Aranykoporsó Titanilláját
• alapvetően titokban találkoztak,
• hivatalosan is összejártak (Móra családi barátként látogatta a fiatalasszonyt és férjét)
• Móra elől ekkor még az orvosai eltitkolták, hogy rákja van.

10 parancsolat

1. Ne legyen neked más urad és parancsolód, mint a te kis Tited, aki szelíd és könnyes, forró és szomorú, adó és elvevő.

2. Saját kezeddel tépd ki a szemedet, nem ha megkívánna más asszonyt, csakis ha megakadna rajta.

3. Megemlékezzél róla, ha virágot látsz, hogy ő csak teneked nyílik igazán és ha pillét, hogy ő soha nem száll el a te tenyeredről

4. Kárhozz el, ha elfelejtenél, hogy pénteket szentelj.

5. Ne nézz rá soha anélkül, hogy ne kívánd meg a sarkától a feje búbjáig és hogy ne lásd a szívében a meg nem

mutogatott könnyeket.

6. Úgy szorítsd magadhoz, hogy elálljon bele a lélegzete és a te szádból szívjon új lelket, de arra vigyázz, hogy se karod, se lábad szorítása ne hagyjon rajta tengerész-kék pettyeket.

7. Mellecskéit lásd meg a ruhán keresztül is és borzongasd életre a szemed[et], de amikor neked adja őket csak a nyelved he[…?]

8. Ha szemed rád nyílik amikor mint a ház úrnője jön át a másik szobából, azért a percért áldd me[g] ne csak az ő halottait, hanem azokat is akik tég[ed] létrehoztak.

9. Egy szem lencséért gondolkodás nélkül add oda lelked üdvét.

10. Ne halj meg addig, míg őt is sikoltani nem h[allod], egyszer a kéjtől, ami téged meghalaszt.

1933. V. 21.

Móra Ferenc szegényparaszt családból származott, atyja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd mester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de csupán egy évig tanított mint segédtanár a Vas vármegyei Felsőlövőn.

Innen még a század elején mint a Szegedi Napló munkatársa került Szegedre. A lapnak 1913-1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amely nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. 1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa, emellett a régészetre is szakosodott, ásatásokat végzett, 1908-ban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot is elvégezte. Tömörkény István 1917-ben bekövetkezett halála után a múzeum igazgatója.

Komoly értéket jelentenek az Alföldön és főleg a Szeged körüli őskori településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jellegű tanulmányai: A kunágotai sírok (Régészeti tanulmány. Szeged, 1926). Hírlapi cikkei, gondosan szerkesztett és tökéletes stilisztikai bravúrral felépített tárcái a szegedi Délmagyarország hasábjain jelentek meg. 1922-től a Világ c. liberális napilap munkatársa, majd annak megszűnése után a Magyar Hírlapban jelentek meg tárcái, az utóbbinak haláláig főmunkatársa volt.

Pályáját versírással kezdte (Az aranyszőrű bárány, elbeszélő költemény, Szeged, 1902; Szegénysoron, Szeged, 1905), később is írogatott verseket (Könnyes könyv, Budapest, 1920). Elbeszéléseiben és regényeiben a parasztság kiszolgáltatottságának egyik legérzékenyebb ábrázolója. Szépprózáját kitűnő mesélőkészség, higgadt humor és az élőbeszédhez közelálló világos magyaros stílus jellemzi. Mint publicista játékosan, ironikus irányban is bátran bírálta a Horthy-korszak társadalmi igazságtalanságait és visszásságait. Ennek adott hangot a Hannibál feltámasztása c. regényében, amely az író életében önállóan nem jelenhetett meg, csak 1955-ben adták ki Szegeden – azonban több mint 200, nem az író szándékai szerinti változtatással (cenzúra) – 1956-ban pedig Hannibál tanár úr címmel filmre vitték.

1905-ben ismerkedett meg Szegeden Pósa Lajossal, aki az ifjúsági irodalom felé fordította érdeklődését. 1905-től Az Én Újságom c. gyermeklapba írt, 1922-ig több mint ezer írása jelent itt meg. Ifjúsági művei, amelyeknek ihlető anyagát gyermekkori élményei szolgáltatták a m. ifjúsági irodalom klasszikusává tették. Meleg barátság fűzte Juhász Gyulához. Művei több idegen nyelven is olvashatók.

(forrás: könyves blog, wikipedia)