MEMENTO: Holokauszt hangoskönyv

Február 5-én 17:00 órától az Izraeli Kulturális Intézetben mutatja be az Északkelet-magyarországi Regionális Versmondó Egyesület a Memento – túl a gyászon című dupla korongos holokauszt-hangoskönyvét.

A Turczi István Prima Primissima-, József Attila-díjas költő által szerkesztett hanganyagon Bálint András, Galkó Balázs, Gubás Gabi, Lutter Imre és Schneider Zoltán színművészek adják elő a zsidó sors és a Holokauszt magyar vonatkozású költészeti remekeit, valamint Turczi István holokauszt témájú verseit. Zongorán közreműködik a hangoskönyv zeneszerzője, Jávori Ferenc ‘Fegya’, a Budapest Klezmer Band vezetője. A felvételek a Klubrádióban készültek a Holokauszt Emlékév részeként. A lemez létrejöttét a Miniszterelnökség támogatta, az ősbemutatót novemberben a 15. Kaleidoszkóp VersFesztiválon tartották Sopronban.

A hangoskönyv megvásárolható a vers.hu webáruházában is!

Turczi István előszava:

Lehetséges emlékezet nélkül élni, sőt boldogan élni, mondja Nietsche, az azonban teljességgel lehetetlen, hogy felejtés nélkül éljünk. Márpedig felejtenivalója bőven van a magyarságnak, sőt az egész európai kultúrkörnek. De mi a felejtéssel is úgy vagyunk, mint a vigadással, hogy ti. búsulva vigadunk és emlékezve felejtünk. Mohács, Világos, Arad, Auschwitz, Trianon, november 4. – ezek mind emblematikus események, és azzal, hogy az emlékezés 89 után intézményesült, a múlthoz való viszony a magyar demokratikus átmenet egyik kulcskérdésévé vált, és az ma is, 25 év múltán.

Lassan végetért a Holokauszt Emlékév. Finoman szólva is feszültségekkel és ellentmondásokkal teli volt ez az időszak, de ennek elemzése és értékelés a politikusok és történészek dolga. Mit tehet a létezés-szakmában érdekelt író, költő? Például azt, hogy a maga eszközeivel és érzékenységével emlékeztet másokat, emlékezteti kortársait, Önöket arra, hogy azért álljunk meg egy pillanatra, mert túl a szégyenen és gyászon, igenis van mire büszkének lennünk. Mert a klasszikus és 20. századi modern magyar költők legjava, a nemzet lelkiismeretei, a maguk idejében mind szót emeltek a magyar zsidóság érdekében. Nem tudtak és nem akartak szó nélkül elmenni a hazai zsidókérdés, majd a holokauszt tragédiája mellett. Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Kosztolányi Dezső, Kassák Lajos, József Attila, Illyés Gyula, Radnóti Miklós, Vas István és Nemes Nagy Ágnes, a magyar líra mindenkori élvonala származástól és hovatartozástól függetlenül nagyszerű művek egész sorával bizonyította, hogy a zsidóság sorsának megéneklése önnön méltóságának, toleranciájának, történelmi időn átívelő humanizmusának, és – mondjuk ki – hitelességének talán a legfontosabb záloga.

Az én dolgom csupan annyi volt, hogy egybegyűjtsem és kévébe kössem ezeket a műveket, kiegészítve a zsidó származású, vagy magukat magyar zsidóként megvalló költők, mint Somlyó Zoltán, Füst Milán, Sárközi György, Zelk Zoltán, Hajnal Anna, Mezei András, Székely Magda, legjobb alkotásaival.

Csak remélni tudom, hogy két részes hangoskönyvünk első nagy összeállítása az idők során ugyanúgy beépül a magyarság emlékezetkincsébe, mint a felsorolt költők legtöbb nagy verse. A második korongról  nem szeretnék külön szólni, egyrészt az érintettség okán, másrészt azért, mert épeszű alkotónak idő és távolság jell ahhoz, hogy saját dolgait a kellő fénytörésben szemlélje.

Tisztem viszont, hogy megköszönjem a hangoskönyvben közreműködő művésztársak munkáját. Bálint András, Galkó Balázs, Gubás Gabi, Lutter Imre és Schneider Zoltán olvasták-mondták a verseinket, Jávori Fegya álmodott köréjük szomorú-szép dallamot. Köszönöm nekik, hogy együtt dolgozhattunk.

Azt szokták mondani, hogy lélekben Önökkel vagyok. Ha a léleknek teste van, akkor teljes valómban. Mindenesetre a teljes valómmal kívánok tartalmas szórakozást mindannyióknak az ősbemutató alkalmából.

Turczi István – József Attila-díjas költő