Megválasztották a Versmondók új elnökségét

Egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül választotta meg Lutter Imre elnököt és az új elnökséget a Magyar Versmondók Egyesülete küldöttközgyűlése.

Kiss László alapító-elnök 2019 decemberében hunyt el, akinek emlékét és küldetését szem előtt tartva folytatja a munkát a megújult elnökség. Az ügyvezető elnöki tisztség megszűnt, és a régi elnökség felerészben kicserélődött. A testület elfogadta Lutter Imre következő öt évre vonatkozó stratégiáját is.

Az egyesület új vezetésébe olyan művészek, szakemberek kerültek be, akik régebb óta segítik a szakmai munkát. A Magyar Versmondók Egyesületének új alelnöke Bakos-Kiss Gábor Jászai Mari-díjas színművész, a Nemzeti Színház tagja és Takács Bence Kazinczy-érmes televíziós műsorvezető, MMA-ösztöndíjas előadóművész. Az újra megválasztott alelnökök: Pataki András Jászai Mari-díjas rendező, a Soproni Petőfi Színház igazgatója, Szennik Éva „Ki viszi át a Szerelmet” díjjal kitüntetett televíziós szakember, Turczi István Prima Primissima díjas költő, író, műfordító, Wiegmann Alfréd Radnóti-díjas rendező. Felügyelőbizottsági tagként folytatja munkáját Korompai Gábor rendezvényszervező, Sramó Gábor rendező, a Bóbita Bábszínház igazgatója és Weibl Anita gazdasági szakember.

Lutter Imre elnök, Radnóti-, Wlassics- és Bánffy-díjas előadóművész, producer a magyar kultúra legitim képviseletét, a versek hétköznapi szerepének erősítését, a magyar nyelv gazdagságának fönntartását, innovatív műfajok, a versmondás, a versszínház,a  verszene és a versfilmes művészeti ágak kreatív gondozását, fórumainak megteremtését, képviselőinek és az új nemzedéknek a tehetséggondozását jelölte meg az egyesület elsődleges céljaként. Néhány hónapon belül az egyesület minden weboldala megújul, korszerűbb lesz. A következő években folytatják a Nemzeti Színházzal közösen szervezett Nemzeti VERSenyt, a több ezer általános iskolás részvételével zajló „Regösök húrján” vers-és prózamondó versenyt, a NépmesePontok meseszínházi és verszenei szakmai programjait Nyíregyházán, Miskolcon, Kiskunfélegyházán, Tatabányán, Dunaújvárosban, Sopronban és Keszthelyen. 2021-ben jubilál a húszéves Kaleidoszkóp VersFesztivál, amely új helyszínt keresett magának, egyre nagyobb volumenben valósul meg a társszervezőként vitt Bujtor István Filmfesztivál, a Latinovits Találkozó, a Radnóti, a József Attila és a Szabó Lőrinc verseny. Még idén elindítja az egyesület a Ratkó József és a Vörösmarty Mihály versenyt, és jön a döntője a Táltos Világ népmese- és balladamondó, valamint a Fehérlófia – magyar képmesék című videó versenynek. Két új népmese könyvet is közreadnak a Versmondók Könyvtára sorozat részeként: a Könyvfesztiválon mutatják be a Népmesék szóban, írásban, képben című vaskos, hiánypótló tanulmánykötetet, és hamarosan megjelentetik Andrásfalvy Bertalan múlt század derekán rögzített és máig kiadatlan népmesegyűjteményét, hangzó melléklettel.

Az új elnökség átszervezte a Versmondó című, közel három évtizedes múlttal rendelkező szakmai folyóiratot és önálló szerkesztőséget állított fel. A lap ezentúl is negyedévente jelentkezik új lapszámmal, amelynek főszerkesztője Lutter Imre, lapszerkesztője Takács Bence, olvasószerkesztő-korrektorként Pecznyik Ibolya, versszerkesztőként Turczi István, tördelőként Takács Tamás, webszerkesztőként Papp Kornél működik közre. Állandó újságíróként Alapi-Tóth Zoltán, Dörömbözi János, L. Simon László, Udvarhelyi András, Szász-Kolumbán Olga, Tóth Gábor és Wiegmann Alfréd ír majd a lapba, de minden számban olvashatók vendégszerzők írásai is. Ebben a felállásban elsőként a Kiss László-emlékszám jelent meg.

A Magyar Versmondók Egyesülete az egyik legrégebbi, még a rendszerváltáskor létrejött társadalmi szervezet, amely a vers reneszánszát segíti. Az egyesület alapító elnökeként Kiss László, Radnóti-, Csokonai- és Bessenyei-díjjal kitüntetett közművelődési és kulturális szakember, társaival, számos versmondó versenyt, konferenciát, műhelyt, tábort indított el, amelyek ma is nagy sikernek örvendenek. Az egyesület azonban ennél jóval szélesebb körű és hatókörű munkát végez: működésével, művészeti, oktatási, nevelési és kulturális projektjeivel hozzájárul a művészi attitűd fejlesztéséhez, a kulturális identitás kialakításához és erősítéséhez. Segít a színház és a költészet nyelvén megmutatni, megértetni, megfogalmazni, újrafogalmazni az élettörténeteket, társadalmi kérdéseket, lelki és szellemi folyamatokat. Számos oktatási intézmény tanulóját fejleszti tanórán kívüli foglalkozásokkal és a felnőttképzésben is részt vesz. Hagyományőrző tevékenysége körében fejleszti a népmeséhez, szóbeli meséléshez kapcsolódó hagyományokat és segít hét NépmesePont szakmai működésében. Tematikus versoldalakat működtet, köteteket ad ki, és az Első Magyar Versszínház révén érvényes színházi alkotásokkal, pódiumi estekkel és koncertekkel próbálja közelebb hozni a költészetet a mindennapok lendületéhez.