Meghalt Esterházy Péter

A család és a Magvető Kiadó mély fájdalommal tudatja, hogy 2016. július 14-én a délutáni órákban Esterházy Péter elhunyt – olvasható a család és Nyáry Krisztián közleményében.

A 66 évesen elhunyt Kossuth-díjas írót a Magvető Kiadó saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek. Az író hasnyálmirigyrákban szenvedett.

Esterházy Péter 1950. április 14-én született Budapesten, Esterházy Mátyás és Mányoki Magdolna első gyermekeként. Apai ágon a híres Esterházy család grófi ágából származott, nagyanyja, Károlyi Margit pedig még az Esterházyaknál is ősibb magyar főnemesi család, a Károlyiak sarjaként egészen a tizennegyedik századig vissza tudta vezetni a családfáját. Péter alig egyévesen már meg is kapta élete első hivatalos végzését: kitelepítették Hortra.  A család végül csak 1957-ben költözhetett vissza Budapestre.

Fotó: Mohai Balázs/MTI

A Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagját a magyar posztmodern irodalom egyik legjelentősebb alakjaként értékeli a szakma. Az eredetileg matematikusként végzett Esterházy 1978 óta foglalkozott írással, munkásságára nagy hatással volt a német kultúra. Iskoláit a fővárosban végezte el, az egyetem után néhány évig egy számítástechnikai intézetben dolgozott, majd 1978-tól szabadfoglalkozású író lett. Belföldön és külföldön is számos rangos irodalmi díjban részesült, regényeit és elbeszéléseit több mint húsz nyelvre fordították le.

Esterházy Péter könyvben írt a betegségéről / Fotó: RAS-Archívum

2015-ben májáttétes hasnyálmirigyrákot diagnosztizáltak az írónál, aki ekkor elhatározta, hogy naplószerűen lejegyzi majd, mi történik vele. Május 24-én kezdte megírni a történetét, amelyből végül egy könyv jelent meg a múlt hónapban. A regényben egészen a kezdeti fájdalomérzettől a Kékgolyó utcai onkológiai vizsgálat előtt való izguláson át a rövid ideig tartó gyógyulásig követhetjük az író mindennapjait.

Esterházy betegsége egyébként tavaly októberben derült ki a nyilvánosság számára, amikor is napvilágra került egy göteborgi könyvvásárra küldött levél.

Nemesi családból származott

A történelmi szerepet betöltő Esterházy család fraknói grófi alágának leszármazottja Budapesten született 1950. április 14-én. Nagyapja, Esterházy Móric 1917-ben rövid ideig miniszterelnök volt, édesapja, Esterházy Mátyás fordítóként dolgozott. Az író születése után nem sokkal a családot Hortra telepítették ki. Az 1956-os forradalom után Esterházyt bántó megkülönböztetésekkel illeték az osztályharc miatt az általános iskolában, ám a gimnáziumban csak egyetlen problémával kellett szembesülnie egyik ironikus megjegyzése szerint: “Az egyetlen dolog, amit hiányoltam a gimnáziumban, hogy nem voltak lányok.”

Első sikerét 1979-ben érte el a Kossuth-díjas író / Fotó: Youtube

1979: Az első siker

Első nagy sikerét az 1979-ben megjelent Termelési-regény című művével aratta. A szocreál termelési regény paródiája az önmegértést-önértelmezést boncolgató elbeszélésmód egyik alapszövegévé vált újabb prózairodalmunkban.

A nyolcvanas évek elejétől évente jelentek meg kisregényei – Függő, Ki szavatol a lady biztonságáért?, Fuharosok, Kis Magyar Pornográfia, Daisy, A szív segédigéi -, amelyek folyóiratokban megjelent szövegekkel kiegészítve, Bevezetés a szépirodalomba címmel egy könyvvé rendeződtek. 1987-ben Csokonai Lili álnéven írt Tizenhét hattyúk című regénye keltett nagy feltűnést, amelynek főhőse 17. századi nyelven adta elő napjainkban játszódó szerelmi történetét.

Későbbi “nő-tárgyú” könyvei (Hrabal könyve, Egy nő) arról tanúskodnak, hogy Esterházy hihetetlen beleérzéssel térképezi fel és tárja olvasói elé a nőiség lényegét, finom árnyalatait.

Futballkönyvei (Utazás a tizenhatos mélyére, Semmi művészet) is nagy népszerűségnek örvendenek, utóbbit 2009-ben az év legjobb futballkönyvének választotta a Német Futballkultúra Akadémia. 2010-ben jelent meg Esti című kötete, amelyben Kosztolányi Dezső Esti Kornél-novelláit írta tovább “esterházyul”.

Esterházy drámaíróként is jelentőset alkotott: a Rubens és a nemeuklideszi asszonyok, a Harminchárom változat Haydn-koponyára és az Én vagyok a Te című darabjait színpadon is játszották. 2015-ben a Mercedes Benz című történelmi revüjével nyílt meg Budapesten a Tesla Teátrum, műveiből pedig több film is készült: Idő van, Tiszta Amerika, Anna filmje, Érzékek iskolája.

A Harmonia caelestis egyik legismertebb műve. Legeza Ilona írja: “Nemcsak vérbeli Esterházy-alkotás, nemcsak vaskos regény, de valóban igazi nagyepika is, persze nem éppen hagyományos módon. Mintha első igazán érett művéhez, a Termelési regényhez (egyúttal népszerűsége mindmáig kiapadhatatlan forrásához) kapcsolt volna vissza a szerző az új munkájával, persze tetemesen bővítve, valóban egyetemessé téve az abban megpendített motívumok egész sorát. Ez a regény is két részből áll, egy Számozott mondatokat tartalmazóból és Egy Esterházy család vallomásai című, ugyancsak számozott részekből álló könyvből. A két rész – persze a számok sajátos kezelésének megtanulása után – “rímel” egymásra, az egyik a másikat értelmezi, ám mégis úgy, hogy az elsőben inkább objektív epika található, a másodikban szubjektív családtörténet, persze nem ilyen merev elosztásban, hisz a téma ugyanaz: az apáról szól a teljes regény, de persze nemcsak az író édesapjáról, hanem annak legendáriumáról is, és persze a család minden apjáról, vagyis felmenőjéről (el egészen az apasággal nem vádolható, az egri Líceumot építtető Esterházy érsekig), a nagy Esterházyak fényes (és kevésbé fényes) férfialakjaiig, akiket az író rendre apának nevez és persze alakjaikat össze-összemossa, kedves, örömmel bogozható-bogozódó gubancokat teremtve. Az apa és az apák hosszú sora persze egyúttal a magyar történelmet is jelenti, a családtörténet átmegy nemzettörténetbe, hogy azután visszaválthasson és egész a mű végéig oszcilláljon a kettő között. A közvetlen apa és az Esterházy gyerekek kitelepítésének képei, a Rákosi-korszak egész szörnyű (és sokszor szörnyen humoros) valósága egybemontírozódik a magyar múlt hatalmas, de mindig intim képeivel, jeleneteivel, a bohém, sokat ivó-nőző apa hatalmasra nőtt (nem növesztett, hanem szervesen alakult) figurája egy hatalmas történeti család metonimájává válik, megint csak bűvöletes oszcillációt hozva létre. Igen jelentős alkotás a Harmónia caelestis – az újabb magyar irodalom kiemelkedő műve.”

A Népszabadság és a 2000 így írt a Harmonia Caelestisről: “Nem a családregény vége, hanem a végén egy családregény. A családi misztériumok motívumaiból, amelyek a Fancsikó-novellákban, a Termelési regényben, majd az Egy nehéz nap éjszakájában, A szív segédigéiben s tovább töredékesen utaltak egymásra, most összefoglaló konstrukció készült. Az Esterházy-életműben járatos olvasók persze sejthetik, hogy amikor misztériumról és hangsúlyozottan nem önéletrajzi jellegről beszélünk, akkor a Harmonia caelestistől nem azt várjuk, hogy egészen elmondjon egy több évszázados históriát (mellesleg elmondja). Az új regény nem kevésbé töredékekből épül, mint a korábbiak, s azok semmivel sem kevésbé egészek, ám a Harmonia… Esterházy eddigi legnagyobb fesztávú kompozíciója, nagy ívű barokk munka.”

Esterházy először tavaly ősszel, a göteborgi könyvvásár kapcsán beszélt betegségéről a nagyközönségnek, amikor nyílt levélben kért elnézést távolmaradása miatt.

(forrás: Blikk, MTI, Index)