Hírek
Laikusokhoz szólt a Halotti beszéd
A magyar nyelvű prédikáció-irodalom egyetlen olyan emléke, melyet többé-kevésbé abban a formában jegyeztek le, ahogy elhangzott – már ha nem papok voltak a hallgatóságban. A törékeny kódex online olvasható.
Az Országos Széchényi Könyvtár a legnagyobb magyar közgyűjteményként ritkán látható és sokszor első látásra meglepő kincsek egész sorát őrzi. Ezekből válogatva mutat be minden hónapban egy-egy olyan ereklyét, kuriózumot, amelyeket eddig ritkán, vagy egyáltalán nem láthatott a magyar közönség.
A nemzeti könyvtár egyik legféltettebben őrzött kincse is az elmúláshoz és az emlékezethez kapcsolódik. A Halotti beszéd és könyörgés több mint kétszáz éve gazdagítja az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményét.
Az 1292 és 1295 között lejegyzett 32 sornyi temetési beszéd a legkorábbi összefüggő magyar nyelvű írott szöveg.
Nemcsak nyelvtörténeti, hanem stilisztikai és műfajtörténeti szempontból is különleges jelentőségű dokumentum.
A Halotti beszéd és könyörgés egyik legfontosabb korai szertartáskönyvünkben, a Pray-kódexben maradt fenn, a temetési szertartás függelékében, egy hozzá hasonló latin nyelvű temetési beszéddel együtt. A két beszéd különböző hallgatóság számára készült,
ha a gyászolók laikusok voltak, a magyar szöveget, ha latinul tudó klerikusok vagy szerzetesek, a latin szöveget mondta el a pap.
A Halotti beszéd a magyar nyelvű prédikáció-irodalom egyetlen olyan emléke, melyet többé-kevésbé abban a formában jegyeztek le, ahogy elhangzott, illetve úgy olvasták fel (mondták el), amint rögzítették.
Halotti beszéd és könyörgés (Fotó/Forrás: OSZK)
A Pray-kódex egy bencés kolostorban, Boldván vagy Jánosiban készült. Pozsonyig tartó vándorútján, a 12. század végén és a 13. század első évtizedeiben több bejegyzés került a kötetbe. A kézirat 1241-től Pozsonyban volt, ahol Kálmán-kori zsinati határozatokat kötöttek az elejére. A pozsonyi káptalan 1813-ban adományozta a Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtárának.
Toldy Ferenc irodalomtörténész Pray György jezsuita történészről nevezte el a kódexet. Pray adott ugyanis elsőként hírt 1770-ben a Halotti beszédről, amikor a Ráskai Lea-féle magyar nyelvű Margit-legenda első kiadásában hét sornyi részletet közölt belőle, hogy érzékeltesse, mennyit fejlődött a nyelv két évszázad alatt.
A kódex rendkívül érzékeny, őrzése különleges körülmények biztosítását kívánja meg, ezért az Országos Széchényi Könyvtár digitalizálta és online elérhetővé tette a híres nyelvemléket.
Forrás: fidelio.hu
