Kiállítás a 60 éves színészházban

Hatvan éve nyílt meg az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI), valamint a Bajor Gizi Színészmúzeum, ebből az alkalomból kiállítás nyílt pénteken Budapesten. A tárlat megnyitóján L. Simon László kultúráért felelős államtitkár kiemelte: a 60. születésnapját ünneplő intézménynek olyan összetett, sokirányú szakmai munkája van, amely méltán emeli az állami közgyűjtemények legjobbjai közé.

“Az intézmény önállóságát, szakmai munkáját a jövőben is meg akarjuk őrizni és támogatni akarjuk” – mondta az államtitkár, hangsúlyozva, hogy ennek az intézménynek az önállósága stratégiai kérdés.

Ács Piroska, az OSZMI igazgatója arról beszélt, hogy a jubileum alkalmat ad szakmai számvetésre, ugyanakkor ez a megmutatkozás ideje is. 

A kiállításon “a színház okos, látványos, szórakoztató világát idézik meg három lakószobányi területen” – mondta. A tárlathoz nemzetközi konferencia is kapcsolódik: az OSZMI szorosan együttműködik a közép-európai régió társintézményeivel, ennek újabb állomása a szombati találkozó. A jubiláló intézményt Molnár Piroska, a nemzet színésze és P. Müller Péter, az MTA Színház- és Filmtudományi Állandó Bizottságának elnöke, az OSZMI volt igazgatója is köszöntötte.
 
P. Müller Péter felidézte, hogy a színészmúzeum Bajor Gizi halálának évfordulóján, 1952. február 12-én nyitotta meg kapuit, a színházi intézet pedig november 2-án létesült. A születésnapi tárlatról szólva elmondta: az első teremben a színházi intézet kicsinyített változata látható, az, hogy milyen gyűjtési munka folyik, amikor egy színházi előadásból az utókornak megpróbálnak valamit megőrizni.

A másik két teremben Madách Imre Az ember tragédiájának, G. B. Shaw Szent Johannájának és Kacsóh Pongrác János vitézének magyarországi, színháztörténeti jelentőségű előadásait mutatják be. 

A kiállítás megnyitóján a múzeum vendégkönyvéből, a látogatók beírásaiból Bánfalvi Eszter és Almási Sándor olvasott fel összeállítást, majd az évforduló alkalmából a gyűjteménynek ajándékozott jelmezeket, tárgyakat mutatta be Őze Áron, a Magyar Színház igazgatója. A teátrumtól került a gyűjteménybe például Tolnay Klári, Sinkovits Imre, Kállai Ferenc és Szakácsi Sándor egykori jelmeze is. A 60. születésnaphoz a pozsonyi színházi intézet igazgatója is gratulált az ünnepségen. A jubileumi tárlat március 31-ig tekinthető meg.

A Bajor Gizi Színészmúzeum számos európai- angol, finn, francia –  múzeumhoz hasonlóan, ám Magyarországon egyedülálló intézményként mégis a múlttá vált értékes színházi jelen kiemelkedő eseményeit, személyiségeit törekszik dokumentálni, bemutatni a jövő számára, hidat alkotva ezzel a természete szerint múlékony színház múltja, jelene és jövője között.

A Bajor Gizi Színészmúzeum kiállítási anyaga közel kétszáz év magyar színjátszásának meghatározó szereplőit és fordulatait öleli fel, az 1820-as évek vándorszínészetétől napjainkig. Ahhoz, hogy a Múzeum valóban híd legyen a színházművészet számára, mely jelenét múltjával és jövőjével köti össze, a lenyűgöző bőségű források közül azokat a tárgyakat, dokumentumokat mutatja be, melyek összefüggéseik révén élettörténeteket, (színházi) világokat tárnak fel.

Meghatározza a neobarokk, XX. század eleji villa, Bajor Gizi egykori otthona, és a hozzá tartozó hatalmas parkos kert sajátos atmoszférája a Múzeum egyedi hangulatát. A városból kiemelkedő és mégis abba szervesen illeszkedő épület lehetővé teszi az elmélyült tájékozódást és a felszabadult kikapcsolódást.

Országos jelentőségű eseményként Gobbi Hilda kezdeményezésére 1952. február 12.-én, Bajor Gizi halálának első évfordulóján megnyílt a Múzeum Bajor Gizi és férje, Germán Tibor egykori villájában. A Bajor Gizi hagyatékából és emlékszobájából kifejlődő Múzeumba az alapító a névadó mellé Jászai Marit és Márkus Emíliát emelte ki a magyar színháztörténetből, saját emlékszobákkal. Gobbi Hilda 1990-ben kapott emlékszobát. A Múzeum szakmai felügyeletét és kezelését 1953 óta az (1952. november 2.-án megalakult) Országos Színháztörténeti Múzeum látja el, mely 1991-ben került a fenntartó minisztériumban a közgyűjtemények közé, Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) néven. Rendezésében 2010-ben újragondolt villa megszüntette a földszinti emlékszobákat, hiszen a Múzeum feladata a lenyűgöző személyes tárgyak, színházi dokumentumok bemutatásán túl, hogy változatos – a tágabb közönség érdeklődésére is méltán számot tartó – időszaki tárlatokat, programokat kínáljon. A villa falai, még ha ősfás kertje fővárosi viszonylatban hatalmasnak is hat, kijelölik a kiállítások tereit. Elengedhetetlenné vált így a neobarokk Múzeumban az emelet és a földszint termeit is uraló állandó kiállítások újragondolása, az időszaki terek kibővítése.

A négy – magyar színházművészetben – kiemelkedő jelentőségű színésznő emlékszobája, mely 2002-től 2009-ig várta az érdeklődő látogatókat, az egykori Bajor villában nem, de a technika segítségével egy monitoron mégis újra és újra bejárható, sőt a megelevenedő tárgyak sokat és a készítők reményei szerint érdekesen, mesélnek emberi és művészi sorsokról – e katalógus kéziratainak, plakátjainak, kritikáinak, hangfelvételeinek és mozgóképeinek segítéségével.

(forrás: MTI, Színház.hu, bajorgizi.hu)