Barion Pixel
Connect with us

Kazinczy és az Anyanyelv Napja

Hírek

Kazinczy és az Anyanyelv Napja

1999-ben az UNESCO közgyűlése február 21-ét az Anyanyelv Nemzetközi Napjává nyilvánította, ezzel hívva fel a figyelmet a Föld nyelvi sokszínűségére és gazdagságára.  A szép beszédet ünneplik a Kazinczy-gálán, a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

A Földön több mint 6000 nyelvet beszélnek, ezeknek körülbelül a fele veszélyben van. Közülük havonta két, őshonos lakosok által beszélt nyelv hal ki. Egy nyelv utolsó beszélőjének elhalálozása után a felelevenítés már nagyon nehéz, ezért egy nyelvet már akkor veszélyeztetettnek minősítenek, amikor a beszélők száma százezer alá csökken. A kihalás folyamata megállíthatatlannak tetszik, az UNESCO ezért tartja feladatának, hogy ráirányítsa a világ figyelmét erre jelenségre.

Banglades javaslatára a világnapot annak emlékére tartják, hogy 1952-ben, az akkor még Pakisztánhoz tartozó országban az urdut nyilvánították az egyetlen hivatalos nyelvvé, annak ellenére, hogy a bangladesiek anyanyelve a bengáli. Február 21-én Dakkában a diákok fellázadtak az anyanyelv elnyomása ellen. A rendőrség összetűzött a tüntetőkkel, és öt diákot megölt. Bangladesben ezt a napot azóta a bengáli nyelvi mozgalom napjaként ünneplik.

Február 21-ét 2000 óta tartják számon az Anyanyelv Nemzetközi Világnapjaként, és azóta minden évben rendezvényeket, szimpóziumokat tartanak a jeles alkalomból.

A szép beszédet ünneplik szombaton a Kazinczy-gálán. A Petőfi Irodalmi Múzeumba szervezett ünnepségen neves színészek lépnek fel.

A délután négy órakor kezdődő rendezvényt a Kazinczy-díj Alapítvány és az Anyanyelvápolók Szövetsége szervezi a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával – mondta Juhász Judit, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke az MTI-nek.

Az ünnepségen olyan neves színművészek lépnek fel, akik korábban kiérdemelték a Kazincy-érmet. Köztük lesz Bán János, Hegedűs D. Géza, Kováts Kriszta, Nagy-Kálózy Eszter, Peller Anna, Szalma Tamás, Tóth Enikő, valamint Vándorffy László, de mások is közreműködnek.

Juhász Judit felidézte: a Kazinczy Alapítvány 1960-ban jött létre Péchy Blanka színésznő kezdeményezésére, hogy példamutató beszédre ösztönözze a színészeket, rádió- és tévébemondókat, pedagógusokat, később a középiskolásokat is.

“Egy szerteágazó, ma is élő nyelvművelő mozgalom jött létre, amelynek kitüntetett pontja a Magyar nyelv napja, illetve a nemzetközi anyanyelvek napja. Ez utóbbi adja aktualitását a Kazinczy-gálának” – tette hozzá Juhász Judit.

Megjegyezte, hogy az ünneplésen túl a találkozás szintén célja a rendezvénynek, hiszen az Anyanyelvápolók Szövetségének Erdélyben és Kárpátalján is vannak tagjai.

Az ünnepségen beszédet mond Juhász Judit, Szakonyi Károly, a Kazinczy-díj Alapítvány elnöke és Bőzsöny Ferenc, a Magyar Rádió volt főbemondója.

(forrás: prae.hu)

Continue Reading
You may also like...

További Hírek

  • Hírek

    SZFE: autonómiát követelnek a hallgatók

    By

    Újra felerősödtek a feszültségek a Színház- és Filmművészeti Egyetemen: hallgatók és oktatók egy része szerint az intézmény működése továbbra sem tükrözi az egyetemi autonómia szellemiségét, ezért vezetői változásokat sürgetnek.

  • Hírek

    Vandálok Petőfi emlékoszlopánál

    By

    Május 15-én reggelre vandál támadás érte a strasbourgi Petőfi tér emlékoszlopát. Ellopták Petőfi Sándor bronzplakettjét, kivésték az aranybetűs feliratot, és az oszlopot is megrongálták. A nyomok alapján megpróbálták kidönteni, majd szétfaragni a...

  • Hírek

    Fórum a színházi szervezetek jövőjéről

    By

    A Magyar Versmondók Egyesülete is részt vett a Magyar Színházi Társaság minap megtartott szakmai fórumán, ahol a színházi élet kihívásait, elmúlt másfél évtizedes tapasztalatait és jövőbeni kérdéseit is megvitatták a résztvevők.

  • Hírek

    Újra Petőfi nevét viseli a laktanya

    By

    Péntek délelőtt hivatalosan is visszakapta korábbi nevét a Petőfi Sándor-laktanya – ezt Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter jelentette be a laktanyában tartott ünnepélyes eseményen.

  • Hírek

    Az erdélyi irodalom jövője

    By

    A magyar irodalom közösségteremtő erejéről, az erdélyi kulturális örökség megőrzéséről és a kommunista múlt feltárásának szükségességéről is szó esett a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány csütörtök esti kolozsvári díjátadó gáláján.

To Top