Hírek
Játék-szín-játék
Szó sincs a Játékszín áron aluli értékesítéséről, és az ügyben semmilyen irat nem “titkosított”, hanem csak tíz évig nem nyilvános – világosította fel lapunkat a teátrumot mindössze 3,1 millióért eladó Magyar Nemzeti Vagyonkezelő. Azért Németh Kristóf Lévai Anikóval, Orbán Viktor feleségével jelent meg immár saját színházának megnyitóján. A színházi szakmában sokan mondják: Lévai Anikónak komoly szerepe lehetett abban, hogy a Barátok közt tévésorozat színésze három társával áron alul megvehesse a színházat. Mindesnesetre furcsa egy véletlen…
Cáfolja és minden alapot nélkülözőnek nevezi a Játékszín többszörösen áron aluli eladását a Népszavának küldött válaszában a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV). Szerintük így is áron felül adták el a színházat, minden alapot nélkülöz a 100 milliósra becsült érték. A rendőrség közben 15 nappal meghosszabbította a nyomozás megindításához szükséges adatgyűjtést. A tavasszal bezárt teátrumot mindössze 3,1 millió forintért Németh Kristóf színésznek eladó MNV szerint nem felel meg a valóságnak, hogy a színház értéke 100 millió forintot “érhet”, mint ahogy azt az eladás miatt feljelentést tevők is állították. “Nincs olyan hivatalos dokumentum, amely ezt az állítást alátámasztaná” – írták, hozzátéve: a Játékszínt működtető kft. értékét független értékbecslő állapította meg, és az végül “a megállapított értéken felül” került hasznosításra, “a jogszabályok teljes körű betartásával”. Ez utóbbival arra utaltak, hogy az eladásra nem írtak ki pályázatot. Ám hivatkoztak az ügyről eheti számában beszámoló, általunk is idézett 168 Óra cikkére, amiben a lap arról írt, hogy a vagyonfelmérés jegyzőkönyveibe kívántak betekinteni, amit az MNV elutasított, mondván: az adatok tíz évig nem nyilvánosak. Ezt az információs önrendelkezési jogról szóló, tavaly életbe lépett törvénnyel magyarázták, mely szerint a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntések megalapozását szolgáló adatok a keletkezésüktől számított tíz évig nem nyilvánosak.
A hetilap szerint az MNV titkosítani akarta az eladás aktáját, amit viszont a vagyonkezelő az olvasók “félrevezetésének” nevezett. “Semmilyen, az újságíró által említett titkosítás nem történt” – írták, és közölték, hogy szükség esetén az ügyben nyomozó hatóságok rendelkezésére bocsátják az iratokat. Egy hónapja írtunk arról, hogy a Játékszín volt munkatársai ismeretlen személyek ellen feljelentést tettek a Fővárosi Főügyészségen, mert miközben Németh Kristóf a színház teljes vagyonát – díszlet-, jelmez-, kellék- és bútorkészlete mellett a hangosítási, fény és irodai eszközöket, a játszási jogokat, a színház nagy múltú nevét – 3,1 millióért vette meg három társával, szerintük mindez legalább 50-100 milliót ért. (A feljelentésben a bennragadt 2012-es állami támogatásról és a mintegy 20 milliós TAO-támogatásról is említést tettek.) A főügyészség közben a BRFK gazdaságvédelmi főosztályára utalta az ügyet feljelentés kiegészítésre, melynek határideje tegnap járt le, és mint a lapunkat tájékoztató ORFK közölte, az eljárást 15 nappal meghosszabbították, mert az ügyben további adatok, iratok beszerzése szükséges.
Lévai Anikót kíséri Németh Kristóf
A Népszava ugyanakkor ismét az MNV-hez fordult, ugyanis az általuk hivatkozott törvény tartalmazza azt is, hogy az adatok nyilvánosságra hozása “az adat megismeréséhez (…) fűződő közérdek súlyának mérlegelésével” is történhet, és az adatot kezelő szerv vezetője – jelesül az MNV-é – kezdeményezheti. Vagyis a passzus értelmezhető úgy is, hogy közérdekű adatigényléssel igenis megismerhetők az adatok, az MNV erre vonatkozó válaszát várjuk.Emlékezetes, a 168 Óra írt arról is, hogy sokak szerint a színházat politikai okok miatt adták el, az előző direktor, Balázsovits Lajos sosem titkolta balliberális világnézetét, szorosan kötődik például a Bibó István Közéleti Társasághoz. A magánosított Játékszínt viszont már Orbán Viktor felesége, Lévai Anikó is meglátogatta, maga Németh Kristóf kísérte a nézőtérre.
A 168 óra tudósítása szerint Németh Kristóf színész és három társa – Bank Tamás színész, Szűcs Attila, a Budapesti Kamaraszínház egykori gazdasági vezetője, és Metz Alexandra jogtanácsos – 3,1 millió forintért vásárolták meg a Játékszínt.
A lap szerette volna megismerni az adásvétel körülményeit, ezért megkérték az MNV-t, hogy belenézhessenek a Játékszín vagyonfelmérésének a jegyzőkönyveibe. A vagyonkezelő válaszában azonban azt közölte, hogy „a vagyonértékelést nem áll módunkban rendelkezésre bocsátani, mert a döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános.”
Mint ismert, a minisztérium még december közepén értesítette a Budapesti Kamaraszínházat és a Játékszínt arról, hogy támogatásukat január 1-től megvonja. Január 25-én azonban módosították döntésüket és közölték, hogy az évad végéig mégis biztosítják a két színház működését. Az őszi évadkezdésre azonban már nem biztosítottak támogatást és a Fővárosi Önkormányzattal folytatott színházátadási tárgyalások is kudarccal végződtek.
A Játékszín korábbi igazgatója, Balázsovits Lajos július közepén jelentette be, hogy a Játékszínben augusztus elején megkezdi a felszámolást a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Balázsovits szerint a színház addigi fenntartója, az Emberi Erőforrások Minisztériuma megvonta a támogatást a Játékszíntől, és befektetőket sem sikerült találniuk.
Németh Kristófék október elején jelentették be, hogy megvették a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től a százszázalékos állami tulajdonban lévő Játékszín Kft.-t 10 millió forintos adósságállományával és a jogosultságokkal együtt, ugyanakkor a színház terei jelenleg is a Terézvárosi önkormányzat tulajdonában vannak. A Játékszínt magánszínházként kívánják tovább üzemeltetni, és szeretnék átmenteni a Játékszín és a szintén megszűnt Budapest Kamaraszínház repertoárját.
A lap szerint Németh Kristóf ügyvezető igazgató a Játékszín első előadására maga vezette be Orbán Viktor feleségét, Lévai Anikót, akinek nagy szerepe lehetett abban, hogy az új tulajdonosok áron alul vegyék meg a színházat.
A teátrum volt munkatársai szerint a Játékszín vagyona legalább 50-100 milliót ért. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő nem írt ki pályázatot az eladásra.
(forrás: Népszava, 168 óra, Index)