Hódít az utca költészete

A rap zene egyre inkább teret hódít, és a kezdetben szubkultúrának számító műfaj közönsége bővül – legalábbis Snow MC, az idei és a tavalyi It’s Rite! Freestyle Battle elnevezésű improvizációs verseny győztese így látja.

Ha a magyar rapről szó esik, az embereknek általában a Rapülők, az Animal Cannibals, Ganxsta Zolee és a Kartel jut eszükbe. Van, aki elvből elutasítja ezt a fajta zenei stílust, de az is kétségtelen, hogy sokan rajonganak érte. Arra is volt már példa, hogy az idősebb korosztály képviselője “véletlenül”, egy szalagavatón találkozott először a rappel, és végül elismerte, hogy “nem is olyan rossz”.

Egy találomra megszólaltatott huszonéves lány, aki egyébként salsa táncot tanul szabadidejében, a rappet “feszültség levezetőnek” tartja. Egy harmincas, a “minden zenét meghallgatok, ami jó” elvet valló férfi pedig arra a kérdésre, hogy ismeri-e, szereti-e a rappet, igen tájékozottan az Eminem-filmet és Pajor Tamás nevét is beleszövi a beszélgetésbe.

A magyar rap története Fenyő Miklóssal kezdődött, aki az 1980-as években Nyugat-Berlinben jártában-keltében az utcán breaktáncosokat látott, és úgy döntött, hogy ezt Magyarországon is érdemes lenne kipróbálni. A MIKI zenekar muzsikája mellett az ország átmenetileg “breaklázban égett” a többi között a Jön a break című dalt hallgatva. Meg kell említeni Pajor Tamást és a Neurotic nevű együttest is, akiket a magyar rap alappillérének tekintenek. A nyolcvanas évek vége felé megszületett Brék című számukban hallható “Neked a divat mondja meg, hogy ki vagy” sor szállóigévé vált a hosszú évek alatt.

Aztán jöttek a kilencvenes évek, Geszti Péter és a Rapülők. Az Animal Cannibals Takarítónő című szerzeményét “még a cipészek is skandálták”, és az együttes érdemei közé tartozik egyebek mellett az is, hogy megszervezték a Fila Rap Jam tehetségkutató versenyt. Ezen fedezték fel Sub Bass Monstert, de rövid időre országos ismertséget szerzett Pain is A szex vajon mi? című számával. Ganxsta Zolee és a Kartel, a Belga együttes, Dopeman és Majka – csak néhány rapper a sorból, akiket az átlag ember jobban ismerhet.

A stúdióban készülő, előre megírt szövegű számokon túl az igazi “terep” most is a rögtönzés világa, vagyis a freestyle versenyek, ahol csak a valóban tehetségesek állják meg a helyüket. A legnagyobb improvizációs rap rendezvény az It’s Rite! Freestyle Battle, amelyet 2005 óta szerveznek meg minden évben, idén nyáron már az ötödik alkalommal.

Hogyan néz ki egy ilyen improvizációs verseny? A győzelmet megszerző 22 esztendős Peti, azaz Snow MC utólag elmesélte, hogy a selejtezőn adott témáról, adott zenére táncoltak 45 másodpercig. A témák között szerepelt egyebek mellett a “10 év múlva”, “az érem másik oldala” és a “mi van a zsebemben”. A 16 legjobb került a döntőbe, ahol párosával léptek fel, és “verbálisan kellett legyőzni az ellenfelet”. Itt is 45 másodperc alatt foglalták rímekbe a többi között a “szenvedélybeteg” és a “pénz nem minden” témákat, “megszólítva” az ellenfelüket és természetesen a közönséget is. – Érezni kell a zenét, a ritmust, és mindent beleadni – fogalmazott.

A huszonéves Tamás – MC nevén Indiana – 7 éve űzi ezt a műfajt. Véleménye szerint a helyszíni szövegalkotáshoz komoly koncentráció és speciális memória kell. A kulcs a rengeteg gyakorlás, de nem egyedül, hanem a hasonlóan tehetséges barátokkal, akikkel egyre jobb teljesítményre inspirálják egymást.

Maistro MC, alias Firmánszky Györk úgy gondolja, hogy a közös rappelés és versenyzés az önkifejezésen túl a közösségről és a barátságokról szól. A 18 éves fiú a haveroktól – mások között Indianától – leste el a műfaj trükkjeit. Neki még a színpadot kell megszoknia, például azt, hogyan kell tartani a mikrofont, de azt is lényegesnek érzi, hogy a közönség ismerje és biztassa őt.

A rap zene az 1970-es években, New York hírhedt negyedét alkotó Bronx gettóiban született. Gyökerei a jazz, a funky és a jamaicai fekete zenéhez vezethetők vissza. Az elhagyatott épületekben és lakótelepi közösségi házakban tartott bulikon a DJ-k a hosszabb dobszólók alatt rövid rímekben biztatták a táncosokat vagy mutatták be a zeneszámot.

A rímfaragás lassanként önálló műfajjá fejlődött, az első MC-k (Master of Ceremony, vagyis ceremóniamester) egymást túllicitálva szórakoztatták a közönséget rögtönzött szövegeikkel. Így alakult ki a freestyle, a szabadstílusú vagy improvizatív rap, amelyben az előadó instrumentális zenei alapra, szájdobra (beatbox) vagy akár zene nélkül (a capella) “verseli” a helyszínen kitalált rímeket, reagálva a környezetre, jelenlévőkre, történésekre.

Az önjelölt rapperek versenyeken, szócsatákban (battle) döntik el, hogy ki a jobb MC, méghozzá a jelen lévő hallgatóság “zsűrizésével”. A kezdeti szubkultúra mára milliárdos iparággá nőtte ki magát, a szegénysorból sztárrá avanzsált rapperek életéről számos film készült. Ezek közül a legismertebb Eminem története, aki a feketék által uralt stílusban fehér utcagyerekként tört a csúcsra, és az etnikai korlátokat szétzúzva vált zenei ikonná.

Forrás: hirado.hu/MTI