Fésűs Éva 90 éves

90 éves a meseírás koronázatlan királynője. Neki köszönhetjük Ajnácskát, Kajlatapsit, Tüskebökit és a palacsintás királyt is. Fésűs Évát kilencven szál rózsával köszöntötték Kaposváron.

Születésnapja alkalmából a kaposvári Szent Margit templomban egy időszaki kiállítás is nyílt vasárnap, ahol az írónő személyes tárgyai – például írógépe – mellett rádió- és tévétörténeti ritkaságokat, színházi jelmezeket lehet megnézni.

A Cegléden született Fésűs Éva 1950 óta él Kaposváron. Köszöntéséről stábunk sem maradhatott le, ráadásul azt is megtudtuk tőle, hogyan születnek remekbe szabott meséi.

Fésűs Éva munkái:

Rádiós:

1958 Toppantó királykisasszony
1958-1959 Jó éjszakát, gyerekek
1961-1963 Óvodások műsora
1961-1965 Kukkantó
1965 Csacsi Tóni és Tüskeböki; Csupafül esti meséi
1966-1969 Meseposta
1971-1973 Így kell járni
1973 Ki játszik körbe…
1974 Meglepetés a Télapónak
1975 Tapsikáné fülönfüggője
1976 A ripityomi farkasnyom
1977 Aranypofácska
1979 Én elmegyek, te itt maradsz!
1983 Gyerünk a víz alá!

TV-s:

Csupafül esti meséi
Minibocs
A csodálatos nyúlcipő
A palacsintás király (1973)
Csaló az üveghegyen (1976)
Nyúl a cilinderben (1983)
Tapsikáné fülönfüggője (1985)

Könyvei:

1968 – Csupafül
1986 – A teknősbéka bánata
1987 – A “becsületes” megtalálók
1987, 2001, 2002, 2006, 2007, 2009 – Az ezüsthegedű
1989, 2006 – Minibocs
1997, 2009 – Aranypofácska
1998 – Tündérjárta mesetájon
1991 – Az ispilángi rózsafa
1991, 2006, 2009 – Csupafül 22 meséje
1998 – A csodálatos nyúlcipő
1999, 2009 – A palacsintás király
1999 – Mesebatyu
2000 – Nyúl a cilinderben
2000 – Tapsikáné fülönfüggője
2001 – A zselici rét alatt (gyermekversek)
2001 – Toportyán Tódor a mezei könyvnapon
2002 – Csaló az üveghegyen
2004 – Szeretném elmondani még… (versek)
2006 – Hamupipőke cipőjében
2007 – Ajnácska (meseregény)
2009 – Csepp víz (válogatott versek)
2012 – A békakirály inge (versek gyerekeknek)
2012 – Mesebeszéd (A harangvirág csengettyűje és más történetek)
2013 – Széllelbélelt mesekönyv
2014 – Kukkantó manó és a kerekerdő titkai

1959-től a Dörmögő Dömötör gyermekújságban versei, meséi, 1966-ban az RTV évkönyvében A csodálatos nyúlcipő címen öt verse jelent meg. Endrényi Magdával közös munkáját, a Róka Móka bábszínházát, 1972-ben adta ki az RTV-Minerva. A Gyermekrádió Mi van a varázsdobozban? műsorában A kíváncsi királykisasszony, Az üveghegyen innen és túl műsorban pedig a Csaló az üveghegyen című munkái hangzottak el. Meséi olvashatóak a Móra kiadó által kiadott 1974-es Csupa új mese, az 1976-os Csupa mese, valamint az 1978-as Csupa újdonatúj mese című antológiákban.

Színdarabok:

A csodálatos nyúlcipő (1978, 1984, 1991, 1996)
Kristályvirág (1980, 1983)
Ajnácska (1993)

A most megnyílt időszaki kiállításról:

Az I. István király feleségéhez, Boldog Gizellához köthető relikviát Rumszauer Miklós plébános adományozta a közösségnek. A Szent Margit templom búcsúján kiosztották az Arany Rózsafüzér-díjat is.

Töltsünk el együtt egy napot Jézusért! Ez volt a mottója a Szent Margit templom idei búcsújának.

A vasárnapi szentmisének több különlegessége is volt. Egyfelől a résztvevők köszöntötték a 90 esztendős meseírót, Fésűs Évát, másrészt Dr. Rumszauer Miklós egy igen különleges ereklyével ajándékozta meg a híveket/a templomot/Kaposvárt.

Az első magyar fejedelemasszonyhoz, illetve első magyar királynéhoz Boldog Gizellához köthető relikvia eddig a plébánosé volt, most azonban a templom főhelyére került. A 980-as években született királyné férje, István mellett a kereszténység egyik elkötelezett terjesztője volt. Számtalan templomot építtetett és ő volt a koronázási palást egyik készítője is. 1911-ben avatták boldoggá.

Az ereklye Boldog Gizellához köthető

A közös imádkozásokkal, előadásokkal, koncerttel és gyermek alkotóműhellyel is színesített napon átadták az Arany Rózsafüzér vándorgyűrűt is, amelyet ezúttal a Szent György Lovagrend dunántúli nagypriorja, Sárdi János kapta, aki az elmúlt időszakban nagyban segítette a Szent Margit és a Szent József templomok felújítási munkálatait.

Az egésznapos programsorozat részeként egy rendhagyó színielőadásnak is otthont adott a templom. A művészek ezúttal egy, Esther Hillesum, azaz Etty holokauszt idején íródott naplójából született darabot adtak elő, amely egy zsidó lány istenhitének növekedését, Istenhez vezető útját mutatta be.

Sárdi János, a Szent György Lovagrend dunántúli nagypriorja

(forrás: kapos.hu, wikipedia)