Február 7-én búcsúzhatnak Kiss Lászlótól tisztelői

Február 7-én vesznek végső búcsút Kiss Lászlótól, a Magyar Versmondók Egyesülete alapítóelnökétől Budapesten. A művész-szakember gyászszertartása után közvetlenül emlékestet is rendeznek a tiszteletére. Mindkét esemény nyilvános, ahová várják a pályatársakat, barátokat, tisztelőket. Kiss László, a versmondás és az amatőr színjátszás egyik legjelesebb jelenkori képviselője december 29-én váratlanul, 72 éves korában hunyt el. A Magyar Versmondók Egyesülete és az Emberi Erőforrások Minisztériuma is saját halottjának tekinti.

Kiss László, aki a Magyar Versmondók Egyesülete mellett a Latinovits Emlékmű Alapítvány kuratóriumi elnöke, a Magyar Szín-Játékos Szövetség alapítója és az Országos Diákszínjátszó Egyesület egyik életre hívója volt, elvitathatatlan érdemeket szerzett az amatőr művészeti ágak kibontakozásában, a hazai és Kárpát-medencei tehetségkutatásban és tehetséggondozásban.

Búcsúztatására 2020. február 7-én, pénteken kerül sor. Egyházi szertartással egybekötött temetése Budapesten, a VII. kerületi Rózsák tere templomában, az Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplomban lesz 17:00 órakor. A plébános gyászmiséje mellett a család részéről fia, Kiss Gergely László búcsúzik, Bakos-Kiss Gábor, a Nemzeti Színház művésze, egykori tanítvány, Huzella Péter Kossuth-díjas és Gerendás Péter Liszt-díjas előadóművészek énekelnek, és Lutter Imre versmondó előadóművész, a Magyar Versmondók Egyesületének ügyvezető elnöke mond verset és nekrológot. Kiss László előtt a Magyar Kultúra Lovagjai is tisztelegnek. A búcsúszertartás végén a templom alagsorában található urnatemetőben a Család és a Magyar Versmondók Egyesületének elnöksége helyezi Kiss László hamvait végső nyugalomra felesége, Kiss Marianna mellé.

Minden emlékezőt arra kérnek, hogy a helyszűke miatt egy szál fehér rózsával érkezzenek, amit az oltár előtti vázában tudnak elhelyezni. Ha koszorúval vagy csokorral emlékeztek volna, a szervezők azt kérik, hogy az erre szánt összeget adomány címén a Magyar Versmondók Egyesületének utalják át, amit a Radnóti-, Bessenyei- és Csokonai-díjas alkotó emléktáblájának elkészítésére fordítanak (számlaszám: 11708001-20366591).

A búcsúszertartást követően, 19:00 órakor a közeli Fészek Művészklubban tartanak emlékestet a tiszteletére. Itt a szerény állófogadást jelentő tor mellett a pályatársak, művészek, barátok mondanak verset, énekelnek, zenélnek vagy szólnak hozzá.

Az esemény mindenki számára nyitott. Aki a búcsúszertartáson is részt vesz és nehezebben mozog, annak a templom előtti térről induló ingyenes buszjárattal segítenek a 900 méterre lévő Fészek Művészklubba eljutni.

Mindkét megemlékezés nyilvános és sajtónyilvános, bárki részt vehet rajta, aki búcsúzni, emlékezni szeretne. A szervezők annyit kérnek, hogy lehetőség szerint a búcsúztatáshoz készített ívet kitöltve, aki tudja, jelezze előre, hogy részt tud venni az emlékezéseken, ezzel segítve az egyesület munkáját s azt, hogy az együttérzők, gyászolók a szertartáson és az emlékesten is elférjenek.

A búcsúztatási ív itt érhető el: https://forms.gle/jGMFnAGtFnFnL57P7

Kiss László főszerkesztője volt a Versmondó című, negyedévente megjelenő szakmai folyóiratnak, nevéhez fűződik a Neszmélyi Vershajó és elődje, a balatonszemesi és a bajai versmondó táborok létrehozása, az általános iskolások legnagyobb versenye, a Regösök húrján… vers- és prózamondó verseny gondozása, szervezése. Számos diák- és amatőr színjátszó programot álmodott meg, egyebek mellett a Bujtor István Filmfesztivált, a Latinovits versmondó találkozót és a „Ki viszi át a Szerelmet” díjat.

Megannyi versenyen helyet foglalt a szakmai zsűriben: a Nemzeti Színházzal közös Nemzeti VERSenyen, a József Attila országi vers-, prózamondó és verséneklő versenyen, a Radnóti Miklós versmondó versenyen, a Moson Megye Színjátszó Találkozón, az adácsi Országos Falusi Színjátszó Találkozón, a Feszt Festen és a Helikonon is. Az elmúlt években a Magyar Versmondók Egyesülete révén tevékenyen bekapcsolódott olyan európai uniós oktatási és közművelődési projektekbe, mint a hazai és határon túli testvériskolai programok, az egész életen át tartó tanulás lehetőségeinek kistérségi megteremtése, vagy a színházi nevelés pilot programjai, valamint segített hét megyei, illetve regionális NépmesePont létrehozásában. Innovatív, modern, de tradíciótisztelő szakember volt.

2018-ban Gyémánttengelyen címmel jelent meg életrajzi kötete, amelyben a vele és róla készült interjúkat, portrékat, elemző írásokat olvashatjuk. „Szerelmet, életet, egzisztenciát köszönhetek a versnek”- vallotta. Ezer szállal kötődött Balatonszemeshez, ahol a Latinovits Emlékmű Alapítvány révén Latinovits Zoltán és Bujtor István kultuszát, életművét ápolta, nemcsak a megteremtett és rendszeresen megvalósított rendezvényekkel, versenyekkel, találkozókkal, fesztivállal, hanem az alapítvány által megvalósított oktatási, közművelődési feladatok révén is. A fővárosban nem volt olyan kerület, ahol ne tette volna le kézjegyét, ám igazán Pestszentlőrincen volt otthon, ahol a Kondor Béla Közösségi Házzal közösen a Kondor Béla-Szécsi Margit-Nagy László versmondó versenyt, a Regösök húrján… területi versenyt, kiállításokat, nyári táborokat szervezett, és kulturális-közéleti találkozók megrendezésében is gyakran vállalt szerepet.