Északi kultúrroham

Megnyílt a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál a Millenárison. Négy napig több száz hazai és külföldi meghívott vendég dedikál, a díszvendég országok az északi kulturális régió államai. A belépő 500 forint, ami az első könyv vásárlásakor lejön az árból.

Az idei, tizenkilencedik Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége idén sem egyetlen ország – tavaly az Unió 27 tagországa töltötte be ezt a szerepet -, hanem az „Északi Országok”, vagyis Norvégia, Svédország, Dánia (az unió soros elnöke ), Finnország, Izland, és két autonóm szigetcsoport: Feröer és Aland.

Az északi régióból több mint húsz író dedikálja művét a könyvfesztiválon, többek között: Agnete Friis, Timo Parvela, Leena Lehtolainen, Trisse Gejl. A híres norvég krimigyáros, Jo Nesbø Denevérember című kötetének megjelenését éppen a fesztiválra időzítették.

Az északi országok irodalmának népszerűsége főleg annak köszönhető, hogy az írók az egyetemes emberi tapasztalatról írnak úgy, hogy közben megőrzik az északi jelleget is – mondta Karin Olofsdotter, svéd nagykövet a megnyitót beharangozó sajtótájékoztatón, szerdán. Olofsdotter szerint a titok a nyelvben és a környezetben keresendő, de nem születnének meg a jellegzetes északi művek a gazdag, jól szervezett északi társadalmak nélkül. A jóléti rendszerek mögött azért ott lappang a sötétség is – tette hozzá.

„Számtalan skandináv krimiből kiderül, hogy Norvégiában, Svédországban vagy éppen Izlandon rendkívül veszélyeztetett, törékeny a társadalom. Hogy látszólag szilárd alapokon áll, de nagyon könnyen felborulhat az egyensúly, és a dominó-elv alapján olyan bástyák dőlhetnek le, amelyekről senki nem gondolta volna, hogy egyszer majd nem állnak” – mondta a hvg.hu-nak korábban Bán Zoltán András irodalmár, műfordító. Véleménye szerint ez a törékenység olyan meghatározó történelmi eseményekre vezethető vissza, mint a második világháború befejezése, a Szovjetunió – és a szocialista rendszer – felbomlása 1989-ben, és a délszláv háború, melynek következtében a skandináv országokat is elárasztották a szerb, horvát, bosnyák, ukrán bevándorlók. Közvetve ennek köszönhető, hogy megjelenetk az ellenerők, a szélsőséges nézeteket valló csoportok, beleértve a fiatal neonácikat is.

Programok, érdekességek

Zentai Péter László, a fesztivált szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének igazgatója a HVG-nek elmondta: négy nap alatt több mint 300 könyvújdonság és 350 program – dedikálás, író-olvasó találkozó, pódiumbeszélgetés, előadás, kiállítás – közül választhatnak a látogatók. A nyitónapon a díszvendég, Claudio Magris olasz író Esterházy Péter társaságában mutatkozik be a közönségnek, később pedig Tarlós István főpolgármestertől veszi át a Budapest Nagydíjat.

Idén csaknem hatvan külföldi, ötszáz hazai és határon túli magyar szerző vesz részt a fesztiválon. A kontinens tehetséges pályakezdő prózaírói ezúttal az Európai elsőkönyvesek fesztiválján mutatkozhatnak be.

Pénteken tíz órától lesz az Európai írótalálkozó, melynek a kirekesztés elleni küzdelem és a befogadás lesz a témája. A Goethe Intézet és a Frankfurti Könyvvásár olyan kiállítással jelentkezik, amely a német könyves rendezvény Békedíját mutatja be. A tárlatot három békedíjas: Claudio Magris, Konrád György és Esterházy Péter fogja megnyitni.

A zárónapon átadják az Év Kiadója, az Év Fővárosi és az Év Vidéki Könyvkereskedője elismerést, valamint a Budai Díjakat, amelyeket az oktatást, nevelést leginkább segítő könyvért, illetve hangzóanyagért évente ítél oda a II. kerületi önkormányzat. (A programokról, a dedikálások időpontjáról bővebben az esemény honlapján olvashat.)

A kezdetek

A budapesti könyvfesztivál ötlete 1990-ben vetődött fel, a megrendezésről szóló együttműködési megállapodást viszont csak 1993 szeptemberében írta alá a Frankfurti Könyvkiállítás és Könyvvásár Igazgatósága és a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE). 1994 áprilisában a Budapest Kongresszusi Központban nyílt meg az I. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál. A helyszín hamar szűkös lett, ezért a kiállítást és vásárt, melyet hagyományosan a könyv és a szerzői jogok április 23-iki világnapjához (Shakespeare és Cervantes halálának napjához) időzítenek – 2008-tól a Millenáris parkban rendezik.

Az elmúlt években Csehország, Franciaország, Kanada, Lengyelország, Németország, Olaszország, Oroszország és Spanyolország, Kína, Románia, tavaly pedig – Magyarország uniós elnökségének tiszteletére – az Európai Unió 27 tagországa volt a díszvendég ország.

Az eddigi díszvendégek, illetve az 1995-ben alapított Budapest Nagydíjjal kitüntetett írói, költői: 1995 – Ernst Jandl osztrák költő, 1996 – Efraim Kishon (Kishont Ferenc) magyar származású izraeli író, 1997 – Kertész Imre Nobel-díjas magyar író, 1998 – Salman Rushdie indiai származású angol író, 1999 – Viktor Jerofejev orosz író, 2000 – Slawomir Mrozek lengyel író, 2001 – Robert Merle francia író, 2002 – Lawrence Norfolk angol író, 2003 – Mario Vargas Llosa perui író, 2004 – Günter Grass Nobel-díjas német író, 2005 – Paulo Coelho brazil író, 2006 – Jorge Semprún spanyol író, 2007 – Umberto Eco olasz író, 2008 – Bret Easton Ellis amerikai író, 2009 – Ljudmila Ulickaja orosz író, 2010 – Ámosz Oz izraeli író, 2011 – Per Olov Enquist svéd író voltak.

A vers.hu oldalon a rendezvénynaptárban a Könyvfesztivál teljes hivatalos programját megtalálják az érdeklődők.