Esterházy Péter hangoskönyve

Megjelent Esterházy Péter Ha minden jól megy című hangoskönyve, amelynek bemutatóját  március 27-én tartották az Örkény István Könyvesboltban. A kilencvenes évek elemző nagyesszéi most a szerző előadásában hallgathatók meg.

Esterházy Péter Ha minden jól megy című hangoskönyvét a Kossuth-Mojzer Kiadó jelentette meg. A többnyire a kilencvenes évek elemző nagyesszéi most a szerző előadásában hallgathatók. Nagyesszék? Bőrünkön égő életünk legfontosabb kérdései hangzanak el, és most – a hangoskönyvben – valóban elhangzanak. Az írás, a betű, na pláne a szöveg ma is szó szerint ugyanaz – az üzenet mégis más. Nem több, nem kevesebb – más! Amiből arra következtethet a hallgató, hogy a szöveg, az írás és persze a tartalom is sokat tapasztalt az elmúlt évtizedekben.

Hihetetlen az aktualitásuk, hihetetlen, hogy amikor Ottlikról, Örkényről, Juhász Ferencről – vagy ne adj’ isten József Attiláról – gondolkodik, akkor is azonnal halljuk – halljuk! -, hogy rólunk – rólad, rólam – gondolkodik. Magyarról, zsidóról, cigányról, irodalomról, zenéről, minden emberről, minden művészetről – hangosan és ártatlan felelősséggel. Csak úgy mellesleg egy rajzról – ami nem rajz, egy hang Kurtágról, ami nem az, ha életben tart. Ja, és hát a szerző azt a fanyart, hogy ne mondjam, hogy a humorát is bevitte magával a stúdióba.

Tartalom:

1. A tágasság iskolája, Szegedy-Maszák Mihály hetven éves
2. Celládba a porkoláb, Márai Sándor
3. Zakóink legtitkosabb szerkezete, Ottlik Géza
4. Egy kelet-európai, Örkény István
5. A trikós, Mészöly Miklós
6. Láz, ár, er, Wien
7. Nagy, Juhász Ferenc nyolcvanöt éves

8. A legjobb, József Attila
9. Láthatatlan történetünk, Hamvas Béla
10. Európai egyszeregy
11. Hogyan legyünk kevésbé magyarok
12. Járom az utam
13. Fény, fény, fény
14. Ha minden jól megy

Esterházy Péter Budapesten született 1950. április 14-én. A budapesti piarista gimnáziumban érettségizett 1968-ban. 1974-ben az ELTE-n matematikusi diplomát szerzett (szakdolgozatának címe: Optimum binary search trees), és egyetemi diplomáját hasznosítva a Kohó- és Gépipari Minisztérium Számítástechnikai Intézetében dolgozott 1978-ig, azóta szabadfoglalkozású író. 1993-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. A hetvenes években indult írónemzedék jelentős tagja. Szellemi elődeit a Nyugat-Újhold (Kosztolányi-Ottlik) vonalon jelöli ki. Műveiben a posztmodern próza számos sajátsága fellelhető (idézet- és utalástechnika, önreferencialitás, metanyelvi kiszólások stb.). Munkásságát eddigi két fő műve tagolja három részre. A Termelési-regény (kisssregény) (1979), ez az ironikus-szatirikus kettős regény emelte Esterházy Pétert a kortársi élvonalba. Párhuzamosan íródik az alapvetően önéletrajzi regény és a regény önéletrajza: a regény regénye. Mindez egy „főszöveg” és az – egyébként jóval nagyobb terjedelmű – jegyzetapparátus formáját veszi fel, létrehozva ezzel egy sajátos, posztmodern jellegű intertextuális erőteret. Hasonló törekvések jellemzik második fő művét, a Bevezetés a szépirodalomba című írásműsorozatot is.

Képregénytől anekdotagyűjteményig, automatikus írásműtől cizellált stílusimitációig sok minden megtalálható benne, olyan klasszikus avantgárd gesztusok is, mint Ottlik Géza Iskola a határon című regényének lemásolása egyetlen papírlapra. Nagy feltűnést keltett és sok találgatásra adott okot a Csokonai Lili név alatt megjelent fiktív önvallomás (Tizenhét hattyúk, 1987), amelynek hőse, Weöres Sándor Psychéjének mai utódja, stilizált XVII. századi nyelven mondja el merőben mai történetét. A nyolcvanas évek vége felé Esterházy Pétert egyre inkább foglalkoztatja a Kosztolányi-féle értelemben vett hírlapírás. A Hrabal könyvében (1990) a főszereplő (és narrátor) saját felesége, címzettje pedig (a „második személy”, akihez az első beszél) Bohumil Hrabal. A Hahn-Hahn grófnő pillantása (1991), e sajátos, többrétegű utazóregény újabb nyitást jelent Esterházy Péter pályáján. A Harmonia caelestis (2000) továbbra is szövegdarabokat, családtagokat, hagyományokat kelt életre – az ismétlődés legkülönbözőbb alakzataiban. A Harmonia – a Termelési-regényhez hasonlóan – két részből áll, melybe az európai történelem minden fontos és igen sok lényegtelennek tűnő megtörténtként tanult és kitalált eseménye belefér. Ez a hagyomány azonban nem önmagától keletkezik, csakis e regény kedvéért jön így létre. A figurák ismétlődő szövegelemekből, közmondásokból, beszédmódokból létesülnek, így Esterházy újraírja, de le is rombolja a családregényt. A Javított kiadásban (2002) úgy íródik bele az Esterházy-szövegbe az apa ügynöki jelentése, mint egy számítógépes programba a vírus, amely végül felfalja a programot – így nagy erővel jelenik meg a fikció a fikcióban, valóság a fikcióban gondolatköre. Könyvei szinte a világ minden nagyobb nyelvén olvashatók.

(Az életrajzot Kappanyos András írta, kiegészítette Balogh Endre – pim.hu.
A hír forrása: kultúra.hu)