Emléktábla Szabó Lőrincnek

Szabó Lőrinc költő dalmáciai utazásainak emlékére emléktáblát avatnak Korculán, a kikötőben, a Révkapitányság árkádsora végén. Szabó Lőrinc (1900-1957), a 20. század egyik legnagyobb magyar költője többször járt az Adriai-tenger keleti partvidékén, 1925-ben Fiuméból (Rijeka) újságíróként tudósította lapját, 1934-ben Abbáziában (Opatija) pihent.

Előtte 1932-ben feleségével és lányával Susakból, a fiumei kikötőből hajózott Dubrovnikig, ezt az utat 1937-ben megismételte, ezúttal fia társaságában.

A hajó egyik állomása Korcula volt, a város annyira elbűvölte a költőt, hogy elhatározta, Dubrovnikból visszafelé eltölt ott pár napot – mesélte az MTI-nek Curkovic-Major Franciska, a zágrábi egyetem hungarológiai tanszékének tanára, Szabó Lőrinc-kutató.

Az emléktábla elhelyezését a Miskolci Egyetem Szabó Lőrinc Kutatóhelye kezdeményezte, finanszírozta és az avatáson a kutatóhely vezetője, Kabdebó Lóránt egyetemi tanár mond ünnepi beszédet.

A házigazdák nevében Mirko Duhovic polgármester és a zágrábi magyar nagykövet, Gábor Iván kiküldöttje, Jósvai Lídia kulturális tanácsos köszönti az egybegyűlteket. Elhangzik hangfelvételről Szabó Dezső felolvasásában a költő Mi még? című verse, amely a Tücsökzene kötet utolsó darabjainak egyike. A Beszélgetés a tengerrel című versét horvát fordításban Tonci Gatti mondja el.

Curkovic-Major Franciska kiemelte, hogy a Beszélgetés a tengerrel teljes egészében Korcula városához kötődik, mert amikor Dubrovnikból visszafelé hajózott Szabó Lőrinc, kiszállt Korculán, ott töltött néhány napot és – a kutatások szerint – a régi kikötőben, a mólón ülve nézte és hallgatta a tenger hullámzását, s ennek az élménynek a hatására írta: “saját magadban ringva te/az öröklétet mutatod.”

Szabó Lőrinc verseiben rendszeresen visszatér az utazás emléke, a Dalmácia tücskeihez című alkotásában emlegeti Raguzát (Dubrovnik) és Korculát. Dalmáciai élményei “köszönnek vissza” az Egy raguzai leánderhez, a Adria, az Álom a tengeren című verseiben – foglalta össze a Szabó Lőrinc-kutató.

Curkovic-Major Franciska beszélt arról is, hogy jelenleg egy olyan köteten dolgozik, amely azt elemzi, hogy Fejtő Ferenc, Márai Sándor, Déri Tibor és más magyar írók műveiből milyen Horvátország-kép bontakozik ki.