Elhunyt Sztankay István, a Nemzet Színésze

Meghalt Sztankay István

Meghalt Sztankay István Kossuth-díjas színművész, a nemzet színésze – tudatta a Nemzeti Színház kommunikációs osztálya pénteken. A színész 78 éves volt.

Sztankay 1961-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, majd Miskolcra szerződött. 1963 és 1974 között a budapesti Nemzeti Színház tagja volt, majd 1990-ig a Madách Színházban dolgozott. Rövid szabadúszás után 1991-től nyugdíjba vonulásáig a József Attila Színház tagja volt.

Országosan ismert 1963-ban lett a Hattyúdal című film egyik főszereplőjeként. Népszerűségét csak fokozta az 1968-71 között vetített a Bors című tévésorozat, melynek címszerepét játszotta.

Romeo, Tartuffe, Kálvin János

Megszámlálhatatlanul sok darabban szerepelt: eljátszotta Moliere Tartuffe-öt és Shakespeare Romeóját is. A színész legendás partnere Schütz Ila volt, a Jövőre, veled, ugyanitt című darabot 500-szor adták elő, és együtt szerepeltek például az Ismeri a szandi-mandit? című filmben.

A művész 2012-ben beszélt az MTI-nek a pályájáról. Elsőként Bertolt Brecht Állítsátok meg Arturo Uit! című darabjának miskolci előadását idézte fel, amelyben a főszerepet alakította. A művet először mutatták be Magyarországon, az író özvegye, Helene Weigel színésznő is megjelent a premieren. “Marton Endre és Major Tamás is megnézte az előadást, és ők hívtak a Nemzeti Színházhoz” – mesélte.

A Nemzetiben Shakespeare-től Moliere-en át Németh Lászlóig számos darabban játszott, sokfajta izgalmas karaktert formálhatott meg. Ben Jonson Volpone című darabjában Corbacciót alakította, a Csillag a máglyán című Sütő-darabban pedig Kálvin Jánost.

A rendezők között Major Tamásról beszélt, partnerei sorából Törőcsik Marit emelte ki: közös munkáik közül a Rómeó és Júliát említette, valamint Zorin Varsói melódia című darabját, amelyet Iglódi István állított színpadra.

Sztankay István sokszor játszott kétszereplős darabban, Karinthy Ferenc Dunakanyar című művét Ruttkai Évával és Hámori Ildikóval is eljátszotta. Az Elveszett paradicsom című Sarkadi-darabról is mesélt, amelyben Piros Ildikóval és Mensáros Lászlóval dolgozott együtt a Madách Színházban. A néma leventét Bánsági Ildikóval három nyáron át játszotta.

Jászai Mari-díj, Kossuth-díj, tisztikereszt

Sztankay korábban így fogalmazta meg a színházhoz való viszonyát: “Szeretem a színházat, és drukkolok a színházaknak, hogy ne zárjanak be” – mondta. A színház tanító jellegét hangsúlyozta: a néző minden előadással kap valamilyen különleges élményt, amely hat rá, amelyet később átgondolhat. “A színház egy tanfolyam. Szórakoztató dolog, amely az agyat táplálja, az ember szélesebb látókörű lesz általa.” – mondta a nemzet színésze.

A jellegzetes hangját is milliók ismerik: gyakran szinkronizálta Jean-Paul Belmondót, Leslie Nielsent és Tony Curtist de Richard Burton és Marcello Mastroianni is többször az ő hangján szólalt meg.

Sztankayt tucatnyi díjjal tüntették ki: a Jászai Mari-díjat kétszer is megkapta, de megkapta az Erzsébet-díjat, a József Attila-gyűrűt, az Érdemes Művész kitüntetést, a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét és 1998-ban a Kossuth-díjat. 2012. január 24-én – Garas Dezső halála után – választották a Nemzet Színészévé.

A színész, rendező honlapján olvasható, hogy kedvenc időtöltése “a szőnyegrojtok kiegyenesítése és a terítők megigazítása” volt. Szabadidejében megszállottan gyűjtötte a rádiókat és a zseblámpákat, több tucatot tartott a ház minden zugában. A honlap felidézi, hogy a felesége autójában egyszer elromlott a belső világítás, és kölcsönkérte férje egyik zseblámpáját. “Nekem nincs egy fölösleges sem!” – hangzott a válasz.

Sztankay Istvánt hosszú betegség után, családja körében érte a halál. A művész temetéséről később intézkednek.