Elhunyt Czakó Gábor, a nemzet művésze

Elhunyt Czakó Gábor, a Kossuth- és József Attila-díjas író, kritikus, nyelvrégész, a nemzet művésze szerdán hajnalban, hosszú betegség után halt meg életének 82. évében – közölte a család az MTI-vel.

Czakó Gábor 1942-ben született Decsen. A Pécsi Tudományegyetemen 1965-ben szerzett jogi diplomát, ezt követően 1972-ig jogászként dolgozott. Az Új Tükör, a Mozgó Világ és a Négy Évszak szerkesztőjeként is tevékenykedett, utóbbinál 1985-86-ban a főszerkesztő-helyettesi posztot is betöltötte. 1989-90-ben az Igen című katolikus lap főszerkesztője lett, 1991-től az Új Magyarország című lapot kiadó Publica Rt. elnöke, 1992-től 1998-ig a Magyar Szemle szerkesztője volt. Szervezője volt a hazai katolikus újságíróképzésnek. 1990-ben Antall József miniszterelnök tanácsadója volt, 1997-től 2001-ig a KDNP képviseletében az MTI tulajdonosi tanácsadó testületének tagjaként dolgozott. 2007-től volt a Magyar Művészeti Akadémia tagja.

Jelentős alkotása

a Várkonyi krónika (regény, 1978) és a Luca néni föltámadása (regény, 1987). Megváltó című – első kiadásában erősen cenzúrázott – regénye kísérlet volt egy tágabb szociológiai és viselkedés-lélektani korképhez illő epikus ábrázolásmód kidolgozására. A nyolcvanas évektől munkáit az újszövetségi etikai indíttatás egyre erőteljesebben határozza meg. Ekkor vált jellegzetes szemléleti formájává és műfajává a fantasztikus parabola, az esszé, valamint a mese és az anekdota (általa rémmesének nevezett) keverékformája. Banga Ferenc illusztrációival több kötete is megjelent (77 magyar rémmese, 77 és fél magyar rémmese, Még hetvenhét magyar rémmese). Czakó Gábor képzőművészként könyv- és lapterveket, szobrokat, szatirikus “kerti emlékműveket” készített, 1997-ben önálló kiállítása volt az óbudai Banán Klubban. 1997-től a Duna Televízióban Beavatás címmel esszésorozatot készített, a forgatókönyvek könyv alakban is megjelentek.