Egységes erdélyi színházképviselet

Az anyaországi illetve az erdélyi szakma kiemelkedő személyiségei a kilencedik Nemzetiségi Színházi Kollokviumon létrehozták a Romániai Magyar Színházi Szövetséget, amely biztosítani kívánja az önálló erdélyi színjátszás minőségi kiteljesítését, a régió kultúrájában minőségteremtő transzkulturális lehetőségek kihasználást, az egyetemes magyar kulturális integráció megvalósítását.

Az október 5-én sorra került kerekasztal-beszélgetésen olyan jelentős színházi szakemberek vettek részt, mint: Márta István, a POSZT művészeti vezetője, Bálint András, a Radnóti Színház igazgatója, Csizmadia Tibor, a Magyar Színházi Társaság elnöke, Horányi László, a Magyar Játékszíni Társaság elnöke. Bár a rendhagyó eseményre Szőcs Géza, a Magyar Köztársaság Kultúráért Felelős Államtitkára is meghívást kapott elfoglaltságai miatt nem tudott részt venni a találkozón, viszont úgy művészi, mint államtitkári minőségében a Romániai Magyar Színházi Szövetség létrehozásával és annak törekvéseivel maximálisan egyetért és támogatja a célkitűzések elérését, mint ahogy a Nemzetiségi Színházi Kollokvium rendezvényt is.

A résztvevők megalakították a kezdeményező-testületet, amely a szervezet alapszabályait dolgozza ki. A szövetség létrehozását Béres László, a Figura Stúdió Színház igazgatója, a kollokvium házigazdája kezdeményezte Gáspárik Attila, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat igazgatója előterjesztésére.

A szigorúan szakmai szervezet úgy Bukarest, mint a magyar főváros, Budapest irányában képviselni kívánja a színházi érdekeket. Mint ahogy azt Gáspárik Attila is megerősítette: az által, hogy intézményesített formában és egységes erővel lépnek fel az erdélyi társulatok érdekei képviseléséért, beleszólhatnak bizonyos színházakat hátrányosan érintő törvények megalapításába is, vagy akár költségvetési kérdésekben is hangot adhatnak véleményüknek.

Egy adatbázist is létre szeretnének hozni az erdélyi kultúrházak feltérképezése végett, így esetlegesen a vidéki kiszállások is elképzelhetővé válnak, vagy az is lehetséges megoldás lenne, hogy a vidéki közönséget beutaztassák a városba előadásokra. Magyar nyelvű továbbképzést is szeretnének tető alá hozni, melynek célja a drámairodalom felfrissítése.