Buda Ferenc lett a DIA új tagja

Buda Ferenc költőt, műfordítót választották a testület új tagjává a Digitális Irodalmi Akadémia szeptember 20-i gyűlésén a tagok. A Magyar Versmondók Egyesületének tiszteletbeli elnöke mellett elődje, Bella István is tagja volt a DIA-nak.

A Petőfi Irodalmi Múzeum javaslatát egyhangúlag megerősítve Szentkuthy Miklós vált a testület új posztumusz tagjává.

A Múzeumban működő program 1998-ban indult. Tagjainak teljes irodalmi életművét digitalizálja és ingyenesen közzéteszi az interneten (az adatbázis a www.dia.hu címen érhető el). A mai választással 78-ra nőtt a tagok száma, Buda Ferenc a 33. élő tag.

A DIA adatbázisában a 20. század második felének és napjainknak legjelentősebb prózaírói, költői életművei online hozzáférhetők. E. Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója a gyűlésen beszámolt arról, hogy a honlapon az elmúlt egy évben több mint 700 ezer látogatást regisztráltak, 22 százalékkal többet, mint az előző évben.

A digitális könyvtár a kortárs magyar szépirodalom egyik legjelentősebb, gyakran hivatkozott intézménye.

Buda Ferenc költő 2005. március 15-én a Parlamentben,
a Kossuth-díj átvételekor – fotó: Móricz Simon, Népszabadság

Buda Ferenc egyetemi tanulmányait a Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelv- és irodalom szakán kezdte 1955-ben nappali tagozaton, majd levelező tagozaton fejezte be 1968-ban – írja a Wikipédia. 1955-től jelentek meg versei. 1957-1958 között három verse miatt börtönbe került. 1958-1963 között a Chinoinban segédmunkásként dolgozott. 1963-1970 között Pusztavacson, Kecskeméten és Kerekegyházán tanított. 1970-1986 között a Bács-Kiskun Megyei Levéltár munkatársa volt. 1986-tól a Forrás főmunkatársa. 2002 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Tiszakécskén él.Költészeti munkássága mellett jelentős műfordítói tevékenysége is. Ismeretesek baskír, finn, kirgiz, lapp, mari, mordvin, török, udmurt fordításai, melyek bevezetik az olvasót addig alig ismert népek kultúrájába. Varázsének (Kecskemét, 1973) című kötetében török, mordvin, lapp, finn, mari népköltészeti alkotásokat válogatott be. Kazak és kirgiz népmesék olvashatók 1988-ban közreadott köteteiben: A láthatatlan tolvaj, A szürke héja. 1986-ban 50. születésnapja alkalmából tisztelői és barátai megjelentették a Csönd, ének, csönd… című kötetet (Kecskemét, szerk, Agócs Sándor), amelyben még addig nem közölt írásai és műveinek bibliográfiája került nyomtatásba. Munkásságát sok egyéb mellett Kossuth,- József Attila- és Déry Tibor díjjal jutalmazták. Idén, 2013-ban választották a Magyar Versmondók Egyesületének tiszteletbeli elnökévé azután, hogy hét évvel ezelőtt költőtársa, Bella István, akivel a Hetek költői csoportosuláshoz tartoztak, elhunyt.

A Baumgarten-, József Attila-, Füst Milán-, Déry- és Kossuth díjas Szentkuthy Miklós apja minisztériumi tisztviselő volt, anyja, Götzler Gizella, munkáscsaládból származott. 1926-ban érettségizett és beiratkozott a budapesti egyetem angol-francia szakára, 1931-1932-ben ösztöndíjasként Londonban élt. A Wikipédia szerint Gazdag kulturális környezetben eltöltött gyerekkora után fiatalkorában bejárta az európai országokat. Első publikációi a Napkeletben jelentek meg. 1931-ben doktorrá avatták és megnősült, házasságából egy lánya született. 1932 és 1948 között a budapesti Madách Gimnázium, majd az óbudai Árpád Gimnázium tanára volt, utána 1958-ig egy közgazdasági technikumban tanított. Ezután csak az írásnak és az írásból élt. Már Barokk Róbert című, szinte kamaszfejjel írott regényében is kiemelkedően erős és következetes önkritika érvényesül, társulva az egyetemes műveltség magas fokával és a szenvedélyes nyelvezettel. Főleg Prae című regénye nyomán művészetét számosan James Joyce-éval és Marcel Proustéval tekintik rokonnak, és ez a felfogás erősödött életművének francia kiadása kapcsán az 1980-as években. Ugyanakkor közvetlen hatásról csak Rabelais-t illetően beszélhetünk. Szentkuthy különös tehetségét egyaránt elismerte Babits Mihály és Németh László, Szerb Antallal fennmaradt levélváltása pedig barátságukról tanúskodik. 1988-ban hunnyt el.

(forrás: nol.hu)