A költészet nemcsak tanúja a történelemnek, hanem gyakran a szabadság egyik utolsó menedéke is. Ezt a gondolatot állította középpontba a Magyar Versmondók Egyesülete Túl a kordonokon című országos vers- és prózamondó versenye, amelynek döntőjét 2026. november 8-án, a Radnóti Költészeti Biennálé programjához kapcsolódva rendezték meg a Győri Nemzeti Színházban.
Az időpont megválasztása tudatos történelmi és művészeti állásfoglalás volt. A döntőt a november 7-i évfordulóhoz igazították: ahhoz a dátumhoz, amelyet a kommunista diktatúra évtizedeken át az 1917-es bolsevik forradalom ünnepeként tartott számon. A dátum különös történelmi ellenpontot képez az 1956. november 4-én megindított szovjet katonai beavatkozással és a magyar forradalom leverésével. A szervezők éppen ezért a szabadság, az elnyomás és a történelmi emlékezet kérdéseit kívánták a költészet nyelvén újraértelmezni.
A rendszerváltás 35. évfordulójának tiszteletére, 2025-ben meghirdetett verseny első fordulóját Budapesten, a TEMI Fővárosi Művelődési Házában rendezték meg, ahol 37 vers- és prózamondó lépett színpadra. A döntőbe jutott előadók olyan irodalmi örökséget képviseltek, amelynek meghatározó alkotói a diktatúra évtizedeiben, a rendszerváltozást megelőző időszakban vagy annak közvetlen hatására fogalmazták meg gondolataikat a hatalomról, az emberi méltóságról, a nemzeti önazonosságról és a szabadságról.
A verseny irodalmi hátterét többek között Petri György, Nagy Gáspár, Sziveri János, Csengey Dénes, Baka István, Csoóri Sándor, Orbán Ottó és Faludy György költészete adta. A repertoárban ugyanakkor az 1956-os forradalom emlékezetét őrző alkotások is hangsúlyos szerepet kaptak. Márai Sándor Mennyből az angyal és Halotti beszéd című művei, Buda Ferenc Pesten esik a hó című költeménye, valamint Eörsi István és más szerzők versei a történelmi traumák személyes és közösségi feldolgozásának különböző lehetőségeit kínálták.
A döntő szakmai zsűrijében Lutter Imre előadóművész, költő, a Magyar Versmondók Egyesületének elnöke; Király Erika előadóművész; Wiegmann Alfréd rendező; valamint dr. Havas Judit PhD irodalomtörténész, előadóművész foglalt helyet.
Az értékelés középpontjában a szövegértelmezés, az előadói hitelesség, a művészi kifejezőerő és a választott alkotások történelmi, társadalmi összefüggéseinek érzékeny közvetítése állt. A verseny különös jelentőségét az adta, hogy a résztvevőknek nem pusztán egy-egy költemény megszólaltatására kellett vállalkozniuk, hanem olyan történelmi tapasztalatok művészi megjelenítésére is, amelyek jelentős részét saját életükből már nem ismerhették.
A DÖNTŐ EREDMÉNYE
I. Ladányi Viola – első helyezett
II. Kurucz Kenéz – második helyezett
III. Schvarzkopf Lujza Hanna – harmadik helyezett
A Túl a kordonokon nem egyetlen költő életművére vagy egy meghatározott irodalmi műfajra épült. A szervezők olyan tematikus versmondó találkozót hoztak létre, amelyben a magyar történelem különböző korszakai a költészet közvetítésével kapcsolódhattak össze. A program a fiatal nemzedékek történelmi tudatosságának erősítését, a magyar irodalmi örökség élményszerű megismertetését és a versmondás önálló előadóművészeti szerepének hangsúlyozását egyaránt szolgálta.
A győri döntő egyúttal arra is ráirányította a figyelmet, hogy a szabadság nem egyszer s mindenkorra megszerzett állapot, hanem minden nemzedék számára újraértelmezendő emberi és közösségi felelősség. A diktatúrák által felállított kordonok leomolhatnak, a történelem azonban nem szabadul meg automatikusan az elhallgatás, a félelem és a kiszolgáltatottság örökségétől.
A költészet éppen ebben kínál sajátos lehetőséget: nem kész válaszokat ad, hanem megőrzi a kérdezés szabadságát. A Túl a kordonokon verseny győri döntője ezt a szabadságot tette hallhatóvá, több nemzedék költőinek és a mai fiatal előadóknak a hangján.
Képgaléria
A Magyar Versmondók Egyesülete rendezvénye a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatásával valósult meg.
