Wiegmann Alfréd színházi és televíziós szakember, Nívó-díjas rendező, az Első magyar Versszínház művészeti vezetője kapta 2014-ben a Radnóti-díjat. A rangos elismerést Győrben vette át, a versmondásban ugyancsak díjat elnyert Király Erikával együtt. Itt olvasható Wiegmann Alfréd laudációja.
Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Közönség!
Nekem jutott az az igazán megtisztelő feladat, hogy egy, a világ dolgai iránt rendkívül fogékony és érzékeny alkotóművész munkásságát méltassam. Olyan emberét, akinek munkáját mindig a magas fokú igényesség a művészetek mélységes igazságainak a megfejtése vezérelte. Bármit csinált: filmet készített, színházat rendezett, tv műsort vezetett, vagy szerkesztett.
Wiegmann Alfréd magyar-népművelés szakon végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi karán. Kulturális-közéleti tevékenysége 1971-ben kezdődött, amikor az ifjúsági szövetség keretében az amatőr művészetek egyik segítője, koordinátora lett.
Az alkotó tevékenysége is ez időtájt bontakozott ki, amikor is a legendás hírű Szkénében a Műegyetem színházában dolgozott az akkori idők egyik kiemelkedő színházi egyéniségével Keleti Istvánnal együtt. Kelet István távozása után átvette és 1973-1986 között, majd 15 éven át ő vezette a társulatot.
Hosszú évek alatt számos produkció készült a Szkéné Színházban, amelyek közül is kiemelkedik A felszállott a páva című Ady versre komponált 18 variáció, amely meghívást kapott az Egyesült Államokba, Mrozek Rendőrség c. darabjának ősbemutatója 1986-ban, vagy a Karinthy Frigyes írásaiból készült játék színre vitele, amelyet a Karinthy Színházban 2002-ben újra rendezett Minden másképp van címen. Nagyszerű színházi egyéniségek nőttek ki ebből a társulatból, amely a magyar alternatív/amatőr színházi világ egyik fontos műhelye volt.
Közben 1981 és 1998 között a Magyar Televíziónál kapott szerkesztői, riporteri, rendezői, műsorvezetői feladatokat, amely alkotó pályának a kiteljesedését jelentette. Számos kiemelkedő kulturális műsor kötődik nevéhez, vagy valamilyen formában közreműködője (szerkesztő, riporter, rendező) amelyek közül a legfontosabbak is csak felsorolás-szerűen tudjuk érinteni:
A Stúdió heti kulturális magazin stáblistáján 1984-1998 között havonta olvasható a neve, de Ő volt a szerkesztő-rendezője a Korkép dokumentum sorozatnak, vagy Kodály-kép 92′-nek. Van új a Nap alatt címen, szórakoztató műsorsorozatot készített Fellegi Ádámmal, és (H)arc-képek címmel, képzőművészeti sorozatot Szemadám Györggyel. Rendezőként részese az Ó-Európa népzenei és néptánc hagyományokat felelevenítő sorozatnak, és megálmodója az újhangvételű Megéledett irodalom című műsorsorozatnak.
A Magyarok Cselekedetei című sorozatban mintegy 20 műsor készítésében vállalt szerepet, de talán az egyik legsikeresebb volt a számtalanszor ismételt A magyar írásbeliség regénye című hétrészes sorozat.
1997-től 1999-ig „Hűséges az Isten‟ vallási sorozat szerkesztette és rendezte a Tv2-n, majd az „Isten kezében‟ című vallási műsor következett a Duna Televíziónál. Itt kiemelkedik a Költészet és szakralitás című irodalmi műsora.
1999-től 2000-ig a Budapesti Objektív Csatorna vezető rendezői feladatait látta el.
2002-től a Kortárs című heti műsorban műsorvezető volt és 2004-től És arcok címmel beszélgetéseket vezet a FŐNIX Televízióban.
Publikációs tevékenysége is jelentősnek mondható, korábban rendszeresen irt különböző ifjúsági folyóiratokban, egy drámát és számos szerkesztett műsort jelentetett meg és alapítása óta – 23 éve – a Versmondó folyóirat belső munkatársa.
Az internetes port.hu oldalon Wiegmann Alfréd neve alatt a következő filmeket találhatók:
- Leckekönyv és puska, dokumentumfilm
- Jelen időben (TV-műsor) rendező
- A végtelen humanizmusról árulkodó Morcogi (szín., magyar tévéfilm, 2008) (TV film) rendező
- A magyar írásbeliség története (szín., magyar ism. sor., 2000) (TV-film) rendező
- „Ars Sacra‟ (szín., magyar portréfilm.) (TV-film) rendező
A laudációt Kiss László írta.