Connect with us

Vissza a jövőbe – avagy a színtiszta költészet

Hírek

Vissza a jövőbe – avagy a színtiszta költészet

Ma van a jövő. Vagy legalábbis az a legendás nap, ahová a Vissza a jövőbe 2. hősei megérkeznek a felejthetetlen filmben, amely a repülő autók és a légdeszka mellett a filmtörténet legszebb verssorait is adta nekünk.

A hangzó költészet nem is olyan ritka a moziban, mint hinnénk – és itt most egyáltalán nem a Holt költők társaságára gondolunk! Szabad verset mondott az élet döntő tényeiről Don Corleone a fiának, Michaelnek a padon a Keresztapa első részében, szesztől akadozó nyelvvel elbeszélő költeményt adtak elő a baktatásról a Sátántangó kocsmahősei, de Quentin Tarantino is arany lírában vezette elő meglátásait Madonna Like A Virgin című slágeréről a Kutyaszorítóban (a szám, mint azóta közismert, egy punciról szól; reggeltől estig csak kuki, kuki, kuki, kuki, kuki, kuki… kuki – hány kuki is az?).

 

Marty és a Doki

Marty és a Doki a jövőben, vagyis ma

Szóval, nagy a választék, ám az mégsem kérdéses, hogy a leggyönyörűbbet mégis Doktor Emmett Brown, vagyis a merészen alliteráló Doki vágta ki (Rajhona Ádám magyar hangján) a Vissza a jövőbe 2. jövőjében (azaz nem máskor, mint 2015. október 21-én):

„Marty, én nem anyagi előnyökért csináltam ezt az időgépet. Az volt a célom, hogy megismerjem az emberi természetet. Hogy kifürkésszem a kihívásokat, kockázatokat, korlátokat és kilátásokat. És hogy választ kaphassak az örök kérdésre:

MIÉRT?”

Persze könnyű a Dokinak! Ő, a popcornmozik poeta doctusa ugyanott, a légdeszkás, repülő autós, saját magát befűző Nike cipős jövőben (hol rejtegetik ma ezeket? – csap dühösen az asztalra a teljes szerkesztőség; kinek állhat ez érdekében?!) nem sokkal később egy rövidke lírai gyöngyszemmel ismét a világirodalom hófödte csúcsaira hág:

„Sajnos az időutazás túl nagy kockázattal jár. Talán mégis jobb lesz, ha a világegyetem másik örök rejtélyét tanulmányozom… A nőket.”

Éljen hát Doktor Emmett Brown, éljen a költészet, éljen a Vissza a jövőbe 2. – és éljen a jövő, ami a jelen. Vagy talán a múlt?

Vágyaink netovábbja: a légdeszka

Vágyaink netovábbja régen is, ma is: a légdeszka

(forrás: Magyar Narancs)

Continue Reading
You may also like...

További Hírek

  • Hírek

    Izgalmas Caramel-dalokkal jön a MESTERKÓD

    By

    Tíz vadonatúj slágerrel mutatkozik be Molnár Ferenc Caramel a Mesterkód című romantikus musicalben december 3-án, szombaton este a Budapest Arénában. A produkció teljes zenei anyaga elérhetővé vált ma Caramel YouTube csatornáján.

  • Hírek

    Bertók László Költészeti Díj

    By

    Második alkalommal ítélte oda a kuratórium a Bertók Lászlóról elnevezett költészeti díjat, ezúttal Tóth Krisztina József Attila-díjas költő, író, műfordító eddigi életpályáját elismerve. Tóth Krisztina költőként az elmúlt három évtized magyar irodalmának élvonalába tartozik, nyolc...

  • Hírek

    Átadták a 2022. évi Radnóti-díjakat

    By

    Bakos-Kiss Gábor Jászai Mari-díjas színművész, a Győri Nemzeti Színház igazgatója és Tóth Benedek Ernő Bujtor István-díjas versmondó kapta idén a Radnóti-díjat, amit a Magyar Versmondók Egyesülete a XVII. Radnóti Biennálén, ünnepélyes keretek...

  • Hírek

    Újra színpadon az ország legjobb versmondói

    By

    A pandémia miatti kényszerpihenő után, négy éves kihagyással, november első hétvégéjén a Győri Nemzeti Színházban rendezi meg a Magyar Versmondók Egyesülete a Radnóti Biennálét, azon belül a XXVII. Radnóti Miklós Vers- És...

  • Hírek

    Átadták a Szépírók Társasága idei díjait

    By

    2022. október 29-én, szombaton este adták át a Szépírók Társasága idei díjait. Szépirodalom kategóriában Ladik Katalin, értekező próza kategóriában Havasréti József kapta a Szépíró-díjat, a Junior Szépíró-díjat Láng Orsolya nyerte el, irodalomszervezői...

To Top