Connect with us

Vissza a jövőbe – avagy a színtiszta költészet

Hírek

Vissza a jövőbe – avagy a színtiszta költészet

Ma van a jövő. Vagy legalábbis az a legendás nap, ahová a Vissza a jövőbe 2. hősei megérkeznek a felejthetetlen filmben, amely a repülő autók és a légdeszka mellett a filmtörténet legszebb verssorait is adta nekünk.

A hangzó költészet nem is olyan ritka a moziban, mint hinnénk – és itt most egyáltalán nem a Holt költők társaságára gondolunk! Szabad verset mondott az élet döntő tényeiről Don Corleone a fiának, Michaelnek a padon a Keresztapa első részében, szesztől akadozó nyelvvel elbeszélő költeményt adtak elő a baktatásról a Sátántangó kocsmahősei, de Quentin Tarantino is arany lírában vezette elő meglátásait Madonna Like A Virgin című slágeréről a Kutyaszorítóban (a szám, mint azóta közismert, egy punciról szól; reggeltől estig csak kuki, kuki, kuki, kuki, kuki, kuki… kuki – hány kuki is az?).

 

Marty és a Doki

Marty és a Doki a jövőben, vagyis ma

Szóval, nagy a választék, ám az mégsem kérdéses, hogy a leggyönyörűbbet mégis Doktor Emmett Brown, vagyis a merészen alliteráló Doki vágta ki (Rajhona Ádám magyar hangján) a Vissza a jövőbe 2. jövőjében (azaz nem máskor, mint 2015. október 21-én):

„Marty, én nem anyagi előnyökért csináltam ezt az időgépet. Az volt a célom, hogy megismerjem az emberi természetet. Hogy kifürkésszem a kihívásokat, kockázatokat, korlátokat és kilátásokat. És hogy választ kaphassak az örök kérdésre:

MIÉRT?”

Persze könnyű a Dokinak! Ő, a popcornmozik poeta doctusa ugyanott, a légdeszkás, repülő autós, saját magát befűző Nike cipős jövőben (hol rejtegetik ma ezeket? – csap dühösen az asztalra a teljes szerkesztőség; kinek állhat ez érdekében?!) nem sokkal később egy rövidke lírai gyöngyszemmel ismét a világirodalom hófödte csúcsaira hág:

„Sajnos az időutazás túl nagy kockázattal jár. Talán mégis jobb lesz, ha a világegyetem másik örök rejtélyét tanulmányozom… A nőket.”

Éljen hát Doktor Emmett Brown, éljen a költészet, éljen a Vissza a jövőbe 2. – és éljen a jövő, ami a jelen. Vagy talán a múlt?

Vágyaink netovábbja: a légdeszka

Vágyaink netovábbja régen is, ma is: a légdeszka

(forrás: Magyar Narancs)

Continue Reading
You may also like...

További Hírek

  • Hírek

    Alacsonyan szállnak a stukkerek

    By

    Nagy csinnadrattával indul a Bujtor Filmfesztivál. Bujtor Balázs rendőr Zsiguliján gurul majd be a vörös szőnyeg elé Kardos doktor, vagyis Kern András augusztus 18-án csütörtökön, a Bujtor István Filmfesztiválon.

  • Hírek

    162 éve született a sikerszerző Gárdonyi

    By

    1860. augusztus 3-án született és 1922. október 30-án hunyt el a rejtőzködő, sikerszerző Gárdonyi Géza, az Egri csillagok szerzője. Egyike volt a 20. század elejének túlérzékeny, „kivonuló” alkotóinak, magát „kövek alatt nőtt...

  • Hírek

    Montágh Imre tragikus végű élete

    By

    Kisgyerekként lágerbe terelték volna, de a szüleivel megszöktek a halálvonatról. Aztán mikor végre mindenki megismerhette a helyes beszéd Paganinijét, egy tragikus baleset elvette tőlünk azt az embert, akinek még tízezreket kellett volna...

  • Egyéb kategória

    Versmondóból kulturális vezető

    By

    A kultúráért dolgozik tovább, ám helyettes államtitkári pozícióban Pataki András Jászai Mari-díjas, Radnóti-díjas rendező, a Magyar Versmondók Egyesületének szakmai alelnöke.

  • Hírek

    104 film a Bujtor István Filmfesztiválon

    By

    Augusztus 18-tól ellepik a filmesek Balatonszemest. 147 nevezett alkotás közül 104 film került be a XIII. Bujtor István Filmfesztivál versenyprogramjába, s ezek közül 80 filmet meg is nézhet a közönség augusztus 18....

BEJELENTKEZÉS
EDDIGI VERSEIM
MEGOSZTOTT VERSEK
VERSMONDÓK KÖZÖSSÉGE


Facebook

Termékek

TOVÁBBI TERMÉKEK →

To Top