Connect with us

Vannak idők, mikor menni kell

Hírek

Vannak idők, mikor menni kell

Ez az ország élhetetlenné vált. Értéktelenné vált az érték. Felment az ára a selejtnek – írja Facebook-oldalán közzétett rendkívül keserű levelében Gerendás Péter Liszt Ferenc-díjas előadóművész, aki elhagyja az országot.

Megrendítő őszinteséggel írja le, miért nem tud tovább Magyarországon élni. Facebook-on búcsúzott rajongóitól. Gerendás Péter bejelentésére, önvallomására sok vélemény, hozzászólás érkezett a Facebookra. Szokásos módon megjelentek a mocskolódó magyar újnácik is, de sok ismert értelmiségi is megszólalt. Többen fogalmaztak úgy – köztük például Vágó István televíziós személyiség -, hogy mások miatt szégyellik magukat. Akad, aki azt kérdezi: “Miért hagytuk, hogy így legyen?”

Íme a búcsúlevél.

Búcsúlevél kicsit másképp…….

Nagyon fájnak nekem azok a mondatok amelyeket le fogok írni, de nem dughatom tovább a fejemet a homokba. 15 lemez, számtalan rangos díj után úgy döntöttem, hogy befejezem itthoni tevékenységemet. Ennek számos oka van.
Az egyik ok a hazánkban tapasztalható fasizálódás.
Néhány éve történt , hogy az utcán egy negyven körüli
hölgy amikor meglátott azt mondta “te szemét patkány” Úgy éreztem, a szívemből egy darab, kitépve ott gurult el az aszfalton. Azon gondolkodtam miféle gyűlölet bujkál ma az emberekben, amikor én, aki nem vagyok politikus (náluk szakmai ártalom az ilyesmi),
televízió interjúim során a gyermekeimről beszéltem, zenémmel, vagy szövegeimmel, viselkedésemmel senkit nem bántottam , ilyet váltottam ki valakiből, aki feltehetően anya, vagy az lesz egyszer. Pedig engem legtöbben arról ismernek, hogy sok gyermekem van. Még ma is ott állok az utcán, megdermedve.
A mocskos zsidózás, a nácik szerecsenmosdatása, a politika kufárkodása az emberek létező előitéleteivel, a már szinte természetes hétköznapi terminológiává lett
bizonyos “zsidó háttéruralomról, zsidó bankárokról ” szóló hazugságok, összeesküvéselméletek és ezzel egyidejüleg a jól bevált bűnbakképzés általánossá válása , a folyamatos cigányozás, buzizás miatt régóta fontolgattam a távozást. De van egy “gulyás feelingem”, mint ahogy egy Klauzál téri sólet életérzésem is. Az anyanyelv, a hazám iránti forró szeretetem, a költészet, az irodalom, Bartók, Kodály, József Attila, Kosztolányi, és a többiek, idekötnek. Szakmailag soha nem volt szerencsém. Más híres előadókat kísértem, egy méterrel a hátuk mögött, és ennek szimbolikus jelentősége is volt.
A második vonalban születtem, és ott is maradtam. Később a saját lábamra álltam. De a Rádiók nagyon keveset játszották a dalaimat, emiatt nem lehettek slágerek azok. Az elenyésző számú koncertek helyét átvették a vendéglátó helyek és a céges, sonkatekercs mellé játszott aláfestő zenék. Utáltam, ahogyan hátat fordítva zabáltak jólöltözött hölgyek, urak, akik felettébb leszarták a produkciót. Ma már ezeket visszasírom, mert játék közben a számlakönyvemre koncentráltam, a családomat tartottam el abból, hogy a művészetemet a kaszinótojás mellé felszolgálták. De ma már nincsenek ilyenek. A cégek csődbe mentek, de addig még gyorsan, a helyemet átvették a napi rendszerességgel jelentkező tehetségkutatónak álcázott valóságshowk hősei, akik három percig tündökölnek, de utánuk folyamatosan jön az utánpótlás, és mivel tehetségekben rendkívül gazdag ország vagyunk, kilátás sincs arra, hogy az elkövetkező 30 évben ne takarja ki valaki néhány percre a napot. Koncertek nincsenek. Felkérnek, aztán lemondják.
Öt évente csinálok baráti segítséggel, saját szervezésben egy-egy nagyobb produkciót, de két hónap próba, felkészülés ,az életművem bemutatása után kicsit zsebbe kell nyúlnom a végén, miután mindent kifizettem. Maradnak a vendéglátó helyek, ahol mikroszkopikus összegeket fizetnek, és néha még abból is alkudnak. Volt egy nagyon jó színházi ötletem is , de senkit nem érdekelt, de mégcsak vissza se hívtak, hogy ezt elmondják nekem.

Az életem során összegyűjtött javaimat eladtam, amit mind feléltünk. Zongora, ami sokat jelentett nekem, gitárok, amelyeket a spórolt pénzemből vettem. Néhány hete egy 30 éve dédelgetett 66-os Stratocaster gitártól váltam meg, amelynek eladása(nagy érték) pont egy hónapi megélhetésünket bitosította. Pedig nem élünk nagy lábon. Ez nem normális dolog. Ez az ország élhetetlenné vált . Értéktelenné vált az érték. Felment az ára a selejtnek. A gyermekeim az iskolában akkor vannak megdicsérve, ha mozdulatlanul ülnek a padban, mint a robotok. Az ablak akkor nyílik ki automatikusan, ha a műszer oxigénhiányt jelez . Igazgatói intőt kapnak jelentéktelen csínyekért. A zeneiskolában (ahol zenével elenyészően keveset foglalkoznak) lelkipásztori jellemzést kérnek, és választanunk kell ,hogy hittanra járunk, vagy etikára, amivel alaposan körül tudják rajzolni, mindenki identitását. Folyamatos Apeh szorongatásban vagyunk , 3 havonta inkasszóznak ,mert a Bt. Költségeit ha van bevételem, ha nincs, fizetnem kell. De időnként jön 20 ezres parkolási bírság, eladhatatlan zártkerti ingatlanon lévő használhatatlan sufni utáni 40 ezres építményadó, elviselhetetlen telefonszámlák, 3 Ft 50 fillérért vett I phone -ok amik a hűségnyilatkozat lejárta után (pont amikorra szétesnek) 300 000 Ft-ba kerülnek. Büntetések , 71 ezres gázszámla, 30 ezres villanyszámla és kocsira felvett 5 éve fizetett frankhitel (amiből még 1 év hátravan) pedig amikor megvettem már 200 000 km volt benne. A ház ugyan tehermentes, de bármikor ráterhelik a tulajdonlapra, esetleg valamilyen kifizetetlen számla miatt, így akár mi is hajléktalanok lehetünk. 6 kiskorú gyermekem van, de igazából a jövőképem kb egy hétre elegendő és az is eléggé lesújtó. Nemcsak a jövőtől félek már, hanem a jelentől.
Ezért úgy döntöttem, hogy elindulok valamerre. Még nem tudom igazán merre. Dél felé, vagy inkább északra? Sikerül-e, vagy nem? 57 éves vagyok. Ennyi idős korában apám már vágta a centiket a nyugdíjhoz. Nekem se nyugdíjam nem lesz, se centim.
Nem vagyok hajlandó korrumpálni, vagy pártokhoz, politikusokhoz dörgölődzni. Nem vagyok képes könyvet írni “hogyan veszítettem el a szüzességemet” .Nem tudok tanítani ,nincs türelmem hozzá,mert folyamatosan arra gondolok,miért kell ezzel kínlódnom, vannak nálam sokkal képzettebbek, akik nálam ezt jobban csinálnák, amihez meg én értek,, azt meg nem csinálhatom.
Egy másik országban kell valahol meghúznom magam egy ideig, és bízni abban , hogy van olyan hely a Világon, ahol értékelik amit én tudok. Mert itt nem, ezzel jobb szembesülni. A gitáromba kapaszkodok, mint egy hajótörött. De nem azért írom ezeket, mert sajnáltatni akarom magam, Isten őrizz! Megoldottam mindig, és most is meg fogom. Bízom a tehetségemben. Idáig mindig én tartottam a lelket a barátaimban, bizonyos “napsütésről, meg madárfüttyről” beszéltem,de már nem tudok ilyen okosakat mondani. Muszáj visszakapnom a reményt, a jövőképet, a mosolyt, hogy gyermekeimre úgy nézhessek, ahogy néhány éve.
És miközben ezt írom, kislányom Róza idehozott egy papírt “Boldog Húsvétot apu”…


Szerkesztői utóirat:

A facebook-on megjelent mocskolódó levelekre válaszul: mérhetetlenül sajnálni tudjuk azokat, akik úgy gondolják, nem baj, hogy Gerendás Péter elmegy, vagy úgy gondolják, ezzel nem veszít az ország, esetleg azt feltételezik, hogy az általa írt okok nem valósak. Mondhatnánk, hogy boldogok a lelki szegények és a tudatlanok, de ennél sokkal rosszabb a helyzet. Az a mérhetetlen tehetség, ami Gerendás Péterben, Konrád Györgyben, Parti Nagy Lajosban, Esterházy Péterben, Kertész Imrében, Nádas Péterben van, az a mérhetetlen tudás, ami Ungvári Tamásban, Heller Ágnesben, Glatz Ferencben, Kurtág Györgyben, Majtényi Lászlóban, Tamás Gáspár Miklósban van (a sort rendkívül hosszú ideig lehetne folytatni), pótolhatatlan, csak nálunk nem szabad becsülni (akkor magyarok, ha a mi kis nemzetünk magyarjaira büszkék akarunk lenne, és akkor nem, ha meg mernek szólalni). Ezt csak az tudja, aki nem hithű, megrögzött politikai oldalról, hanem a tudásvágy, vagy a művészet iránti igénye révén közelít ezekhez az alkotókhoz, hallgatja és olvassa őket (JA: “Emberek, nem vadak – elmék vagyunk!”). Kár, hogy ott tartunk, hogy a történelem annyi gyilkos cselekedete után vallási vagy származásbeli megkülönböztetések és a nyomor miatt élhetetlen ez az ország. Ám nagyon sokan “örülnek”, mert “tisztább” lesz körülöttük a levegő. Csak épp nem tudják, hogy nincs minek örülni, egyszer pont ugyanolyan csöndben fekszünk majd egymás mellett a sírban, jobból és balról is lesz néma társaságunk, csak az alkotók, az értéket képviselők és a gondolkodók hagynak maguk után több nyomot egy sírkőnél. Mi mellettük állunk. Magunk is röstelljük Peti, hogy ilyen körülmények között kellett élned és alkotnod az embereknek! Kívánjuk Neked a megérdemelt sikert hatványozottan, és találkozunk a Költészet Napján!

 

Continue Reading
You may also like...

További Hírek

  • Hírek

    Alacsonyan szállnak a stukkerek

    By

    Nagy csinnadrattával indul a Bujtor Filmfesztivál. Bujtor Balázs rendőr Zsiguliján gurul majd be a vörös szőnyeg elé Kardos doktor, vagyis Kern András augusztus 18-án csütörtökön, a Bujtor István Filmfesztiválon.

  • Hírek

    162 éve született a sikerszerző Gárdonyi

    By

    1860. augusztus 3-án született és 1922. október 30-án hunyt el a rejtőzködő, sikerszerző Gárdonyi Géza, az Egri csillagok szerzője. Egyike volt a 20. század elejének túlérzékeny, „kivonuló” alkotóinak, magát „kövek alatt nőtt...

  • Hírek

    Montágh Imre tragikus végű élete

    By

    Kisgyerekként lágerbe terelték volna, de a szüleivel megszöktek a halálvonatról. Aztán mikor végre mindenki megismerhette a helyes beszéd Paganinijét, egy tragikus baleset elvette tőlünk azt az embert, akinek még tízezreket kellett volna...

  • Egyéb kategória

    Versmondóból kulturális vezető

    By

    A kultúráért dolgozik tovább, ám helyettes államtitkári pozícióban Pataki András Jászai Mari-díjas, Radnóti-díjas rendező, a Magyar Versmondók Egyesületének szakmai alelnöke.

  • Hírek

    104 film a Bujtor István Filmfesztiválon

    By

    Augusztus 18-tól ellepik a filmesek Balatonszemest. 147 nevezett alkotás közül 104 film került be a XIII. Bujtor István Filmfesztivál versenyprogramjába, s ezek közül 80 filmet meg is nézhet a közönség augusztus 18....

BEJELENTKEZÉS
EDDIGI VERSEIM
MEGOSZTOTT VERSEK
VERSMONDÓK KÖZÖSSÉGE


Facebook

Termékek

TOVÁBBI TERMÉKEK →

To Top