A legfiatalabb Radnóti-díjas, Lutter Imre előadóművész, médiaszakember és Kiss László, a Magyar Versmondók Egyesületének elnöke, ugyancsak Radnóti-díjas rendező Budapesten, Radnóti Miklóssal közös Pozsonyi úti lakásában látogatta meg Gyarmati Fannit, Fifi nénit, a költő özvegyét és irodalmi emlékének gondozóját, ahol hosszú beszélgetésük során átadták a költőről elnevezett kitüntetést.
A Radnóti Miklós Emlékbizottság és Irodalmi Társaság kétévente odaítélt díját idén Kántor Péter és Acsai Roland költők mellett Lutter Imre előadóművész kapta. A kuratórium még novemberben döntött arról, hogy a rangos elismerést az idén száz esztendős Gyarmati Fanninak is átadják.
Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni, a Hetedik ecloga, a Levél a hitveshez és sok más közismert, méltán népszerű vers múzsája valódi összekötő kapocs a múlt és a jelen között. Hiszen nemcsak, hogy végigélte a XX. század vészterhes korszakát, a náci pusztítást, de férje munkaszolgálatainak és elhurcolásának közvetlen tanúja volt. 1935-ben házasodtak össze Radnótival, és ekkor költöztek a Pozsonyi útra a XIII. kerületbe. A lakás, amelynek berendezése nagyjából 77 éve ugyanaz, egykoron nagyon hamar az irodalmi élet bázisa lett: Schöpflin Gyula, Hont Ferenc, Baróti Dezső, Ortutay Gyula és Sík Sándor is állandó vendég volt itt. Az ajtón még ma is dr. Radnóti Miklós névtáblája áll.
Gyarmati Fanni visszavonultan él, ritkán fogad látogatót, interjút gyakorlatilag nem ad, még a századik születésnapján rendezett „Pozsonyi piknikkor” sem jelent meg az ünneplők előtt. Ennek ellenére Lutter Imrének és Kiss Lászlónak hosszasan mesélt a férjével együtt töltött időszakról, síelésekről, a víz iránti vonzódásáról, arról, hogy 85 éves koráig rendszeresen eljárt úszni. Beszélt arról is, hogy a hiedelemmel ellentétben nem ő adta a Járkálj csak, halálraítélt! című vers címét. A mai kultúrpolitikáról éles kritikát fogalmazott meg, és elmondta, hogy nagyon pesszimista amiatt, hogy meglátása szerint a társadalmi életből egyre inkább hiányzik a művészet iránti igény és fogékonyság.
A franciául és oroszul perfektül beszélő Gyarmati Fanni elmondta: számára a világirodalom legkedvesebb szerzői oroszok és franciák. Dosztojevszkijt, Puskint, Szolzsenyicint eredetiben olvassa, és gyakran beszél kortárs francia költőkkel telefonon. Fifi néni kérésére Lutter Imre Puskin egyik költeményét tolmácsolta neki oroszul, majd Nyáry Krisztián Így szerettek ők című könyvében nézték meg az irodalomtörténeti utalásokat Nemes Nagy Ágnesről, Tersánszky Józsi Jenőről, és a könyvet indító párosról, Radnóti Miklósról és Fanniról. Fifi néni fotókat és Radnóti-köteteket dedikált vendégeinek, majd beszélt arról, hogy férje, „Miklós bácsi” milyen habitusú ember volt, hogyan írt és olvasta fel első kézből a verseket feleségének.
A költőóriás 17 éves korában ismerte meg a nála három évvel fiatalabb Fannit. Az első lírai szerelmi vallomás egy évvel később született, „az aranyhajú lányhoz” írt költemény a Szent szerelmi újraélés című sorozat második verse volt. Gyarmati Fanni mentette meg az utókor számára a verseket, a fényképeket, férje naplóját és levelezését. Minderről naplójában emlékezik, ami ma még ismeretlen, és csak halála után válik nyilvánossá és hozzáférhetővé a minden bizonnyal irodalomtörténeti jelentőséggel bíró dokumentum.
Kiss László és Lutter Imre megköszönték Gyarmati Fanninak, hogy személye óriási hatással volt Radnóti Miklósra, és a világirodalom jó néhány kiemelkedő alkotását segítette világra. Sőt azt is, hogy ugyan Gyarmati Fanni is üldözött volt a holokauszt idején, de félelem nélkül mentette a zsidókat, és immár közel nyolc évtizede hű Radnótihoz, rendületlenül ápolja költőférje emlékét. „Mert ha Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni nem lenne a világnak, most nem tudnák átadni a Radnóti-díjat sem” – mondta a frissen kitüntetett Lutter Imre. Az 1971-ben alapított szakmai díj rangját egyébként a korábbi jutalmazottak neve is jelzi: mások mellett Nagy László, Juhász Ferenc, Ratkó József, Nagy Gáspár, Kormos István és Szécsi Margit kapta meg a díjat. Fifi néni a Radnótit ábrázoló emlékplakett mellé egy, az eredeti hű másolatát tartalmazó Bori notesz kéziratos kiadást kap, amit Lutter Imre az ünnepek után ad át, egy újabb látogatás alkalmával.